Ökológiai gazdálkodás a világban

A legfrissebb adatok szerint az ökológiai gazdálkodás tekintetében a 2019-es esztendő egy újabb kedvező évnek bizonyult. A legfrissebb FIBL felmérésben résztvevő 187 ország 2019-es év végi adatai alapján az ökológiai művelés alatt álló területek mérete és az ökológiai termékek kiskereskedelmi eladása is tovább növekedett és minden eddiginél magasabb csúcsokat ért el.

A 2019-es évben 72,3 millió hektár ökológiai mezőgazdasági területről beszélhetünk világszinten, beleértve az átállási területeket is. A legnagyobb ökológiai mezőgazdasági területtel rendelkező régiók Óceánia (35,9 millió hektár), ahol a világ ökológiai mezőgazdasági területeinek fele található, valamint Európa (16,5 millió hektár, 23%), Latin-Amerika (8,3 millió hektár, 11%), Ázsia (5,9 millió hektár, 8%), Észak-Amerika (3,6 millió hektár, 5%) és Afrika (2 millió hektár, 3%).

A legtöbb ökológiai mezőgazdasági területtel rendelkező ország Ausztrália (35,7 millió hektár), Argentína (3,7 millió hektár) és Spanyolország (2,4 millió hektár).

Globálisan nézve, a világ mezőgazdasági területeinek 1,5 százaléka ökológiai terület jelenleg. Regionálisan nézve az összes mezőgazdasági területen belül Óceánia régiója élvez elsőbbséget, ahol az összes mezőgazdasági terület 9,6 százaléka ökológiai terület, valamint Európa, ahol ez az érték 3,3%, ezen belül az Európai Unió területén 8,1%. Egyes országokban jóval nagyobb arányú az ökológiai területek részesedése, Liechtensteinben ez az érték például 41%, Ausztriában pedig 26,1%. Mintegy tizenhat országban a mezőgazdasági területek több mint tíz százaléka ökológiai terület.

2019-ben az ökológiai területek nagysága 1,1 millió hektárral bővült. Több ország is jelentős növekedésről számolt be. Indiában például 18,6%-kal, azaz 0,36 millió hektárral növekedett az ökológiai mezőgazdasági területek nagysága, Kazahsztánban 18,6%-kal, közel 0,1 millió hektárral több területről számoltak be.

Míg 2019-ben az ökológiai mezőgazdasági területek Afrikában, Európában, Latin-Amerikában és Észak-Amerikában is növekedtek, addig Ázsiában 7,1 százalékos, azaz mintegy 0,45 millió hektáros csökkenés következett be, főképpen a Kína által jelentett ökológiai területeknek, valamint az Óceánia által jelentett területcsökkenéseknek köszönhetően. A legnagyobb, abszolút értékben mért növekedés Európában történt (5,9%, ami 0,9 millió hektár növekedést jelent), ezt követi Észak-Amerika (9,1%-os növekedés, ami 0,3 millió hektárt jelent), valamint Latin-Amerika (3,5%-os, azaz mintegy 0,28 millió hektár növekedés).

Az ökológiai mezőgazdasági területeken termelt növények vonatkozásában a területek 92%-áról állt rendelkezésre információ, míg például a hatalmas ökológiai területekkel rendelkező Brazíliából és Indiából csak nagyon kevés adat érkezett.

Az ökológiai mezőgazdasági területek összetételére vonatkozóan elmondható, hogy több mint kétharmaduk, azaz mintegy 49 millió hektár legelőként hasznosul. A legelők összmérete 2019 során 1,2%-kal növekedett.

A 13,1 millió hektárnyi szántóföld az ökológiai mezőgazdasági területek 18 százalékát teszi ki. Az egy évvel korábbi adatokhoz képest mintegy 1,7%-os csökkenés következett be, főképpen a Kínából jelentett területcsökkenések miatt. A szántóföldek kategóriájába tartozó földeken főképpen gabonaféléket termesztenek (5,1 millió hektár), ezt követik a zöldtakarmányok (mintegy 3,2 millió hektár), az olajos magvak (1,7 millió hektár), valamint a szárított hüvelyesek és zöldségek. Az állandó növények az ökológiai mezőgazdasági területek hét százalékán találhatóak meg, összesen mintegy 4,7 millió hektáron. Ide vonatkozóan mintegy 17 000 hektáros, azaz 0,4 százaléknyi növekedés történt. A legjelentősebbek az olíva termőterületek, közel 0,9 millió hektárral, a kávé, több mint 0,7 millió hektárral (15 %), a diófélék 0,6 millió hektárral (13%), a szőlő 0,5 millió hektárral, (10%), valamint a kakaó közel 0,4 millió hektárral (8%).

2019-ben mintegy 3,1 millió ökológiai termelőt tartottak nyilván, 51 százalékuk Ázsiában tevékenykedik, 27 százalékuk Afrikában. Európa részesedése 14%, Latin-Amerikáé 7%. A legtöbb termelő Indiában található (1 366 226 fő), ezt követi Uganda (210 353 fő), valamint Etiópia (203 602). A termelők számában 347 000 fős, azaz 12,5 százalékos növekedés következett be 2019-ben.

Az ökológiai élelmiszerek és italok eladása meghaladta a 106 milliárd euró összértéket. Eladások tekintetében 2019-ben a legnagyobb piaca az Egyesült Államoknak (44,7 milliárd euró), Németországnak (12,0 milliárd euró), valamint Franciaországnak (11,3 milliárd euró) volt. A legnagyobb egy főre eső fogyasztást 2019-ben Dániában mérték (344 euró/fő). Az ökológiai piac részesedése Dániában 12,1%, Svájcban 10,4%, Ausztriában 9,3%.

Az Európai Unió, mely a második legnagyobb ökológiai piac, 2019 során összesen 3,2 milliárd tonna ökológiai mezőgazdasági terméket importált. A trópusi gyümölcsök (friss és szárított), diófélék és fűszerek képviselik a legjelentősebb kategóriát, összesen 885 930 tonnát, mely az összes behozatal 27,3 százaléka, ezt követi az olajpogácsák, gabonafélék, a búza és a rizs. Az EU főként Kínából importált ökológiai élelmiszer termékeket, 2019-ben mintegy 433 705 tonnát, mely 13,4 százaléka az összes ökológiai importnak. Ukrajna, a Dominikai Köztársaság és Ecuador 10%-ban részesedik az összes importból.

A koronavírus világjárvány ökológiai piacokra gyakorolt hatását a 2020-as évi adatok mutatják majd, mely adatokat 2021 során közölnek az országok és a 2022-es FIBL jelentésben jelennek majd meg. A várakozások alapján a koronavírus okozta helyzet felerősíti azt a folyamatot, mely során az ökológiai élelmiszerek tekintetében egyre több regionális piac alakul ki. Az elkövetkezendő években várható, hogy a fejlődő országok, mint például Kína, India, Brazília és Indonézia piaci részesedése gyors tempóban növekedni fog. A 2020 elején kezdődő járvány nagy hatással volt mindennapi életünkre és az ökológiai élelmiszerek iparára is. Egyre több fogyasztó fordul az ökológiai élelmiszerek felé, mivel szeretnének sokkal többet tenni személyes egészségükért, jóllétükért és táplálkozásukért. Az ökológiai élelmiszerek piaca valószínűleg kedvező helyzetben lesz a post-COVID világban is, mivel a járvány várhatóan megváltoztatja a globális ökológiai élelmiszeripart, további irányzatok alakulnak ki az ökológiai mezőgazdaság fejlődésében is. Ilyen változások lehetnek az élelmiszer-ellátási láncok de-globalizálódása, az élelmiszerbiztonság növekvő fontosságának előtérbe kerülése, az állami támogatások bővülése, a nyomon követhetőség és átláthatóság növelése az élelmiszerellátási láncokban, a megváltozott fogyasztói szokások, valamint az online kiskereskedelem megnövekedett jelentősége. FIBL

(Biokultúra 2021/2-3)