Megoldás lehet-e az intenzív mezőgazdaság a világ élelmezési kérdéseire?

Az intenzív mezőgazdaságból származó növekvő élelmiszertermelés nem jelenti szükségszerűen a világon tapasztalható éhezés megszüntetését. Az Egyesült Nemzetek Szövetsége (ENSZ) szerint 2030-ra az országoknak meg kell duplázniuk a kistermelők termelékenységét és jövedelmét is, hogy felszámolják az éhezést és mindenkinek biztosítsák az élelemhez való hozzáférést, ezáltal remélve az élelmiszerbiztonság megteremtését és a kisgazdálkodók termelési körülményeinek javítását.

Ma a világon tízből egy ember nem jut elég élelemhez és a Föld lakossága 2050-re várhatóan 9,8 milliárdra növekszik. Nemzetközi kutatók csoportja 53 tanulmányt vizsgált meg az intenzív mezőgazdasággal kapcsolatban alacsony és közepes jövedelmű országokban. Az intenzív mezőgazdaságban vegyi úton előállított műtrágyákat és növényvédő szereket használnak, mely összességében véve hosszútávon nem jár előnyökkel.

A szegényebb gazdálkodók ezzel ellentétben kettős csapással szembesülnek, mivel kicsi a valószínűsége annak, hogy új növényeket termeszthessenek és a környezeti károsodásoktól is ők szenvednek a legjobban. Bangladesben például a befektetők és a nagy területekkel rendelkező földtulajdonosok sós vízi ráktermelésből profitálnak, ám a kevésbé tehetős gazdák nagymértékben szenvednek a talaj szikesedésétől, ami hátráltatja a rizstermesztést.

Az intenzív mezőgazdaság rövid távon lehetséges, hogy növeli a termelést, hosszútávon azonban csökkenti, mert az intenzifikáció gyakran kedvezőtlenül hat a talaj termőképességére. Az intenzív gazdálkodás gyakran helyettesíti a komplex helyi ismereteket egy konfekcionált módszerrel. Afrikában ez hosszútávon szegénységhez vezet, az emberek egészségére nézve káros, a környezetre nézve rombolólag hat, a vállalkozások üzleti kockázata magas, a biodiverzitás sérül, a rugalmasság gyengül.

Hosszútávon tehát nagyban kell gondolkodni. Az intenzív gazdálkodás ugyanis nem csak a termelékenységről szól, a következményekre is gondolni kell. A ökológiai gazdálkodás intenzifikálásáról kell gondolkodni, mely kevesebb vegyszert használ és sokkal inkább figyelembe veszi a természetes folyamatokat, például a beporzást is. Az eddigi, gombaölőkön és növényvédőszereken alapuló mezőgazdálkodás tovább nem működik, az élelmiszerelőállítás módszerein változtatnunk kell.

Forrás: http://news.trust.org
(Biokultúra 2018/4)