Komposztálással a talaj regenerálható

Az elmúlt száz évben az ökológiai változatosság nagymértékben csökkent a mezőgazdasággal hasznosított talajokban. A vegyipar, gépipar, bankok és támogatási rendszerek vették át az irányítást a biológiai egyensúlyban működő természetközelibb rendszerek felett. E folyamatban a talaj, a termőföldek elvesztették önfenntartó képességüket.

A talajokban a mikrobiológiai változatosság annyira lecsökkent, hogy ezek a szervezetek már nem tudják fenntartani az a talaj magasfokú biológiai működési képességét. A változatosság kiirtásával megöltük a talaj ellenálló képességét. A talaj szerkezetileg is leromlott, amit jól mutat, amikor a munkagépek nyomában viszi a szél a port a rossz szerkezetű talajból. A porosodás és cserepesedés egyre nagyobb gond, amit a gazdák gépekkel próbálnak megoldani. Hazánkban annyiban szerencsés, hogy a műtrágya ipar „később ért ide” mint Amerikába, így nálunk még egy kicsivel kevésbé reménytelen a talajok helyzete.

A talaj széntartalma is csökkent, az elmúlt 80 évben a talaj szénkészletének 50-70 százaléka elveszett, a humusztartalom pedig 1,8 százalék alá csökkent azért, mert a szerves anyagot nem pótoltuk és még a szalmát is lehordtuk a területekről. Ha a talaj elveszti a szenet, akkor a működése is romlik, nincs humuszképzés, elveszti a termőképességét. Ez negatív hatással van a víz és tápanyag gazdálkodásra. Törökország már eljutott arra a szintre, hogy az talajaik állapota miatt a termésátlagok folyamatosan csökkennek.

1940-2005 között a növényi termékek vitamintartalma körülbelül 90 százalékkal csökkent, ami szintén összefüggést mutat a termőtalajjal. Eszünk, de nem táplálkozunk. Ebből legjobb kiút a talajmegújító biogazdálkodás, de minimum lenne legalább a talajélet regenerációjának segítése. A termőtalajok egyensúlyi állapota lépésekben helyreállítható.

Minden egészség alapja az „élő” humusz a talajban. Meg kell találni azt az utat, továbbá azokat az eszközöket, amellyel a meglévő humuszt stabilizálni és növelni tudjuk. A Humuszmenedzsment figyelmet fordít a talajra, elsősorban annak +/- 10 centiméteres zónájára. A rizoszférában (gyökértől mért 1-3 mm-es zóna) zajlódik le a talaj mikrobiológiai, azaz a talaj táplálékháló tevékenység jelentős része. Ez a tevékenység adja a talajéletet. A Humuszmenedzsment feladata a talaj táplálékháló diverzifikálása és növelése úgy, hogy közben hosszú szénláncú humuszt építünk a talajban. Fontos, hogy a humusz nem egyenlő a szerves anyaggal. A szerves anyag lebomlása, majd újraépülése a talaj táplálékháló feladata, amelynek eredménye a humusz. A humusz mintegy szivacsként levegőt, vizet, tápanyagot és mikrobiológiai életteret szolgáltat a növények számára.

Egy ilyen talaj természetes „immunrendszere” erős és stabil, amelyben a kórokozó élőlényeket elnyomják a jótékonyak. Így a növény immunrendszere is erős lesz. Csökken a peszticid és fungicid szerek igénye, beindul a természetes tápanyag körforgás, a talaj porozitása nő.

Legfőbb feladatunk a talaj egészségének helyreállítása. Fontos megértenünk, hogy mik az ebben a kontextusban vett egészséges és beteg talajok jellemzői. Az a talaj, melyen bármilyen formában megjelennek az erózió jelei, egy haldokló talaj. Mint ahogyan egy beteg embernek szüksége van segítségre, ugyan úgy támogatásra szorul az egészségtelen talaj is. Érdemes ezt a legjobb minőségű komposzton keresztül elkezdeni, mely jótékony hatású mikroflórát és stabil állapotú szerves szenet juttat a talajba.

Még regenerálhatóak a területeink

A humifikáció hiányának a következményei, hogy a növények túl sok tápanyagot vesznek fel, valamint a kijuttatott tápanyagok egy része a talajvízbe mosódik, így nitrát szennyezés, eutrofizáció is jelentkezik a talajvízben. Az egészséges talajban nemcsak a szerves anyagot, hanem a mikrobiomot is pótolni kell.

A talajmegújító regeneratív humuszgazdálkodás elemei a minimum művelés, emellett fontos, hogy állandó élő növényi gyökér legyen a talajban, ami a fő kultúra után takarónövényekkel oldható meg. Lényeges a mikrobiológiai diverzitás biztosítása a talajban, de a talajfelszín felett is a rovarok, madarak, emlősök alkossanak ökoszisztémát. Azaz a termő­területeket körülvevő ökoszisztémát támogatni kell, ami jelenleg nem jellemző, ehelyett „ökológiai sivatag” alakult ki termő­területek körül. Szükség lenne a sokféleségre, sok fajra, és a fajok egyedszáma is meghatározó annak érdekében, hogy legyenek önmagát reprodukálni képes populációk. Egy természetes, vagy ahhoz hasonló rendszerben egyensúly van, ami dinamikusan változó. A termőterületeink most kitettek, mert alacsony a diverzitás, és egyensúlytalansági helyzetek jönnek létre, ez látszik a kórokozók megjelenésén és a gyomosodáson is.

A megoldás a talaj szerves anyag készletének hatékony növelése, ami zöldtrágya növényekkel, kezelt, komposztált szerves trágyával és mezőgazdasági melléktermékekből készült komposzttal (széna, szalma, ág nyesedék, törköly, kezelt komposztált zöldhulladék fű, nyesedék) is megvalósítható. Emellett mikrobiológiai oltásokkal, komposztteával is regenerálható a talajélet. Utóbbi esetben nem a kiszórt szerves anyag mennyiség a cél, hanem a mikrobák felszaporodása, melyek mobilizálják a talajban levő tápanyagokat és a növények számára felvehetővé teszik. Úgy is tudunk elérhető tápanyag tartalmat növelni a talajban, ha nem direkt tápanyagot juttatunk ki, hanem annak a növény számára optimális feltáródását segítjük.

Komposzt: komplex megoldás összetett problémákra

Az aerob komposztálási módszert Ausztria és Svájc tiroli területein gazdálkodó Erhardt Lübke és Ehrenfried Pfeiffer fejlesztették ki az 1920-as évektől kezdődően, majd Urs Hildebrandt, az Urs Landmanagement vezetője tette Európa és világszerte ismertté. A módszert használják a svájci és osztrák szabadföldi komposztálás (Feldrand Kompostierung) során, így napjainkban Ausztriában több mint 500 kis- és közepes gazdaság foglalkozik ezzel.

A kontrollált aerob humuszkomposztálás egy olyan komposztálási protokoll, amely pontosan irányított folyamatok mellett hoz létre meghatározott minőségű komposztot 8-10 hét alatt. Az irányított folyamatok a CO₂ tartalomra, hőmérsékletre, nedvesség tartalomra, nitrit, nitrát, ammónium, hidrogén-szulfid szintekre, a kémhatásra terjednek ki és emellett fontos az időjárási hatások kivédése a szél, csapadék és UV sugárzás esetében.

Az eljárás az aerob, oxidatív lebomlásra-felépülésre alapoz, amelyet aktív és rendszeres forgatással érnek el. Ez történhet kézi erővel, vagy egy erre a célra gyártott komposztforgató géppel. A forgatás célja a biomassza homogenizálása, nedvesítése és keverése. A komposzt alapanyagainak helyes kiválasztása pedig biztosítja a 1:25-35-ös N:C arányt.

A biomasszát a talajba juttatás előtt kezelni kell. Amennyiben ez elmarad, a lebomlás akkor is megtörténik, csak sokkal lassabban mint irányított keretek között, és esetenként időszakosan a termelést nehezítő negatív hatásokkal is számolni kell, mint a pentozán hatással.

A biomassza kezelés egyik formája a komposztálás, melynek során különböző szerves anyagok keverékének oxidatív módon történő lebomlasztása történik. Ez oxigén jelenlétében zajlik, úgy, hogy keverik a sokféle szerves anyagot, azaz levegőt juttatnak bele.

A fermentálás pedig homogén szerves anyagok levegőtlen környezetben történő tejsavas erjesztése oxigén jelenléte nélkül. Ennél egy típusú anyagot használnak fel, amiből a levegőt kipréselik.

Más formában más eredményt hoz a komposztálás és a fermentálás, de mindkettőnek helye van a talajban. Az Agrofutura módszere a komposztálásra épít, mert a mostani termőföldek levegőtlenek, tömörek és ez ellen kell tenni. Nincs elég oxigén a talajban tehát ezt a tulajdonságát kell a talajnak elsődlegesen javítani.

Komposztbéli minőségek

Komposztból többféle minőség létezik, ám minél jobb minőségű a komposzt annál kevesebb is elegendő belőle. A szerkezeti komposzt gyakorlatilag rosszul sikerült szennyvíziszap, vagy zöldhulladék komposztnak tekinthető. Egy köbméter 5 000 forint körüli összegért szerezhető be és tíz négyzetméterre ajánlanak ebből egy köbmétert kijuttatni. A legtöbb komposzttelepen ilyen kapható. A tápanyag komposzt, alacsony mikrobiológiai paraméterekkel rendelkezik, de magas a tápanyag tartalma, szén és nitrogén tartalma kiemelkedő.

A legjobb minőségű a humuszkomposzt, ennek az előállítása lenne a fő cél. Ennek alacsonyabb a tápanyag-, de magas a mikrobiológiai értéke, aminek az az oka, hogy a benne található sok mikroba fogyasztja a tápanyag tartalmát, ám ilyen kijuttatásával élet vihető a talajokba.

Az aerob humuszkomposzt előállításánál az irányított komposztálási folyamat elősegíti azon baktériumok és gombák gyors felszaporodását, melyeket a természet azért „tervezett meg”, hogy gyógyítsa a talajokat, megőrizzék a szén természetes körforgását. A kész komposzt egy méregtelenedési folyamaton megy át, humusz keletkezik, mely hosszú évekig működik a talajban

A folyamat gazdaságokra szabott

Az Agrofutura Kft. célja, hogy minden üzem a saját lehetőségeire szabott technológiát kapjon. Ennek része a komposztmesterképzés, melyet speciálisan azokra a partnerekre fejlesztették, akik a gépesített irányított aerob humuszkomposztálás módszerét kívánják bevezetni. Az együttműködés egy intenzív 3-4 hónapos folyamat, amelynek eredményeképp a partner képes önállóan magas minőségű humuszkomposztot előállítani.

A munka kezdetekor először felmérjük a rendelkezésre álló biomasszák típusait, a mennyiségeket, forrásokat, érkezési (gyűjtési) gyakoriságot és a feldolgozottság mértékét, majd kialakítjuk a receptúrát. Ezt követi az adott termelőnél a már rendelkezésre álló géppark felmérése. Figyelembe véve a biomassza jellemzőit, javaslatot teszünk a szükséges gépi infrastruktúra beszerzésére. Ide tartozik az erőgép, komposztforgató, faaprító, gyűjtős fűkasza, toptex fólia, rosta, különböző kanalak (pl. homlokrakodó, vagy trágyavilla) és a kijuttatás eszközei. Ezután következik a komposztálásra alkalmas helyszín megkeresése, hiszen cél, hogy az mind a biomassza keletkezési és a komposzt felhasználási helyéhez közel legyen. Közösen felépítjük az első prizmát, majd a teljes, nyolc hetes folyamatot végigkövetjük. Heti rendszerességgel személyes konzultációt tartunk, illetve napi rendszerességű a telefonos konzultáció, így mindig visszajelzés adható a szükséges beavatkozásokról, de ehhez a napi és a heti mérések is iránymutatást adnak. A kész humuszkomposzt jelenti a képzés végét.

Így készül a komposzt irányítottan

Az irányított aerob humuszkomposztálás eredménye humusz­komposzt, vagy trágyakomposzt, ami a felhasznált alapanyagtól függ. Trágyakomposztálás csak trágya, humuszkomposztálás esetén többféle biomassza a kiindulási anyag (szalma, kerti lombhulladék, ágdarálék, agyagos föld). Ezeket háromszög keresztmetszetű hosszú prizmákba rakják, amit takarnak. A forgatás többféle célgéppel oldható meg. A forgató homogenizál, levegőztet, nedvesít és a háromszög prizmát újraépíti. A forgatás megnöveli a térfogatot, megemeli a trágyát. A komposztálás folyamata a prizma felső egy harmadában megy végbe, de forgatáskor előbb utóbb minden része idekerül a prizmának. Vannak mini önjáró, lánctalpas, de kardán hajtásos forgató gépek is. A komposztforgató beleáll a prizmába, végig megy rajta, közben nedvesíti is azt, hogy 65 százalék környékén legyen a nedvességtartalom, aminek a megőrzését is szolgálja a fólia takarás. A forgatógép a takarás alatt forgat, tehát a takarást nem kell minden műveletnél felszedni, majd újra lerakni.

A trágyakomposzt 5-6 hét alatt készül el, melynek a prizmáját hetente két alkalommal kell átforgatni. A humuszkomposzt 14-18 hét alatt készül el, de az 5. héten már rostával leosztályozható a komposzt, látszik a mikrobák építette szerkezet benne és már jó a vízmegtartó képessége. A humuszkomposzt alapanyagait az első két hétben hetente 3-4, a harmadik és ötödik hét között hetente 2-3 alkalommal kell forgatni, majd a hatodik és tizedik hét között már csak egyszer kell.

A komposztot folyamatos oxidatív lebomlásban, majd felépülésben tartják a forgatással, thermo fázisokon viszik keresztül. Ezeknek köszönhetően biztosított a patogén mentesség, a mikrobiológi tartalom mennyiségi és minőségi változatossága, a tápanyagok rövid szénláncú, friss humusszá történő felépülése. A teljes komposztálódási időtartam 8-10 hét, amely a következő szakaszokból áll: az első két hétben az intenzív thermofil szakasz, ekkor az intenzív lebomlás a domináns folyamat. A következő három hét a mezofil szakasz, melyet a fokozatos lehűlés jellemez, végül az 5-8. héten a felépülés szakasza, a fokozatos érés következik be.

Fontos az ellenőrzés

A komposztálás során végbemenő folyamatokat naponta kell ellenőrizni hőmérséklet, CO₂ mérésekkel, nedvesség- és szag­vizsgálattal. Az 5-8. hét között minilabor segítségével a nitrit-, a nitrát-, az ammónium- és a hidrogén-szulfát-tartalmat kell vizsgálni. Az érett komposztnál pedig hétnapos, zsázsa magokkal végzett csírateszttel kell ellenőrizni a növényekre gyakorolt hatást. A gyommagok a forgatásos technológiával elpusztulnak, a hagyományos módon kezelt trágyában megmaradnak, a műtrágya pedig még fokozza is a gyomosodást.

A szerves trágyát, ahogy most legtöbben tárolják az veszteség-veszteség hátán, óriási tápanyag deficit keletkezik a területre kivitt és ott tárolt szerves trágyában főképp azért mert nem jut bele oxigén. Az ilyen trágyát kijuttatva a növény nem fér hozzá a hidrogén kötésben levő tápanyaghoz, csak több lépésben. Ha levegősen történik a komposzt készítés, akkor oxigénes kötésben stabilizálódnak a kötések, melyek egyből felvehetők a növény számára. Ezek fejtrágyaként is működnek. A hagyományos módon kezelt trágyák tartamhatása négy év, aminek az oka a kevés az oxigén, ezért sokkal lassabban megy végbe a talajban ennek átalakulása, hangsúlyozta a cég ügyvezetője.

Szükséges kijuttatási mennyiség

A komposzt kijuttatási mértéke hagyományosan érlelt esetén 15-40 tonna hektáronként, trágyakomposztból 10 t/ha, humuszkomposztból 2,5-5 t/ha elegendő. Sokkal kisebb térfogatot kell kijuttatni, ami költségcsökkentő, mindamellett hogy kisebb a tápanyag veszteség, nagyobb a feltáródás az aerob komposztok esetén.

A forgatásos technológiával érlelt humuszkomposztban legalább 1200 mikroba faj él, a trágyakomposztban 700 fajt számoltak össze, míg a hagyományos érlelésű trágyában 400 faj volt megtalálható.

A termésre is hatást gyakorol

Az aktívan levegőztetett komposztból komposzttea állítható elő, és ez az élő mikrobiológiai folyadék talajra és lombra kijuttatva is alkalmazható. Előbb a komposzt készül, abból pedig a komposzttea. Ezer liter 10 hektárra való kijuttatásához 15 liternyi humuszkomposztot használ fel a komposzttea készítő tartály. Ennek a hatása nem ugyanaz mintha 5 tonna komposztot szórnánk ki, de nem is az a cél. Itt a lényeg az input anyagoktól való függetlenedés, hiszen a komposzttea 24 óra alatt elkészül és 36 órán át felhasználható. Az összetevői között szerepel a Humusline Humuszkomposzt, plusz a Mikrobiom Katalizátor, ami növényi lisztekből készülő tápanyagforrás, víz és levegő. Ezek a gépek alkalmasak minden méretű gazdaság igényeinek az ellátására. A komposztteás kezelést zöldségkultúrákban kéthetente, gyümölcsben havonta alkalmazzák. A komposzt és komposzttea nem engedély köteles termelésnövelő anyag, ha valaki saját magának készíti és juttatja ki. A kereskedelmi forgalomba kerülő ilyen termékek azonban engedélykötelesek.

Sokrétű kertészeti alkalmazás

A fóliás kertészetek és üvegházak mivel zárt rendszerek az átlagosnál is intenzívebb gazdálkodást igényelnek. Ilyen körülmények között könnyebben válik degradálttá a talaj. Ez azt jelenti, hogy szerves anyagban szegény, tömörödött és mikrobiológiailag legyengült: ez maga a talajuntság. Ahhoz, hogy a talaj önfenntartó tápanyag körforgását beindítsuk pótolni kell a mikrobiológiát a talajokban méghozzá a legszélesebb spektrumban és mennyiségben. Az elsősorban a nagy növényi biomassza „hulladékkal” rendelkező kertészetek és az állattartó telepek esetében érdemes elkezdeni a saját humuszkomposzt és komposzttea előállítást.

A monokultúrás gyümölcsösök intenzív növényvédelmi igényét, illetve az egészséges gyökérzóna életet is elősegíti a komposzt használata.

Költségek

A költségeket befolyásolja a feldolgozott trágya biomassza mennyisége. Minél többet komposztálunk, fajlagosan annál alacsonyabb a gyártási költség. A komposzforgatók teljesítménye széles skálán mozog 1 000-25 000 tonna/év teljesítményig. A hagyományos trágyaszórással és a műtrágya kijuttatással történő összehasonlításban az Agrofutura figyelembe vette a teljes folyamatot: anyagmozgatás, gyártás, szórás költségei. Azonban az összehasonlítás nem tartalmazza az olyan szempontokat, mint a víz- és tápanyagmegtartó képesség javulása, csökkenő gyom és kórokozó mennyiség, talaj porozitás javulás és munkamenet csökkenés. 2022. februári árakkal számolva a forgatással kezelt szerves trágya költsége 5500 Ft/ha-ral, a humuszkomposzt költsége 5500 Ft/ha-ral alacsonyabb, mint a hagyományosan egy évig érlelt szerves trágya kijuttatása. A műtrágyával történő összehasonlításban egy jellemző szántóföldi NPK műtrágya anyagköltsége 62 000 Ft/250 kg/ha, míg a trágyakomposzt anyagköltsége 40 000 Ft/10t/ha, míg a humuszkomposzt anyagköltsége 60 000 Ft/5t/ha saját előállítás esetén.

Az Agrofutura Magyarország Kft. egyik szakterülete az irányított aerob humuszkomposztálási technológia bevezetése állattartó és növénytermesztő gazdaságokba, komposzttelepre, valamint önkormányzatok városgazdálkodásába. Kiképezik a személyzetet, összeállítják a legjobb receptúrát, beszerzik a gépeket, berendezéseket, elvégzik az engedélyeztetést és utó követik a gyakorlati komposztálást. Az Agro­futura Magyarország Kft.-t 2012-ben alapítottuk, 2016-ra pedig kialakítottuk a humuszmenedzsment technológiát. Több helyen folynak jelenleg is kísérleteink, túrkevei Szeles­hát Bio­gazdaságunkban bemutatótelepünk is működik.

Szőllősi Gábor
(Biokultúra 2022/2-3)