Megesszük a Föld nevű bolygót?

A klímaváltozásért felelős üvegházhatású-gázok egyharmadának kibocsátásáért a globális élelmiszertermelés tehető felelőssé, áll egy nemrégiben megjelent tudományos tanulmány középpontjában.

Míg számos jelentés az élelmiszerek éghajlati lábnyomának számszerűsítésére törekedett, az Európai Bizottság Közös Kutatóközpontja (European Commission’s Joint Research Centre) által vezetett legfrissebb kutatás szerzői szerint az övék az első, amely minden országot és ágazatot megvizsgál, az előállítástól kezdődően, a csomagoláson át, az élelmiszer-hulladék ártalmatlanításáig.

A PhyOrg tudományos-ismeretterjesztő oldalon megjelent írás szerint a Föld 7,7 milliárdos lakosságának élelmezése során a mezőgazdasági célokra átalakított földterületek, a haszonállatok tartása és nevelése, a trágyázás, az erdőirtás, a hulladéktermelés jelentette kibocsátás alapján a fenntartható jövő biztosítása érdekében a mezőgazdaságban elkerülhetetlen a drasztikus változások bevezetése, illetve egy általános szemléletváltás.

Az említett tudományos munka a Föld minden országát, benne minden szektort megvizsgált egy új globális adatbázis alapján, mely az 1990 és 2015 közötti időszakra vonatkozóan tartalmaz becsléseket az élelmiszerrendszerek mesterséges üvegházhatású-gázkibocsátására vonatkozóan. A szakemberek megállapítása szerint a 2015-ös évben a globális emisszió 34%-a volt az élelmiszerrendszerhez köthető.

A jelentés a Nature Food című folyóiratban jelent meg. A kibocsátott gázok közel felét a szén-dioxid jelenti, amely elsősorban a földhasználat, a csomagolás, szállítás és feldolgozás energiafelhasználásához köthető. A kibocsátások egyharmada az agrárium további területeihez kötődik: a haszonállatok tenyésztéséhez, a rizstermeléshez. Jelentős továbbá a biohulladékból származó metán, melyet a főként tehenek, juhok és kecskék tenyésztése során, valamint a rizstermesztéshez és a biohulladék ártalmatlanításához köthető. A fennmaradó hányad a műtrágyákból származó dinitrogén-oxid, illetve a szakemberek vélekedése szerint a fluorozott gázok mennyisége is egyre növekszik.

2015-ben az élelmiszer előállításhoz köthető üvegházhatású gázok globális kibocsátása a következőképpen alakult: a sort Kína vezeti 13,5%-kal, Indonézia 8,8%, Amerikai Egyesült Államok 8,2%, Brazília 7,4%, Európai Unió 6,7%, illetve India 6,3%. A kibocsátás csaknem egyharmadát közvetlenül a globális élelmiszerrendszer energia-fogyasztása jelenti. A jelentés szerint 2015-ben a szállítás az összkibocsátás 4,8%-t, míg a csomagolás az 5,4%-t tett ki. Az eddig említettek alapján a szakemberek hatékonyságnövelő irányelvek adaptálását, az ellátási láncon belüli kibocsátás csökkentését, az egészségesebb táplálékokhoz való hozzáférést támogatják. Erre irányulnak az Európai Unió Közös Agrárpolitikájának zöldítésre vonatkozó célkitűzései is.

Megdöbbentő tény, hogy 2019-ben a fogyasztók számára világszerte elérhető élelmiszerek 17 százalékát, közel egymilliárd tonnát dobtak el a háztartások, a kiskereskedők, a különböző intézmények és a vendéglátóipar, a valóságban jóval többet, mint azt korábban feltételezték.

Forrás: https://phys.org/
(Biokultúra 2021/2-3)