Magyar Arany Érdemkereszt kitüntetést kapott dr. Roszík Péter, a Magyar Biokultúra Szövetség alelnöke, a Biokontroll Hungária Nonprofit Kft. ügyvezetője
Idén március 15. alkalmából dr. Roszík Péter átvehette a Magyar Arany Érdemkeresztet a hazai agrárium területén tanúsított sokéves, meghatározó munkája eredményeképpen, melyet a hazai növénytermesztés génmódosítás-mentességének biztosításával, a termőföldek megóvása iránti elkötelezettségével, valamint az ökológiai gazdálkodás terén meghatározó munkájával érdemelt ki. A kérdéseket Bánfi Brigitta tette fel a kitüntetettnek, akivel több, mint húsz éve együtt dolgoznak a Biokontrollban.
– Megtennéd, hogy elmondod miként látod a szerepedet? Haladjunk az indoklás sorrendjében! Mit tettél a génmódosítással előállított növények térnyerésével szemben?
– Az ember hatalmas tudást kapott a jó Istentől. Az, hogy valamit meg tud csinálni, az még nem jelenti azt, hogy meg is csinálhatja. Ilyennek látom a növények és állatok génmódosításának területét is. Nem véletlen, hogy biológiai gátak vannak a fajok genomjának keveredésével szemben. Ritkán előfordulnak „távolság kereszteződések” (nemzetségek közötti, ritkán ettől távolabbi kereszteződések is), azonban ezek is a teremtés (természet) programjaiban meghatározottak.
Az azonban meggyőződésem, hogy a természet (teremtés) elleni, hogy a transzgenikus élő szervezeteket hoznak létre, áttörve természetes biológia korlátokat, ilyenek például a selyemhernyó génekkel „javított” szőlő, baktérium génekkel „kiegészített” virágos növények és még sorolhatnánk a borzalmas lényeket.
Az is nyilvánvaló volt, hogy bár a beültetett génekkel elérték, amit akartak, például a totális gyomirtó szerekkel szemben ellenállóvá tették a kultúrnövényeket, ugyanakkor ezek a beültetett gének a növényi, illetve állati szervezetek más részeiben eltérő hatást is kiválthattak, így számtalan nem várt hatást is észleltek a kutatók. Az ilyen és ehhez hasonló jelenségek jelzik, hogy közel sincs elég ismeret ahhoz, hogy a gazdálkodás gyakorlatába, környezetbe kibocsátva szabadna alkalmazni az ilyen mű lényeket.

Dr. Roszík Péter
– Hogyan tekint a bio közösség a GMO-kra?
– A biogazdálkodás a természetet tisztelő gazdálkodási mód és a biotermékek fogyasztói idegenkednek a génmanipulált élelmiszerektől, sokan kifejezetten emiatt a GMO mentesség miatt keresik a biotermékeket. Másrészt világos volt előttem, hogy óriási üzleti előnyt jelenthetne az egész magyar mezőgazdaságnak, ha GMO mentes maradna, miközben a világ jelentős részeit elszennyezik a természetbe kibocsátott génmanipulált növényekkel.
Jelszónk lehetne: „A magyar GMO mentes”. Ezek figyelembevételével magától értetődő volt, hogy közéleti emberként a génmódosított növények térnyerése ellen léptem fel. Erre jó terepet biztosított az, hogy – 1994 és 2012 között – 18 éven át voltam a Győr-Moson Sopron Megyei Agrárkamara elnöke és immár közel 30 éve vagyok a Magyar Biokultúra Szövetség, illetve jogelődje a Biokultúra Egyesület alelnöke. Aktívitásom egyik eredménye volt, hogy a Győr-Moson Sopron Megyei Közgyűlés az országban elsőként GMO mentes megyének nyilvánította magát, majd a Nyugat Dunántúli Régió első régióként deklarálta ugyanezt. Bár ezeknek a döntéseknek nem volt joghatálya, de nagyon jelentős mértékben hozzájárultak az ilyen deklarációk ahhoz, hogy a GMO-k elutasítottsága Magyarországon lett az egyik legnagyobb Európában.
– Milyen fórumokon tudtad kifejteni aktivitásodat a GMO kérdésben?
– Erről a kérdésről sok cikket írtam szaklapokba, gyakran voltam interjú alanya rádióknak, televízióknak, újságoknak rengeteg előadást tartottam gazdafórumokon, és számos egyetemen adtam órákat és soha nem hallgattam el a véleményemet; egyszer-kétszer olyan is volt, ahol felsőoktatási intézetben arra kértek, hogy a GMO-król ne beszéljek, a válaszom az volt, hogy akkor inkább nem megyek. Ugyanis azt tapasztaltam, hogy az egyetemeken gyakran elhallgatták, elhallgatják a GMO-k már megismert káros jelenségeit, kockázatait.
Hosszú egyeztetés zajlott az agrárminisztériumban a GMO törvény és az egymás mellett élés FVM rendelet (gyakran emlegetik koegzisztencia rendeletként is) készítése során, ahol erőteljesen tudtam képviselni a biogazdálkodás, biogazdálkodók érdekeit.
Alapító tagja voltam a GMO Kerekasztalnak, amely egy ideig az Országgyűlés környezetvédelemmel foglalkozó bizottság albizottsága is volt. Azok közé tartozom, akik kezdeményezték azt, hogy a magyar alkotmányba, Magyarország Alaptörvényébe kerüljön be a magyar mezőgazdaság GMO mentessége, amely a mi meglepetésünkre is – ismereteim szerint a Világon egyedülállóan – meg is történt.
Azért nem dőlhetünk hátra, új veszély fenyeget, hiszen az új technikákkal előállított GMO-kat egyes erős lobbi körök most akarják kivonatni a GMO-okra vonatkozó jogszabályok hatálya alól. Természetesen felemeltük a szavunkat ezzel szemben, amely küzdelemben a magyar kormány is jó oldalon áll az európai vitában.
A GMO mentesség érdekében folytatott közéleti munkámban a legnagyobb segítséget dr. Bardócz Zsuzsa professzor asszony és férje dr. Pusztai Árpád akadémikus, világszerte ismert tudós barátsága jelentette, akik hatalmas tudásukat, idejüket önzetlenül bocsátották rendelkezésemre, mások rendelkezésére és hazájuk rendelkezésére.
– Köszönöm! Következő lapszámunkban a termőföldek megóvásával kapcsolatban foglak kérdezni.
(Folytatjuk…)
(Biokultúra 2023/2)