Komposztkészítés riolittufával forgatás nélkül
A komposztkészítés hazánkban régi technológiák alapján a forgatásos eljáráshoz kötődik. Ez nagyban növeli a technológia élőmunka és gépi munka költségét. Az előbbiek miatt dolgoztuk ki a forgatás nélküli eljárást, mely úgy a nagyüzemi, mint a kisüzemi keretek között eredményesen megvalósítható.
A komposzt alapanyaga
Istállótrágya, mezőgazdasági, élelmiszeripari, kerti, kommunális, konyhai vagy egyéb helyről származó szerves hulladék.
A komposzthoz felhasználandó egyéb anyagok:
-
riolittufa (vulkáni hamu) őrlemény 0-5 és/vagy 0-12 mm szemcseméretű;
-
perforált 60-100 mm vastag cső, szükség szerinti folyóméter;
-
riolittufa 5-12 mm szemcseméretű zúzalék;
-
a komposzt anyagának nedvesítéséhez eső, folyó- vagy vezetékes víz, esetleg ahol rendelkezésre áll tisztított szennyvíz;
-
kerti föld (agyag, vályog), mely műtrágya és növényvédőszer mentes.
Riolittufával kezelt komposzt
A komposztálás helye
Állattartó telepek, lakóházak stb. kertje. Arra kell törekednünk, hogy a kijelölt terület, ahol a komposztprizmát vagy a tároló helyét megválasztjuk, lehetőleg árnyékos vagy félárnyékos helyen legyen. A komposzttároló anyaga lehet fa, műanyag, tégla, beton vagy fém oldalú.
A komposztkészítés menete
Az esetben, ha nagyüzemi prizmát készítünk annak alapja 3-5 m, magassága 2-5 m, a hosszát a rendelkezésre álló szerves komposzt alapanyag mennyisége alapján határozzuk meg. A kisüzemi viszonyok között a komposzt alapját 1-1,5 m-ben, a magasságát 1,5-2 m-ben határozzuk meg. Ha a tárolóban komposztálunk és azt vásároljuk, akkor annak méretét a gyártó határozta meg. Magunk is elkészíthetjük tetszés szerinti anyagból az általunk szükségesnek tartott méretben. Mindkét tárolási formát elhelyezhetjük a talaj felszínén vagy a talajba süllyesztve a terület adottságait figyelembe vevő mélységben. Az utóbbi esetben a komposzt alapanyagából kisebb vízveszteséggel számolhatunk a magas hőmérsékletű időszakokban. A komposzt alapanyagának a prizmában vagy a tárolóban való elhelyezésénél az adalékként felhasználásra kerülő 20-25% (súly) riolittufa őrleményt rétegezve vagy az alapanyaghoz keverve adagoljuk.
A rétegezéssel végzett technológia szerint a következő sorrendet kell betartanunk. A komposztprizma aljára terítsük 5-6 cm riolittufa őrleményt és arra ugyanannyi vastagságú földet. Erre tömörítve helyezzük el 30-40 cm vastagon a komposztálandó anyagot, és a rétegezést ismételjük a komposzt magasságáig. A komposzt felszínét takarjuk egy vékony, 2-5 cm-es földréteggel és az ugyanolyan vastag riolittufa őrleménnyel, majd kaszálékot vagy szalmatakarást helyezzünk rá. A komposztprizmába 3-5 m távolságra helyezzük el a perforált csövet, és azt töltsük fel 5-12 mm szemcseméretű riolittufával. Az utóbbiak segítik az aerob (levegős) viszonyok kialakulását, és egyben nyári időszakban ezen keresztül is biztosíthatjuk a hiányzó nedvességet öntözéssel. Ebben az időszakban fontos a komposztprizma ellenőrzése, egy hosszú vaspálca beszúrásával meggyőződhetünk arról, hogy a komposzt alapanyaga elegendő nedvességet tartalmaz-e. Amennyiben száraz a vaspálca, úgy nedvesítésről kell gondoskodnunk.
A keveréssel végzett eljárásnál az aláterítés (riolittufa, föld) biztosítása után a komposzt alapanyagához keverjük a 20-25% súly mennyiségű riolittufa őrleményt. A takarás a rétegezésnél felsoroltak szerint történik, és a hosszú komposztprizmáknál ugyanúgy a szellőzést és az öntözést biztosító perforált, riolittufával feltöltött csöveket el kell helyeznünk. A komposztprizmában vagy tárolóprizmában adagolt riolittufa biztosítja az aerob viszonyokat, ezért nem tartjuk szükségesnek a forgatást, mivel az utóbbival a komposzt szerves anyagának bomlásakor keletkező biogén gázok a légkörben elillannak és ezzel a nitrogén tartalmát csökkentjük. Az utóbbiakat a kísérleteink alkalmával a nagyüzemi forgatásos és forgatás nélküli komposztprizmák anyagának vizsgálata igazolta. Ahol nem áll rendelkezésre megfelelő minőségű föld (műtrágya, növényvédőszer mentes), ott a földet nem használjuk, csak a riolittufa őrleményt alkalmazzuk a fentiek szerint.
A komposztálás várható eredményei
A komposzthalomban rétegesen vagy keveréssel elhelyezett riolittufa őrlemény biztosítja az aerob (levegős) környezetet, jól tartja a hőt és a nedvességet, valamint növeli a szerves anyag makro-, mikro- és nyomelem tartalmát. A szerves anyag bomlásakor keletkező biogén gázokat leköti és ezáltal nő a komposzt nitrogén értéke. Ahol megfelelő minőségű termőföld áll rendelkezésre, ott a gilisztapeték kikelnek és a szerves anyag feldolgozását elősegítik. A komposzt alapanyagától és a kezelés szakszerűségétől függően 6-10 hónap alatt beérik, és mint értékes növényi tápanyag felhasználásra kerülhet, alkalmazása esetén nincs szükség kiegészítő tápanyagokra.
A komposztálás nem szennyezi a levegőt és a talajvizet. Alkalmazása növeli a növényi hozamot, a termék minőségét (íz-zamatanyagát, szállíthatóságát, eltarthatóságát), továbbá az ásványi elem tartalmát. A komposzt az egészséges élelmiszerek előállításának egyik jelentős tápanyaga, a készítésre hazai viszonyaink között mindenütt van lehetőség. A szerves hulladék újrahasznosításának egyik legjobb bevált eljárása a komposztálás és ennek a forgatás nélküli technológiája. Emiatt fontosnak tartjuk az egészséges növényi betegségektől mentes szerves hulladékok és az istállótrágyák komposztálását. Ahol állattartással foglalkoznak, ott az istállótrágya komposztálásával bűz-, légy- és fertőzésmentes környezet biztosítható. Azok számára, akiket érdekel a forgatás nélküli komposztálás technológiája, szakértőként segítséget nyújtunk.
Dr. Köhler Mihály
Debreceni Egyetem ATMC
(Biokultúra 2010/5)
