Méreggolyók helyett egészség a fólia alól
A Polyák fóliás zöldséggazdaság Fülöpjakabról
Kora téltől tavaszig mindig gyanakodva figyelem a zöldségboltokban, zöldséges pultokon sorakozó gyönyörű epreket (szamócát), a pirosló retket, a kívánatos salátát, a csodás paradicsomokat. Eddig is tudtam, most még inkább, hogy ezek csak a szemnek szépek, mint táplálék – kis túlzással –, méregnek minősülnek. A népi mondás szerint: se íze, se bűze…
Nemrég olvastam egy szaklapban hogy Dél-Spanyolországban, Andalúziában óriási fóliás telepek épültek, télidőben egész Európát beterítik vegyszeradagokon hizlalt zöldségfélékkel, hozzánk is bőven jut. A spanyol koktélparadicsomokat például gyengéden méreggolyócskáknak becézik a jól értesült vásárlók. Miért kellenek ezek nekünk? Mert negyven évig el voltunk zárva a világ vérkeringésétől, most tobzódhatunk télen is a rengeteg friss (?) zöldségfélében, egzotikus gyümölcsökben. Mert kinyílt a világ, akár több ezer kilométerről is érdemes ide repíteni ezt a kavalkádot – mármint azt a zöldséget és gyümölcsöt, amelyik kibírja ezt sok herce-hurcát.
Sokan mások, és én is úgy gondolom, hogy bőven van mit fogyasztani télen is hazai tájakon termett zöldségfélékből. Gondoljunk csak a céklára, a savanyú káposztára, a sárgarépára, az édes lila és fehér hagymára, a házilag eltett zöldparadicsomra, kovászos uborkára, a fagyasztott zöldségekre! Sorolhatnám még bőven. Jól eltelik velük a tél, továbbá vitaminokban is gazdagabbak leszünk.
Mindezek ellenére állítjuk, hogy van másik útja annak, ha télen is friss paradicsomot, paprikát és sárgadinnyét akarunk enni. (A hithű biokultúrásokat erről nem kell meggyőzni!) Ez a biohajtatás, ahol szó nincs méreggolyócskákról, nyugodtan fogyaszthatók. Vitaminokban, ízben, minőségben azonban ezek se vehetik fel a versenyt a hazai, szabadföldi bioterményekkel.
A következő riportot átlengi a természetelvűség, az egyszerűség és a gazdaságosság, a biodinamikus életelvűség. A Polyák gazdaság egyik lelkes tagját, Polyák Marikát kérdezem, a rendkívül alapos válaszokat köszönöm.
– Hogyan került a Polyák család a fóliás termesztés közelébe? Kérem, mutassa be a családot, hogyan alakult ki a gazdaság?
– Mostanában történt: ugatnak a kutyák… ugyan ki jött? A körzeti földhivatalból egy kedves földmérő mérnök barátunk. A kezembe nyomott egy papírost, amit nem régen talált. 1929-ben készült, amelyen Polyák Antal név alatt a gazdaságunk helyét találta meg a „Kiskunfélegyháza város határa és csatolt pusztáinak térképe” című régi kiadványon. Hát innen is, és ennél régebbről is indulhatott a gazdaság, a parasztgazdálkodás, a földművelő hagyomány. Dédapám már itt lakott és itt gazdálkodott.
Az 1980-as években az Alföldön háztáji disznótartás, szabadföldön korai csomós retektermesztés, kisebb méretű fóliás növénytermesztés, libatartás, a tsz-munkahely volt a jellemző felállás. Nálunk sem volt ez másképp. A szüleim is e szerint gazdálkodtak és dolgoztak. Ez a munka abban az időben nem számított perspektívának egy fiatal számára. A középiskola után „maradt” az irány a város, irány a városi munkahely, lehetőség szerint el a faluból, a kevésbé elismert és még kevésbé megbecsült és értékelt gazdálkodói munkától. Építgettem a karrieremet a városban.
Édesapám megbetegedett, hosszabb időre kórházba került. A vidéki hagyományok, elvárások szerint a legidősebb gyerek menjen haza gazdaságot vezetni, hiszen az állattartás és a növénytermesztés, a traktorok nem állhatnak meg csak azért, mert a gazda megbetegedett. És ekkor jött az átértékelt gondolkodásmódra lehetőséget adó biogazda tanfolyam Fülöpjakabon, Szécsényi Erzsike vezetésével. A környékből szervezve talán 200 fővel indult a tanfolyam 1998-ban. Ma ugyanebből a környékből körülbelül tíz gazdaság termel ökológiai módon. Bár az arány elég szerény, de ha ma ökogazdálkodásról beszélünk Magyarországon Fülöpjakab elismerten mindig szóba kerül, és a részvevők megbecsült, kiemelt értéket adó és termelő gazdálkodási formát tudhatnak magukénak. Hát így kezdődött!
– Hogy lehet gyenge homokról nagy értéket varázsolni?
– A szülőktől 200 m2 hagyományos, 7,5 méteres fóliás termesztőberendezést vettünk át a húgommal. Ma kb. 4 000 m2-en fóliás, 2 ha-on szabadföldi zöldség termesztést, 4 ha-on szántóföldi növénytermesztést, 6 ha-on erdőgazdálkodást, 2 ha-on gyepgazdálkodást folytatunk. A gazdaság jó fekvésének köszönhetően nagyon jól izolált ökológiai gazdálkodást tudunk megvalósítani, mert az erdő L alakban körbeveszi a gazdaságot, a harmadik oldalon található a gyep, a negyedik oldalon a tanya és a tanyaudvar áll. Két fő szempont valósul meg, az egyik a jó vagy kevésbé jó szándékú szomszédos gazdálkodóktól való baráti és gazdálkodási elszigeteltség; másik az energiamegtakarítás, mivel a kis központunk hatékonyan működik.
Az Alföld ezen része rendkívül homokos, gyenge aranykorona értékű 2-8 AK-ás területeken dolgozunk. Viszonyításképpen: a szalonnás dunántúli földek elérhetik a 40 AK-át. A napsütéses órák száma igen magas, amely kedvez, hiszen a homoktalaj gyorsan felmelegszik, ezzel ellentétben a csapadékhiány egyre inkább feladja a leckét. Tehát a legfontosabb a homoktalajok megfelelő technológiával történő talajjavítása, melynek során a humusz minél több ideig a homokszemek között marad és nem mosódik ki sem az esővel, sem az esőt helyettesítő nagyobb mennyiségű öntözéssel.
– „Nem veszünk tűsarkú cipőt!” Ezt meg, hogy érti?
– A jó gazdálkodás egyik alapja, hogy meghajlunk a természet erői előtt, tehát figyelembe vesszük az adottságainkat (nem akarunk olyan, annyi és akkor vetett fajtákat kiválasztani, amelyek nem nekünk valók). „Nem veszünk tűsarkú cipőt, ha bütyök van a lábujjunkon, inkább mezítláb járunk sokat.”
2013-ban 130 féle növényt számoltunk meg, amelyek a gazdálkodási év egész időszakában megtalálhatóak voltak nálunk. Nagyon fontos! Az ökológiai gazdálkodás nem úgy működik, hogy kijelentjük: idén 10 000 tő paprikát kipalántáltam.
– Beszéljünk a munkamegosztásról!
– Édesanyám a családfő, a család összetartója, a konyha igazi séfje, az unokák igazi nagyija. Én a vetőmagbeszerzésért, és a kerttervezésért felelek, a párom a fóliák fűtését tervezi, szervezi. A húgom a termelésszervezésért felelős. A sógorom a mi logisztikusunk, szállítások tervezése, szervezése, az öntözéstechnika megtervezése, a kivitelezés megvalósítása és felügyelete a feladata. És mindezek után a vetés, pikírozás, palántázás, rotálás, öntözés, a csalán-, hamuáztatás, piacra készülés és árusítás, a savanyítás, befőzés, címkézés, ellenőrző szervezettel, állami szervezetekkel való kapcsolattartás, az ökológiai gazdálkodás iránt érdeklődőkkel való kapcsolattartás, a csomagküldés, a háztól vásárlók kiszolgálása, a jó szervezésnek megfelelően, mindannyiunk feladata.
– Van-e hidegfóliás termesztés? Szécsényi Erzsike, korán és tragikus körülmények között meghalt fülöpjakabi csoportvezető, szakértő szerint a fűtött fóliasátor nem tekinthető biomódszernek, mivel óriási az energiaigénye. Mi erről a véleményük?
– Az átértékelt gondolkodásmód nemcsak azt jelenti, hogy vegyszermentesen termelünk, azt is jelenti, hogy munkaszervezéssel, szárazság- és hidegtűrő fajták választásával, szerényebb életvitellel, arra is figyelünk, hogy a jelenleg rendelkezésre álló földi javainkat hogyan hasznosítjuk, és hogyan hagyunk belőle teljes felelőséggel a gyerekeinknek is. A 4 000 m2-ből körülbelül 800 m2-t fűtünk, amely arányaiban mindösszesen 20%. Egyrészről a palántaneveléshez igenis szükséges a fűtött termesztőberendezés, másrészről a piac és a piaci igények is diktálnak. Azon kevés növényt termesztjük fűtött körülmények között alacsony hőmérsékletet tartva, amelyek feltétlen szükségesek a piaci igények kielégítéséhez, illetve nem feltétlenül rontják az adott időszak évszaknak megfelelő megélését. Tehát megint nem húzunk fel tűsarkú cipőt!
A fűtéshez faaprítékos kazánt használunk, a lakóépületeket cserépkályhával fűtjük, télen a konyában cserépkályhán főzünk és sütünk. A fát saját erdőnkből szerezzük be, így a tanya gyakorlatilag teljesen önellátó. Szabadföldön csak akkor használunk fátyolfóliás takarást, ha a már kipalántált növényekre az adott évszaktól eltérő hidegebb időt jelez az időjárás előrejelzés, illetve ősszel, ha a talajmenti fagyokat hamarabbra jelzik, mint az megszokott.
– A fűtött fóliasátrakról részletesebb tájékoztatást kérek!
– Fűtött fóliás termesztőberendezéseink hagyományos 7,5 × 50 m nagyságúak, házi kivitelezésben készültek. A váz vasszerkezet, a fólia általában 2 éves UV védelemmel ellátott, feltétlenül magyar gyártótól vesszük. A fóliák telepítésekor a terep adta lehetőségeket vettük elsősorban figyelembe, a tapasztalatokat azóta minden évben megbeszéljük, hogy az észak-kelet – dél-nyugat vagy a dél-kelet – észak-nyugati tájolású fóliákban hogyan viselkedtek a növények. Nincs igazából jobb vagy rosszabb tájolás, mert a vetésszerkezet, időjárás, fajták, maghiány miatt, minden évben másképpen alakulnak a tapasztalatszerzési lehetőségek.
Fix telepítésű fóliáink vannak. Az ökológiai gazdálkodás szigorú szabályozása (kötelező vetésforgó tartás, zöldtrágyázás (facélia, mustár) talajbaktériumok használatának lehetősége) nagyon megkönnyíti a gazda életét. Kényelmesen „foteljében hátradőlve” figyeli a növényei viselkedését, növekedését, ahelyett, hogy 5-8 munkás idegtépő összehangolásával, gépi munkaszervezéssel, esetleg hatósági engedélyeztetési eljárással (szinteltérés engedélyeztetése, veszélyes hulladék szállítása, szállíttatása) kicserélje a fóliákban a földet. A termőföldet, csere helyett sok éven át, folyamatosan, jól megszervezve tápanyag utánpótolni kell. Érdemes megismerni az előnyeit és a hátrányait (hol tarackos, hol tyúkhúros, hol ércesebb, hol van „dédapánk kincses ládája”, hol ül szívesen a cica, hol kapar mindig a kutya, hol időzök vagy álldogálok minden nap a legszívesebben, ott a legjobb az energetikája a kertnek). Tehát, nem kicserélni kell a talajt, hanem gazdagítani.
– Használják-e a vízfüggönyt, megéri-e?
– Vízfüggönyös megoldást nem használunk, mert hasonlóan a Föld rablógazdálkodása, mint a túl korai primőr árura tartott magas hőmérséklet. Egyrészt az amúgy is kevés vizet éjjel-nappal szívatni kell egy vízszívó motornak, amelyet azután fel kell pumpálni a belső fóliára, ahonnan azután lecsorog és valahol össze kell gyűjteni, vagy a határba szétengedni. Ehelyett, ha nagyon hideg van, fátyolfóliával kell a növényeket letakarni. 5-8-10 évig fel tudjuk újra használni a fátyolfóliákat. A kiterítésükhöz csak és kizárólag kenyérgőzösre (kézi munkára) van szükség. Megint nem vettük fel a tűsarkú cipőt. Össze sem hasonlítható az energiamegtakarítás a két technológia között. Ja, és nem feltétlenül mindent a „kedves vevőnek” kell megfizetnie.
– Milyen energiatakarékos fűtést használnak? Hogyan öntöznek?
– A fa energiájának felhasználásától eltérő drágább fűtési módszer szóba sem jöhet, mert akkor már eleve nem önellátó a gazdaság. Gégecsöves, melegvíz-fűtéses rendszerünk van. Automatikát sehol nem használunk, ilyen elvű és méretű gazdaságban kész ráfizetés. Az energiaernyő módszerét ismerjük, de csak blokkrendszerű, azaz függőleges lábakon álló fóliák esetében valósítható meg gazdaságosan, ezekben jól automatizálható. A mi „primitívebb” fóliáinkban a fátyolfólia használatát tartjuk energiaernyőnek. A hidegfóliáinkban nincs vészfűtés, hiszen itt a hidegtűrő növények a -15-20°C-t is kibírják. Hangsúlyozom, a jó fajtaválasztás és technológia a fontos, nem a felesleges befektetés a fűtésre és a felesleges energiapazarlás.
Kombinált öntözéstechnológiát vezettünk be az egyre szélsőségesebb időjárási viszonyok miatt. Amikor párásabb a levegő, csepegtetünk, amikor szárazabb, mikrószórófejes rendszerrel öntözünk. Pótmegvilágítást nem használunk, legyen ez a vegyszeresen gazdálkodók kiváltsága. Mi inkább kvarctartalmú takarófölddel és bazaltsóderrel takarjuk a magokat. Vonzzák és akkumulátorként tárolják a napfényt a növények számára. Megint nem vettük fel azt a bizonyos tűsarkú cipőt!
– Már említettük, a fóliasátor alatt igen gazdag legyen a talaj. Mi a módszerük?
– A szerves trágya helyett előtérbe helyeztük a biodinamikus prepatárumokkal kezelt komposzt használatát. A komposzt alapja a saját gazdaságból kikerülő mangalica- és tyúktrágya, a sógoromtól kapott szarvasmarha-, birka- és kecsketrágya, valamint a külön komposztált kerti hulladék. Nincs nitrátfelhalmozódás, a növények számára hosszabb ideig áll rendelkezésre, sőt több féle növény is termeszthető egyszeri komposztozás után. A kőzetőrlemények jelentik a másik pillért: alginit, zeolit, bazalt. Feltétlen javaslom mindenkinek a talajtakarást: szecskázott apró szalma, fűkaszálék, gyógynövények levelei. Például a paradicsom a káliumtartalom miatt nagyon szereti, ha fekete nadálytő levelével mulcsozzák.
Kétféle zöldtrágyázást használunk: az egyiket kötelező a vetésforgóba tervezni: a bab és a borsó köztudottan a nitrogéngyűjtő növények közé tartoznak (kötelező szabály, „már lehet is a fotelba hátradőlni”).
A másik a szabadföldi facélia, amikor több idő áll rendelkezésre a zöldtömeg kifejlődésére. Fólia alatt célszerű jobban kihasználni a helyet, ezért olyan zöldtrágya növény kell, amely rövidebb idő alatt kikel és fejleszt zöldtömeget. Köztes termésként nálunk mustárt és zsázsát vetünk. A zsázsa gyorsan kell, és gyorsan fejleszt zöldtömeget, messzire nyúló gyökerei morzsás és finom talajt biztosítanak, szinte egész évben vethető. A fólia alatt körömvirág és bazsalikom vigyáz a főnövények egészségére.
Minden gazdaságnak van féltett kincse: nálunk ez a palántanevelés. Fizikai minőségében könnyű munka, hiszen csak el kell vetni azt a pici magot, mentálisan mégis az egyik legérzékenyebb terület. Képzeljük el: egy 1 mm nagyságú mag képvisel pl. egy egész fej salátát vagy 8 kg paradicsomot, 3 csomag winterposteleint, 4 csomag petrezselyemzöldet, 10 dkg spenótot. Mi azt szeretnénk, hogy tervezésünk szerint, az általunk diktált feltételek között kikeljen és nekünk kedvezően fejlődjön. Mi a kozmikus erők hatásával számolhatunk és bízhatunk a biodinamikus Vetési Naptárban.
– Milyen zöldségféléket hajtatnak?
– A 130 féle növényt a biodinamikus elvek alapján 4 nagy csoportba soroljuk: gyökér-, levél-, virág- és termésnövények. A hajtatásban kb. 100 féle-fajta növény szerepel. Természetesen betartjuk a klasszikus előtermés, főnövény, utótermés felosztást. Minden évben mindig, minden növény más helyen szerepel a kerttervben. A téli időszakban érdemes válogatni a bio vetőmagokból, előtérben tartva, hogy az ellenálló fajta legyen és a vevők igényeit is jól kielégítse. Fontos kiemelni, hogy ma Magyarországon nem helyeznek a magyar fajtákat képviselő cégek hangsúlyt arra, hogy ne csávázzák le az összes vetőmagot. Extra felárért, nagy könyörgések, ismerősöm ismerősének az ismerőse alapon csomagolnak esetleg csak ki vetőmagot. Egyébként az, hogy egy fajta valóban ellenálló lesz-e, csak a termesztés folyamán derül ki. Hosszú lenne felsorolni, hogy mit mi után és mivel társítva termesztünk, ezért ezt nem tudom ismertetni. Annyi lenne a mondanivalóm, hogy abból akár egy BioPORTA füzet is kikerekedhetne.
Gyökérnövények közül termesztünk: sárgarépát, fehérrépát, zellert, paszternákot, céklát, fekete retket, csomós retket, húsvéti lila retket, jégcsapretket, tarlórépát, karórépát, vöröshagymát, lilahagymát, fokhagymát, spárgát, csicsókát.
Termésnövények közül pl. paradicsomot, paprikát, fűszerpaprikát, uborkát, cukkinit, káposztatököt, sütőtököt, padlizsánt, szárazbabot, zöldbabot, csemegekukoricát, borsót, cukorborsót, sárgadinnyét, görögdinnyét.
Virágnövények közül: karfiolt, brokkolit,dísznövényeket.
Levélnövények közül: édesköményt, lila káposztát, fejes káposztát, kelkáposztát, leveleskelt, karalábét, kínai kelt.
Sorolom tovább: tatsoi, pakchoi, petrezselyemzöld, szárzeller, rukkola, ázsiai levélzöldségek (hóban zöld, vörös óriás, mizuna, wasabino, golden frills, garnet giant, purple wave, rouge metis, oriental mix), egyszerű zsázsa, winterkresse, winterpostelein, mángold, misticanza saláta, céklalevél, madársaláta. Fejre szedett salátákból 14 fajtát: fejes zöld, fejes piros, batávia, tölgy zöld, tölgy piros, nyuszifüle zöld, nyuszifüle piros, római zöld, római piros, római hegyes levelű, lattughino, endívia, cikória, radicchio és nem utolsó sorban – bár nem mi termesztjük csak úgy megterem – a tyúkhúr. A levélnövények közé tartoznak a fűszernövények is. Különféle gyümölcsöket is termesztünk, természetesen zömüket szabadföldön.
– A növényvédelem nagyon fontos tevékenységük, milyen módszereik vannak?
– A növényvédelem során annak szinte minden elemét gyakoroljuk, ami az ökológiai gazdálkodásban engedélyezett.
A fóliás hajtatásban saját készítésű leveket használunk. A több napos, erjesztett csalánlé lombtrágyaként értékes, eredményesen használható uborkára, sárgadinnyére, továbbá az egynapos tetű gyérítésére is jó. Az erjesztett trágyalé lombtrágyaként és öntözésre is eredményes. Palántázás után erjesztett tyúktrágyával öntözünk. (A foszfor a gyökeresedést segíti.) Az algakivonat szintén lombtrágyakezelő készítmény.
A talajbaktériumok nagyon hasznos segítőtársaink. Trágyaágyon tovább szaporítjuk őket. Ezeket a mikroorganizmusokat fóliában és szabadföldön használjuk. Mindazon hasznos anyagot, ami egyébként a talajban megtalálható, de a növények számára nincs felvehető formában, a talajbaktériumok átalakítják a növények számára.
A Biokontroll Hungária Nonprofit Kft. honlapján az engedélyezett szerek listája sok hasznos tudnivalót nyújt a kezdő és haladó ökogazdáknak. Ez a lista ajánlja az Alginure és a Prev B2 használatát. Nálunk leginkább ez a két szer vált be, az egyik réz (ezzel megoldódott a rézterhelés csökkentése), a másik a kén helyettesítésére, ezen felül a Prev B2-t levéltetű gyérítésére is használjuk. A Biokal és a Biomit Plussz szintén lombtrágyaként hasznosak nálunk. A bazaltport, mint kőzetőrleményt akkor szórjuk ki, ha nagyon nedves az időjárás. Szárítja a lombot és a növény tövét. Bevált növénytársítások: a sarkantyúka (a lisztharmatot előre jelzi) a padlizsán mellett, a sárgarépa és a hagyma távol tartja a répa- és hagymalegyet, a körömvirág fertőtleníti a talajunkat. Ha bazsalikomot rakunk a paradicsom mellé, a paradicsom mindig csak mosolyog ránk, a zeller társaságától pedig sokkal jobban nő. Közepes kártevő invázió esetén jöhetnek a természetes ellenségek: fürkészdarazsak, katicabogarak.
Nem utolsó sorban a legfontosabb a komposzt bedolgozása a földbe, talajbaktériumokkal való beöntözése, így tápanyagban, mikroorganizmusokban gazdag talajt kapunk. Legyen erősebb a növény, nem sok dolgunk lesz a növényvédelemmel.
Indul a „kenyérgőzös” (leginkább kézzel végezhető munka), ha a krumplibogarak mozogni kezdenek. A bogarakat össze kell szedni, hogy minél kevesebbet permetezzünk.
– Lényeges a fogyasztóval való jó kapcsolat. Terveik?
– A direktértékesítést alkalmazzuk: közvetlen kapcsolattartás a végső felhasználóval, a fogyasztóval. A hitelesség megkívánja, hogy ne csak a termelésben, hanem az értékesítésben is személyesen vegyünk részt. A budapesti MOM ökopiacon, a szegedi ökopiacon, a gazdaságban és csomagküldés keretében értékesítünk.
A családi gazdaságban 5 felnőtt, 2 alkalmazott dolgozik. (Az 5 gyerkőc pedig segíti leszedegetni a még nem érett paradicsomot, kitaposni az elpalántázott növényeket és végig kergeti a kutyust a sárgarépavetésen.)
Kudarcként éljük meg, hogy „senki sem lehet próféta a saját hazájában”. Bár már nem számítunk annyira különc embereknek a faluban és a kistérségben, de az ökotermék, mint fogalom még mindig egy mesebeli kastély bűvkörében kering a más szempontokat figyelembe vevő emberek között.
Sikernek tekintjük, hogy lélekben és gyakorlatban is megerősödtünk az ökológiai gazdálkodás igazában, ezért ezt a formát tekintjük életformának, e szerint szeretnénk élni a jövőben is.
Seléndy Szabolcs
(Biokultúra 2014/2)