Köszöntjük régi-új olvasóinkat, köztük a több, mint ezer új biogazdát!

A magyar biogazdálkodás töretlenül fejlődik. Ez nem csak az egyébként bíztatóan alakuló statisztikai adatokban tükröződik, hanem a Biokultúra újság példányszámának emelkedésében is, amelyet immár több, mint hatezer példányban juttatunk el kedves Olvasóinknak. A Biokultúra újság az egyetlen magyar biogazdálkodási szaklap, amelybe még véletlenül sem kerülhetnek be az ökológiai gazdálkodás alapelveibe ütköző cikkek és – bár a bevételek jól jönnének – hirdetések.

Régi, hűséges olvasóink rendszerint elégedettek lapunkkal, bár gyakran felvetik, hogy a gazdálkodásuk, érdeklődésük területével többet foglalkozhatnánk. Például a méhész több méhészeti cikket olvasna, miközben méhekkel nem foglalkozó sokallja azt is, ami megjelenik. Lapunk olyan vegyes, mint a biogazdálkodás, amely a teljes élelmiszergazdaságot lefedi a termeléstől az állattartáson, a növénygyűjtésen, méhészeten, gombatermesztésen és a borászaton, a halgazdálkodáson és az élelmiszerfeldolgozáson át a kereskedelemig, sőt – a biokozmetikumokkal – még azon is túl.

Számunkra a legnagyobb öröm, amikor látjuk, hogy egy-egy különösen jól sikerült lapszámunkat akár éveken, évtizedeken át is őriznek olvasóink és bizony, amikor szükséges elő is vesznek. Úgy véljük, hogy mostani lapszámunk is ezek közé fog tartozni, hiszen a biogazdákat nélkülözhetetlen tudás és szemlélet átadással segítik lapunk szerzői.

Lapunk tűzésére használt omega kapcsot is olvasói kérésre vezettük be, hogy könnyű legyen összefűzni az egymást követő lapszámokat.

A lap tulajdonosa a magyar biogazdálkodás meghatározó érdekvédelmi szervezete a Magyar Biokultúra Szövetség, kiadója a Biokontroll, fő célunk: hiteles információkkal ellátni olvasóinkat, köztük a biogazdálkodókat és a biotermelés, biotermékek iránt érdeklődőket.

Régi olvasóink ismerik, újak meg fogják ismerni lapunk szerkezetét, rovatainak küldetését. Félreértések elkerülése érdekében kis magyarázatot a Biovilág hírei (Kitekintő) rovatunk igényel. Számos jó példát, követendő gyakorlatot mutatunk be, de közbe-közbe – pont a bio iránti igény megerősítése érdekében – elrettentő „fejlesztéseket” is ismertetünk, ilyenek pl. a bio magyar szürke, mangalica stb. hús helyett ajánlott „műhús”, a rovarliszt, vagy a biotojást felváltani javasolt műtojás, talaj nélküli, műfényes, steril salátagyár, vagy a levegőből előállított fehérje és (hogy bátran permetezhessenek) a rovarokat felváltó, mérgekre nem érzékeny beporzórobot.

A biogazdálkodás pont ezek ellenkezőjét a természet, másként a teremtés rendjét szolgálja. Isten óvja a világot, hogy ilyeneket kelljen fogyasztani, használni a szegény emberiségnek!

Dr. Roszík Péter
főszerkesztő
(Biokultúra 2022/2-3)