2016 nov 16

Mezőgazdasági Konferencia Nyíregyházán

Nincs hozzászólás

A Nyíregyházi Egyetem szervezésében 2016. október 5-7. között került megrendezésre az „Őshonos- és Tájfajták – Ökotermékek – Egészséges táplálkozás – Vidékfejlesztés – A XXI. század mezőgazdasági stratégiái” című három napos tudományos konferencia.

A tájfajták rezisztenciájuk és kiemelkedő beltartalmuk révén az ökológiai gazdálkodás fejlesztésének fontos pillérei. Az ökológiai gazdálkodás pedig egyrészről a mai vidék gazdasági, társadalmi fejlődésének fontos eszköze, másrészt, mint egészséges, preventív hatású táplálék kibocsájtója, a XXI. század népegészségügyének megkerülhetetlen tényezője.

A konferencia plenáris előadásainak keretein belül az érdeklődök két napon át több, a konferencia kulcskérdéseit feszegető előadást hallgathattak meg.

Dr. Roszik Péter a Biokontroll Hungária Nonprofit Kft. ügyvezetője előadása során hangsúlyozta, hogy a tájfajták nélkülözhetetlen szerepet tölthetnek be napjaink ökogazdálkodásában, ugyanakkor az ökológiai gazdálkodás nem csak segíti a táj- és őshonos fajták fennmaradását, hanem hasznot is merít belőle.

Szlovicsák Katalin a Magyar Biokultúra Szövetség előadójaként bemutatta az ökotermékekhez kapcsolódó fogyasztói trendek alakulását, részletesen elemezte, hogy milyen pozitívumokat kapunk biotermékek vásárlása esetén.

Dr. Drexler Dóra, az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet Közhasznú Non­profit Kft. ügyvezető igazgatója ismertette az ÖMKi on-farm hálózatát, amely nem más, mint a hazai ökológiai gazdaságokban megvalósuló üzemi kísérletek rendszere, ami életszerű helyzetekben kivitelezett, egyszerű kísérletek beállítását jelenti működő gazdaságokban, illeszkedve a gazdálkodók által meghatározott termelési célokhoz. Előadása az innovatív kutatási hálózat működését, legfontosabb eredményeit és jövőképét vázolta fel.

Dr. Oláh János, a Debreceni Egyetem, Debreceni Tangazdaság és Tájkutató Intézetéből a rég honosult háziállat-fajtáknak, mint nemzeti értékeink szerepét emelte ki, hangsúlyozva azok genetikai szerkezetének megőrzésének fontosságát. Bemutatta a Debreceni Egyetem őshonos állatfajta génmentésben, génmegőrzésében betöltött szerepét, kiemelte ezen állatfajták gyakorlati oktatásban betöltött fontosságát.

Dr. Györkös István, a gödöllői Szent István Egyetem oktatójaként a természetszerű állattartásról, mint a vidékfejlesztés egyik potenciális pilléréről beszélt, rámutatva hogy az állatok védelme nemcsak gazdasági, hanem erkölcsi feladat is. Megállapította, hogy a társadalom állattartáshoz való viszonyát a haszonállat tartásban, az állati eredetű termékek előállításában és fogyasztásában, valamint a természetes ökoszisztémákban különböző szintű etikai értékelvek jellemzik, amelyek a meglévő gazdasági értékeket befolyásolhatják.

Dr. Lenti István (Nyíregyházi Egyetem) hangsúlyozta, hogy Szabolcs-Szatmár-Bereg megye gyümölcstermesztésének fejlesztése ezen vidék megélhetési kulcskérdése, kiemelte a még létező, tenyésző gyümölcsfajokra, fajtákra, típusokra való odafigyelés fontosságát, azt, hogy létkérdés ezen fajok eltűnésének megakadályozása.

Dr. Apostol János, a NAIK érdi Gyümölcstermesztési Kutatóintézetének munkatársa a rezisztens tájfajta csonthéjasok nemesítésében betöltött jelentőségéről beszélt. Felvázolta, hogy a tájfajtakörök kialakulása az illető csonthéjas faj számára optimális, vagy ahhoz közeli ökológiai körülmények között spontán folyamat. A tájfajták kialakulása folyamatában a népi szelekció a legalkalmazkodóbb és gazdasági, illetve áruértéket képviselő egyed kiemelésében és elszaporodásában szerepet játszik. E folyamat csúcsát jelenti az állami elismerés, mely a tájfajtát köztermesztésre alkalmasnak minősíti. Hangsúlyozta, hogy a betegség ellenállóságra történő gyümölcsnemesítés ismérve, hogy jelentős rezisztencia donor forrásként használhatja a tájfajtákat, használatukkal lényegesen lerövidítheti a korszerű rezisztens új fajták előállítását.

Dr. Szabó Tibor, a NAIK Gyümölcstermesztési Kutatóintézet Újfehértói Kutató Állomásának kutatója a gyümölcs génforrás gyűjtemények gyümölcstermesztés fejlesztésében betöltött szerepéről beszélt. Leszögezte, hogy a fajtagyűjtemények anyaga csak átmenetileg töltheti be a génbankok szerepét, amelyből a termesztés mindenkori igényeit kielégítő fajták kiemelése a cél. „A génbankot az újabb termesztői célkitűzések számára történő nemesítési munka részére kell fenntartani, valamint a begyűjtött tételek átmentésére a jövő számára” – emelte ki előadása során dr. Szabó Tibor. A génbanki tételek vizsgálata folyamatosan történik, vannak fajták, melyek értékes tulajdonságaik alapján azonnal bekerülnek a termesztésbe (pl. Egri piros, Nagy Angol, Ceglédi óriás).

Mendlerné dr. Drienyovszki Nóra a Debreceni Egyetem AKIT Nyíregyházi Kutatóinézetének génmegőrzésben betöltött szerepét mutatta be. A Kutatóintézet a ’80-as évek eleje óta foglalkozik növényi génmegőrzési feladatokkal. Jelenleg az aktív géngyűjteményében összesen 18 növényfaj (kalászos, hüvelyes, alternatív növény) 1176 fajtája, nemesítési alapanyaga található meg.

Prof. dr. Pepó Péter a gabonanövények ökológiai gazdálkodásokban való termeszthetőségéről beszélt. Adatsorokkal alátámasztva demostrálta, hogy amíg a világon 43,7 millió hektáron folytatnak napjainkban ökológiai mezőgazdasági termelést, addig Magyarországon az ökológiai területek nagysága erősen korlátozott (125 000 ha). Annak ellenére, hogy az elért eredmények jelentősek, jelenleg mégis csak a világ mezőgazdasági területeinek és élelmiszer felhasználásának csak 1%-a az, amit organikusnak tekinthetünk. A professzor úr kiemelte, hogy éppen ezért kiemelten fontos az új tudományos eredmények átadása az innovációs folyamatokba, a közepes-nagyobb területen organikus termelést folytató gazdálkodóknak.

Prof. dr. Dinya Zoltán arról beszélt, hogy az egészséges organikus/bio élelmiszerek és élelmiszer-alapanyagok kutatása, előállítása ma egyre inkább – így hazánkban is – előtérbe kerül. Ezt indokolják a tudomány mai eredményei, a várható egészségmegőrző és befolyásoló élettani hatások és az egyre differenciáltabb fogyasztói igények. Egyre inkább jó tudni, hogy az elfogyasztott táplálékaink miként befolyásolják az emberi szervezetet, meg tudjuk-e előzni, vagy tudjuk-e befolyásolni a patológiás állapotokat, javítani az életminőségünket. Hangsúlyozta, hogy túl az orvos-egészségügyi vonatkozásokon, a bioélelmiszer-fogyasztás növelése, lakossági elfogadtatása több szempontból is indokolt környezetkímélő, ellenőrzött termelésből adódóan a biotermékek várhatóan „tisztábbak”, szermaradvány-mentesek; a biotermékek értékes szervesanyagban gazdagabbak, jobban tárolhatók és az élettanilag fontos összetevőik biohasznosulása jobb; fogyasztásuk élvezeti értéket is jelent, köszönhetően valódi természetes ízüknek. Ezért napjainkban különösen felértékelődött a biotermesztésből származó termékek egészségtudatos táplálkozásban betöltött szerepe.

Dr. Süth Miklós a Funkcionális Élelmiszerlánc Terméktanács elnökeként „Hozzáadott értékű élelmiszerek és trendek” c. előadásában kifejtette, hogy a fogyasztók egyre több olyan élelmiszert vagy táplálék kiegészítőt fogyasztanak, melyektől az egészségük megőrzését és/vagy egészségük javulását várják. Véleménye szerint azt a trendet az élelmiszeriparban ki kell használni, sőt olyan formán jó irányba terelni, amely hasznára válhat a hazai alapanyagtermelés, élelmiszeripar és kereskedelem számára. Lényeges megállapításként elhangzott, hogy az élelmiszer fogalma ma már több mint maga a termék, egyre fontosabb szerepe van az információnak, amely kíséri a terméket. Ezt igazolja az is, hogy a fo gyasztók egy jelentős része kihasználva az internet adta lehetőséget egyre többet foglalkozik az általa elfogyasztott élelmiszerek tulajdonságaival és igényli a kellően mély ismeretek megszerzését a bizalmi termékkel kapcsolatban.

A plenáris ülések sorát prof. dr. Simon László, a Nyíregyházi Egyetem professzora zárta, bemutatva az energetikai célra termesztett fűz vidékfejlesztésben betöltött szerepét. Eredményei rámutatnak, hogy az energiafűz egy perspektivikus növényfaj, mivel a hátrányos helyzetű régiókban gondozása nem csak munkát biztosít a helyi lakosok számára, hanem a keletkező biomassza elégetésével csökkentheti a lakosság fosszilis energiahordozóktól való függését.

A plenáris előadásokon túl a konferencia két napján, napi két-két szekcióban folytak szekcióülések, melynek során további 25 előadás hangzott el. Ezek közül 12 előadást hallhattunk a „Tájfajta, őshonos magyar állatfajta – Agrobiodiverzitás” című szekcióban. Ezen előadások témai egyaránt boncolgatták úgy az őshonos tyúkfajták értékmérő paramétereinek témakörét a magyar hidegvérű méneken át a Pannon méhben rejlő nemzeti értékekig, mint a tájnemesítés létjogosultságát, a génbanki homoki bab tájfajták értékelő vizsgálatát, a begyűjtött penyigei szilva változatok, valamint a balatoni borrégió tájfajtáinak vizsgálatának eredményét.

„Az Ökogazdálkodás: Termeléstől az értékesítésig” című szekció keretében hat előadás hangzott el. Az előadások olyan témákat érintettek, mint a különböző tagozatba sorolt búzafajták gyomviszonyainak vizsgálata, az alakor nemesítése, a tájfajta paradicsomokat érintő takácsatka és fonálféreg kártétele, a cseresznyelégy elleni védekezés vizsgálata ökológiai gazdaságokban, a talajtakarási módok hatásának vizsgálata a málna fejlődésére.

Hét előadó meghallgatására nyílt lehetőség a „Vidékfejlesztés/Egészséges táplálkozás” szekció keretein belül. A szekció témái közül kiemelhetjük a falufejlesztés új európai tendenciáit, a vidékfejlesztés és a helyi termékek jelentőségét, de igen érdekes témafelvetéseket hallhattunk az egészséges táplálkozás témaköreiből is, úgy mint a gyógynövénykivonatos méhkészítmények makroelemtartalmának, valamint a bioborok biológiailag aktív vegyületeinek vizsgálatáról.

A poszter szekció keretein belül további 13 tudományos munka eredményeinek bemutatására nyílt lehetőség. Az érdeklődők értesülhettek a körte génbankok fajtalistájának bővítési lehetőségeiről, képet kaphattak a magyar cseresznye tájfajták morfológiai és fenológiai jellemzőiről, rezisztens meggyfajták gyümölcsminőségi tulajdonságairól. A poszterek anyagai között az érdeklődők találkozhattak egyes mandulafajták virágainak fagytűrésre vonatkozó vizsgálatainak eredményeivel, tájfajta paradicsomok termésmennyiségi- és minőségi vizsgálatának eredményeivel. Értesülhettünk juhokkal végzett legeltetéses kísérletek, valamint új nemesítésű fűfélék agronómiai paramétereinek értékelésének eredményeiről.

A konferencia harmadik napja szakmai programokkal zárult, melynek keretén belül a résztvevők megismerkedhetek a NAIK Gyümölcstermesztési Kutatóintézet Újfehértói Kutató Állomásának gén- és tájfajta gyűjteményében folyó kutatásaival, betekintést kaphattak a Kutatóintézetben megvalósuló génmegőrzés és fajtakísérletek módszertanába, megtekinthették a tájfajta ültetvényeket. Ezeken túl a rég elfeledett, illetve feledésbe merülő tájfajták (Húsvéti rozmaring, Bőralma, Felsőszölnöki parázs, Nemes sóvári, London pepin, Parker pepin, Daru sóvári, Őszi borízű alma, Téli piros pogácsa, Batul alma, Téli pogácsa stb.) megkóstolására is lehetőség nyílt, bizonyítandó, hogy a tájfajták milyen kellemes és utánozhatatlan íz- és zamatanyagokkal rendelkeznek.

A konferenciát összegezve elmondhatjuk, hogy a Nyíregyházi Egyetem egy olyan sikeres konferencia megrendezésén van túl, amely lehetőséget nyújtott a tájfajta-, őshonos magyar állatfajta kutatás és az ökológiai gazdálkodás igényeinek összehangolására, az egészségmegőrzést szolgáló funkcionális-, bio- és terápiás élelmiszerek fejlesztésére irányuló szakmai, tudományos ismeretek bemutatására. A konferencia azon célja, hogy rávilágítson a vidékfejlesztés, az ökotermesztés és az egészségügy megkerülhetetlen kapcsolódási pontjaira teljes mértékben megvalósult.

Dr. Tóth Csilla
(Biokultúra 2016/4-5)

[felül]