Nyilvános az új KAP agroökológiai feltételeinek listája

Az Európai Bizottság (EB) január 14-én nyilvánosságra hozta az Európai Unió új közös agrárpolitikájának (KAP) egyik legfontosabb újítását, az agroökológiai feltételek listáját, vagy más szóval az úgynevezett eco-scheme-k listáját. Az eco-scheme lényege, hogy a jövőben a közvetlen kifizetések 20%-át valamilyen többlet környezetvédelmi kötelezettség, eco-scheme teljesítéséhez kötik majd.

Az eco-scheme-k a korábbi zöldítés helyébe lépnek, ahhoz hasonlóan Brüsszelben készíti elő az Európai Bizottság a listát, melyből a tagállamok választhatnak majd. A lista zárt lesz, azaz a tagállamok az abban felsorolt gyakorlatok közül válogathatnak, amelyet beemelnek majd a Közös Stratégia Tervbe, majd az adott tagállamban gazdálkodók számára elérhetővé válik. A gazdák számára a részvétel önkéntes alapon működik.

A javasolt eco-schemeket a Bizottság két fő csoportra osztotta. Az első, rövidebb lista a már létező, elfogadott uniós gyakorlatokat tartalmazza, így az ökológiai gazdálkodást, valamint az integrált növényvédelmet (élővizek melletti védősávok, mechanikus gyomirtás, kártevő-rezisztens fajok termesztése). A bővebbik lista az „egyéb” elismert gyakorlatok listája, mely a következőket tartalmazza:

  • agro-ökológiai gyakorlatok;
  • vetésforgó fehérjenövényekkel;
  • takarónövények az ültetvények sorközeiben;
  • téli zöldtakaró biztosítása;
  • extenzív, legeltetésen alapuló állattenyésztés;
  • klímaváltozással szemben ellenállóbb fajták használata;
  • a biodiverzitást növelő, kevert állományú gyepterületek létrehozása;
  • a metánkibocsátást csökkentő alternatív rizstermesztés;
  • az ökológiai gazdálkodás egyes gyakorlatainak átvétele;
  • különböző állatjóléti gyakorlatok (nagyobb férőhely, javított padozat, árnyékolás, szellőztetés és párásítás a hőstressz csökkentésére);
  • az állatok élettartamát, ellenállóságát, termelékenységét növelő gyakorlatok;
  • állatbetegségek megelőzését szolgáló gyakorlatok (vakci­nálás, takarmánykiegészítők használata stb.);
  • legeltetési arány növelése;
  • szabadtartás arányának növelése;
  • agrár-erdészet;
  • magas biodiverzitású fásított legelők létrehozása;
  • magas természeti értékű gazdálkodás;
  • műtrágyahasználat csökkentése, extenzív szántóföldi művelés;
  • magas biodiverzitású ugar fenntartása;
  • széndioxid-megkötő („karbon”) gazdálkodás;
  • mocsaras, vizes élőhelyek helyreállítása;
  • gyepterületek létrehozása, extenzív használata;
  • szármaradványok betakarása;
  • tápanyaggazdálkodás, tápanyagveszteség csökkentése innovatív megoldásokkal, optimális pH-érték beállítása;
  • javított tápanyaggazdálkodás;
  • inputanyagokat csökkentő precíziós gyakorlatok alkalmazása;
  • öntözés hatékonyságának növelése;
  • a minimumkövetelményeken túlmutató nitrátvédelmi intézkedések;
  • rendszeres talajminta-vételezés,
  • hatékony vízgazdálkodás;
  • kisebb vízigényű kultúrák, optimalizált öntözés és vetési időszakok;
  • egyéb talajvédelmi gyakorlatok;
  • eróziót gátló sávok és széltörők;
  • teraszos művelés;
  • egyéb üvegházhatású gázkibocsátást csökkentő gyakorlatok;
  • emésztésből származó ÜHG-kibocsátást csökkentő takarmányadalékok;
  • javított szervestrágyakezelés- és tárolás.

Forrás: https://agronaplo.hu, https://mezohir.hu
(Biokultúra 2021/2-3)