Ökológiai szőlővédelem új módszerekkel
Az elmúlt években a növekvő érdeklődés mellé egyre több gyakorlati tapasztalat társul a hazai ökológiai szőlőtermesztés területén. A technológiák alkalmazási igényét növeli a konvencionális termesztésben elért eredményektől számos esetben kedvezőbb növény-egészségügyi helyzet létrejötte. Még a kritikus megítélésű 2008-as év során is így volt, mikor is a lisztharmat-fertőzés igencsak feladta a leckét a növényvédősöknek.
Az ökológiai szőlőtermesztés növényvédelmének alapját a réz- és a kénkészítmények alkalmazása mellett a szőlő ellenállóképességét növelő természetes anyagok használata jelenti. Így a korábban nagy növényvédelmi kockázattal járó bioszőlő termesztésben az új készítmények segítségével a termésbiztonság ugyanolyan szintre került, mint a konvencionális termesztésben. E korszerű és a hazai viszonyokra 2007-2009 közötti kísérletekben adaptált vegyszermentes növényvédelmi rendszernek köszönhetően, az eddig kis számú ökológiai szőlőtermesztő mellé elkezdtek felsorakozni nagy múltú, neves szőlészetek-borászatok. Tekintsük végig, hogy a réz és kén alkalmazása mellett és a szintetikus kemikáliák kiváltására milyen lehetőségek állnak rendelkezésre!
Gombabetegségek elleni rezisztenciát kiváltó új készítmények
A szőlőtermesztés egyik legjelentősebb kihívása a gombabetegségek elleni fellépés, amely elsősorban a lisztharmat, peronoszpóra és a botritisz elleni védelmet jelenti. A védekezés alapját a régi, jól bevált természetes anyagok jelentik: a kén és a réz, melyek ellen még nem alakult ki rezisztencia. Viszont az egyoldalú, sokszori kén és réz alkalmazása nem nyújt igazi megoldást azon túl, hogy a réz alkalmazása az ökológiai termesztésben korlátozás alá is esik. Kritikus években e két szer önmagában nem elegendő a hatékony védelemhez. A kénnel kapcsolatban – különösen a meleg nyári időszakban – a fitotoxicitás problémája is gyakran felmerül. Mindezeken túl a réz és a kén csak a kórokozó gombákat pusztítja, a növénynek magának a kondícióját, ellenállóképességét nem javítja és ez különösen az ökológiai termesztésben gond. Hiszen ilyen rendszerben a szőlő nem táplálható műtrágyákkal, ezért a csak rézzel-kénnel kezelt szőlő kondíciója hamar leromlik és hiába a folyamatos védelem, a betegségek egyre könnyebben legyőzik, a hozam és a minőség pedig leromlik.
Ezért más stratégiákra is szükség van, amely a növény immunrendszerét aktiválva, illetve annak a mechanikai védelmét erősítve új megközelítést ad a szőlő növényvédelmének. Ismert, hogy a növények a kórokozók fertőzési nyomására válaszreakciókkal reagálnak, rezisztenciát alakítanak ki. A nemesített, magasabb termesztési értéket képviselő fajták esetében a peronoszpóra és a lisztharmat gyorsabb a szőlő válaszreakcióinál, és ezért a fertőzés kialakul, valamint komoly károkat okoz (1. kép). Az új védelmi stratégia lényege, hogy a növényi rezisztenciát a kórokozók fellépése előtt alakítjuk ki! Az indukált rezisztenciát legfőképpen a fitoalexinek váltják ki, amelyek képződése különböző természetes serkentő készítményekkel kiváltható, és ily módon a szőlőnövény felkészíthető az egyes kórokozók fertőzésének megjelenésével szemben.
1. kép. Lisztharmat által már 2008 július elejére 100%-ban elpusztított konvencionális szőlő Villány-Csillagvölgyben
(fotó: László Gyula)
A Nyugat-Európában 1989 óta folyamatosan fejlesztett természetes növénykondicionáló készítmények komoly hatékonyságnövelő szerepet játszanak a szőlő teljeskörű ökológiai növényvédelmében.
A peronoszpóra elleni védekezést teszi hatékonyabbá egy új készítmény, mely az idei szezontól már Magyarországon is forgalomba került. A Mycosin-Vin egy indukált rezisztenciát kialakító természetes növénykondicionáló készítmény. A készítmény alapja a kénsavas timföld, melynek szabad Al ionjai nagymértékben segítenek a növény rezisztenciájának kialakításában, továbbá különböző növényi kivonatokat (csalán, zsurló, fűzfalevél stb.) is tartalmaz, amely segíti a jó hatás elérését. A Mycosin-Vinre alapozott peronoszpóra elleni technológia néhány rezes kezelés kiváltását jelenti. Erős peronoszpóra nyomás esetén továbbra is a réz jelenti a teljes megoldást, de a virágzás előtti 2-3 Mycosin-Vines kezelés jól felkészíti a növényt a betegség leküzdésére. Gyenge peronoszpóra nyomás esetén ez a felfokozott immunitás önmagában elegendő, ilyen esetekben akár rézmentes technológia is megvalósítható.
A lisztharmat elleni ökológiai védekezésben az édeskömény kivonatot és lecitint tartalmazó készítmény (HF-Mycol) és a Kálium-vízüveg, valamint ezek tankkeveréke (Oikomb) játszik fontos szerepet. A szilícium-dioxid tartalmú K-vízüveg a levelek epidermiszét megerősíti, mechanikai védelmet nyújtva ezzel a lisztharmat fertőzése ellen. Emellett mint levélen felvehető káliumot tartalmazó lombtrágya is működik. A lecitin tartalmú édeskömény olaj pedig a növényben a kórokozóval szembeni rezisztenciát indukálja. További alkalmazható lehetőség a bikarbonát, elsősorban a KHCO3 (Vitisan). A lúgos kémhatású készítmény a levél- és bogyófelszínen a kórokozók megtelepedésére alkalmatlan körülményeket biztosít, emellett K-ot is szolgáltat a növénynek. A kálium-hidrogén-karbonát alkalmas a botritiszfertőzés kialakulásának megelőzésére is, közvetlenül fürtzáródás előtti, majd utáni alkalmazásával. A német ökológiai és integrált szőlőtermesztésben már elterjedt technológiákat 2006-tól Dél-Morvaországban, a Mikulovi borvidéken is sikerrel alkalmazzák. A magyarországi adaptációs vizsgálatok Dr. Uwe Hofmann (Geisenheim) szaktanácsolásával zajlottak. A kísérletek 2007 óta valamennyi helyszínen kiváló eredménnyel zárultak.
2. kép. Ökológiai módszerekkel sikeresen megvédett szőlő 2008-ban Gere Attilánál Villány-Csillagvölgyben
(fotó: László Gyula)
A 2008. szeptember elején tartott két helyszínes bemutatón Villányban Gere Attilánál és Egerben Vincze Bélánál számos szakember meggyőződhetett a sikerekről, annak ellenére, hogy egy gombabetegségek szempontjából erősen fertőzéses év volt, amikor a vezető növényvédőszer gyártó cégek technológiáinak is komoly feladatot jelentett a tünetmentesség biztosítása (2. kép). 2009. augusztus elején már három bemutató helyszín állt rendelkezésre Tokajban a Degenfeld birtokon, Villányban Gere Attila területén és Somlón a Kreinbacher birtokon, hogy a kiváló eredményeket megtekinthessék az érdeklődők.
Atkák elleni természetes növényvédelem
A fitofág atkák elleni optimális védelmi rendszer ökológiai szőlőültetvényekben könnyen kialakítható. Nyugat-Európában már a 90-es évek elejétől elkezdték a ragadozóatkáktól „megszabadított”, vagy új telepítésű ültetvényekbe mesterségesen betelepíteni a Typhlodromus pyri ragadozó atkát (3. kép). Sok ezer hektáron található betelepített Typhlodromus pyri ragadozóatka Németországban, Svájcban, Franciaországban, Ausztriában, Csehországban és Szlovákiában. Magyarországon legelőször a Soproni-borvidéken történtek sikeres ragadozóatka betelepítések, majd az utóbbi években Tokaj-Hegyalján, Villányban, Ászár-Neszmélyi és a Szekszárdi borvidékeken is voltak alkalmazások.
3. kép. Typhlodromus pyri téli betelepítése filccsíkokban (fotó: Kőrös Tamás)
A Typhlodromus pyri ragadozó atkát a dél-csehországi Biocont Laboratory nagy mennyiségben képes a megrendelők számára biztosítani tárgyév előtti júliusig történő megrendelés esetén. A ragadozó atkákat nem laborban szaporítják, hanem termelő ültetvényekből speciális módszerrel tömegesen gyűjtik be.
A Typhlodromus pyri (4. kép) rendkívül hatékony és gyors ragadozó, és ellenálló a legtöbb alkalmazott gombaölőszerrel szemben. A nagy mennyiségű (6 kg/ha-nál nagyobb) kénre azonban érzékeny. A ragadozó atka egyszeri betelepítésével az ültetvény teljes élettartamára megoldható az atkák elleni védelem.
4. kép. Typhlodromus pyri elektronmikroszkópos képe (fotó: Biocont Laboratory)
A Typhlodromus addig szaporodik intenzíven, amíg talál kártevő atkatáplálékot, néhány egyedet meghagyva biztosítja a saját fennmaradását, a populáció gyarapodása egy időre megáll (beáll az ültetvény biológiai egyensúlya). Ekkor más apró ízeltlábúakat fogyaszt, vagy gombamicéliumokon, illetve pollenen tartja fenn magát, több hónapos koplalást is kibír. Amennyiben szaporodásba lendül a kártevő atka, a ragadozó is követi, két hét alatt képes megduplázni az egyedszámát. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a kártevő atkákat a Typhlodromus pyri folyamatosan kártételi küszöbszint alatt tartja.
Szőlőmolyok ellen feromon-légtértelítéssel
Egyedülállóan hatékony, az eddig ismert védekezési stratégiákhoz nem hasonlítható, vegetáció során folyamatos védelmet kínál a szőlőmolyok ellen a feromon-légtértelítés, más néven konfúziós technika.
A védekezés a szőlőmolyok szexferomonjának nagy mennyiségű mesterséges kibocsátásán alapszik. A technológia alkalmazása során a szőlőültetvényben egyenletes elosztásban feromon párologtató eszközöket (500 db/ha mennyiségben), úgynevezett diszpenzereket helyeznek ki a molykártevők rajzásának elindulása előtt. A megfelelő diszpenzerek szabályozottan bocsátják ki a szexferomont, mégpedig a teljes szezon folyamán.
5. kép. Isonet L plus feromon párologtató diszpenzer (fotó: Kőrös Tamás)
A jelenleg gyártott feromon légtértelítési termékek közül a japán Shin-Etsu cég gyártja a legmegbízhatóbb és legjobb hatékonyságú eszközöket. Az Isonet L plus termék (5. kép) a teljes vegetációs időszakban egyenletesen magas feromonkoncentrációt biztosít az ültetvény légterében. A rajzó hím szőlőmolyok minden irányból óriási töménységben érzik a saját fajukhoz tartozó nőstény illatát és nem képesek a valódi nőstényre rátalálni. Ráadásul a csápjukon található feromon-érzékelő receptorok, a megszokottnál több tízezerszeres mennyiségben kapják az illat-információt, amit nem tudnak feldolgozni és ez egyfajta idegi gátláshoz vezet, ami abnormális, bénult repülésben nyilvánul meg. Ilyen körülmények között a párosodás elmarad, vagy jelentősen késik, ami a nőstények megtermékenyülésének elmaradását idézi elő. A technológia a több mint 15 éves fejlesztésnek köszönhetően sikerrel adaptálható a szőlőültetvényekben. Az alapfeltétel, aminek teljesülni kell, az a megfelelő területméret: a feromon légtértelítés ugyanis csak nagy (min. 2-3 ha méretű), összefüggő ültetvényben alkalmazható hatékonyan. Az ültetvény nagyságával arányosan növekszik a technológia hatékonysága.
A feromon légtértelítésnek – a molyok elleni kiemelkedő hatékonyságán túl – van néhány más, a vegyszerfelhasználást csökkentő közvetett hatása is. Megkönnyíti például a gombaölő szerek kijuttatásának precíz időzítését, hiszen nem kell a molyok elleni rovarölő szer gombaölő szerhez való keverésével és a megfelelő időzítéssel foglakozni: teljes figyelem fordítható a fungicidek optimális időzítésére. 2005-2006-os csehországi tapasztalatok arról számolnak be, hogy a botritisz ellen is eggyel kevesebb védekezésre volt szükség a feromon légtértelítés alkalmazása mellett, hiszen a molykártevők „kiiktatásával” biztosítható volt a szinte 100%-ban károsítás mentes fürt, ami a botritisz megtelepedésének esélyeit jelentősen lecsökkentette. Nyugat-Európában – kiemelten Franciaországban, Spanyolországban, Svájcban, Németországban, Ausztriában és Olaszországban – igen gyors a légtértelítéses technológia térhódítása a minőségi szőlő alapanyagot előállító szőlészetekben.
Szőlőmolyok ellen a Bacillus thuringiensis kurstaki szerrel
A régi EU országaiban a BT készítmények alkalmazása széles körben elterjedt a szőlőben. Magyarországon az ismeretanyag hiányában kevésbé alkalmazott a szőlészek számára ez a készítménycsoport. A Bacillus thuringiensis kurstaki hatóanyagú rovarölő szer (Dipel, Dipel ES) hatékonysága kiváló és szelektív a szőlő molykártevői ellen. A tarka és a nyerges szőlőmoly egyaránt érzékeny a BT toxinokra, így alacsony dózis és költség mellett is hatékonyan alkalmazható lárvicid készítmény. Hatásmechanizmusa következtében csak a lepkekártevőkre mérgező, a hasznos élő szervezetekre, a méhekre és a kijuttatást végzőkre teljesen veszélytelen. Nincs utána szermaradvány, és élelmezésegészségügyi várakozási ideje is csupán egy nap. Hatékony alkalmazását a feromoncsapdás megfigyelés alapján kell időzíteni, de figyelembe kell venni az időjárási viszonyokat: az első nemzedék esetén az első jelentősebb lepkefogás után általában 7-10 napot várni kell a permetezéssel (hűvös időjárás esetén ez még több lehet), míg a második-harmadik nemzedékeknél a rajzáscsúcs után 3-5 nappal védekezzünk.
A fent leírtakból látható, hogy napjainkban megvalósítható a környezetbarát, vegyszermentes szőlőtermesztés és teljesen egészséges boralapanyag előállítás, hiszen valamennyi növényvédelmi kérdés megoldható természetes módszerekkel. Az ilyen módon előállított szőlő tökéletesen egészséges, amelyből kifogástalan bor készíthető és a termőhely (terroir!) jobb érvényesülését segíti. Az ökológiai szemléletű növényvédelem során a környezet vegyszerterhelésének csökkentésén túl sikerülhet olyan borokat előállítani, amelyeket a borászok megálmodnak. Az ilyenfajta termesztés adaptálása nem gondolom, hogy gondot jelent a munkájukat eddig is jól végző, hozzáértő szakemberek számára, amelyet a kollégák és a saját felhasználási tapasztalatom is igazolt.
Az uniós törekvések is alátámasztják, hogy a versenyképes szőlészet-borászat az ökológiai termesztésre történő átállással biztosítható. Fontos emellett a kiváló minőség biztosítása is. Az itt leírt technológiák már ma is rendelkezésre állnak és folyamatosan bővülnek a szakemberek és szőlőtermelők, akik ezen technológiákat és összefüggéseket időben elsajátítják és alkalmazzák a piaci előnyüket alapozhatják meg.
Kőrös Tamás
Növényvédelmi szakmérnök
Biocont Magyarország Kft.
(Biokultúra 2010/3)
