Ökológiai nemesítési kutatások Martonvásáron

A martonvásári ökológiai kutatások célja az ökológiai gazdálkodás támogatása, eredményesen termeszthető fajták nemesítésével. Az ökológiai kutatások az ezredforduló tájékán, a 2012-ben elhunyt dr. Kovács Géza vezetésével kezdődtek Martonvásáron. Fő tevékenységük a kalászos gabona nemesítés, ezen belül kiemelten olyan alternatív kalászosok nemesítésével foglalkoznak, melyek termesztése kifejezetten az ökológiai gazdálkodás keretében képzelhető el. A nemesítési tevékenység tanúsítását a Biokontroll Hungária Nonprofit Kft. végzi, ennek módszerét a tanúsító szerv kutatóintézetünkkel együttműködve dolgozta ki.

Milyen fajtákat nemesítenek ökológiai célokra?

Elsősorban olyan alternatív kalászosokat, melyekre az ökológiai gazdálkodásban mutatkozott igény. Az ökológiai nemesítési program az alakor (Triticum monococcum) nemesítésével indult Martonvásáron. Az alakor a búzát fertőző legjelentősebb betegségeknek, a szár- és levélrozsdának, sárgarozsdának, valamint a lisztharmatnak is ellenáll. Betegség-ellenállósága, kiváló gyomelnyomó-képessége és jó termésstabilitása miatt termesztése újabb lendületet kapott az ökológiai gazdálkodás keretei között. Emellett egyes beltartalmi paraméterei is kiemelkedőek: magas mikroelem és zsíroldható vitamintartalma funkcionális élelmiszer előállítására teszi alkalmassá.

Az alakor az egyik legősibb gabonafélénk, a nagyobb termőképességű durum és búza megjelenése után maradványnövényként maradt fenn. Tudatos nemesítése a XX. sz. végén kezdődött, a fajtaválaszték azonban nagyon kicsi: 2013-as adatok alapján mindössze 13 fajta- és fajtajelölt van Európában, a CPVO – Közösségi Növényfajta Hivatal adatai alapján.

Az alakorfajták nemesítése hagyományos szelekciós módszerrel történik Martonvásáron. Nemesítési tevékenységünk elsősorban megfelelő termésstabilitás kialakítására és a termőképesség növelésére irányul.

A munkánk eredménye két alakor fajta. Az Mv Alkor az első hazai ökológiai nemesítésű alakor fajta, 2008-ban részesült állami elismerésben. Hagyományos típusú alakor, növénymagassága eléri a 120-130 cm-t, a búzához viszonyítva késői éréscsoportba tartozik. Termőképessége 2,5-3 t/ha. A talaj magas tápanyagtartalmát nehezen bírja, ezért intenzívebb körülmények közötti termesztése nem javasolt.

Az Mv Menket az első intenzív típusú, féltörpe alakor fajta, 2011-ben kapott állami elismerést. Éréskori magassága 80-90 cm, megdőlésre nem hajlamos, jó szárszilárdsággal rendelkezik. Termésmennyisége 20%-kal meghaladja az Mv Alkorét, termesztése intenzívebb körülmények között javasolt.

Az alakor termése puhaszemű, nyersfehérje-tartalma magas. Karotinban gazdag lisztje sütőipari termékek előállítására alkalmas. Magas bioaktívkomponens és ideális tokotriol/tokotrienol (T3/T, E vitamin) aránya miatt funkcionális élelmiszerek előállítására is felhasználható. A sikértartalmának vizsgálata azonban nehézkes, ún. lágy sikérrel rendelkezik, aminek mennyisége gyakran nem mérhető kellő pontossággal. Ez azonban nem jelenti azt, hogy gluténmentes lenne, ezért a fogyasztása a lisztérzékenységben szenvedőknek nem ajánlott.

Az alternatív kalászosok fajtaválasztékának növelésére indult el Martonvásáron a tönke (T. turgidum subsp. dicoccum) nemesítése. A tönke a durumbúzával áll közelebbi rokonságban, annak őse. A durumhoz hasonlóan keményszemű terméssel rendelkezik, de szemtermése az alakorhoz hasonlóan pelyvás. Évezredeken keresztül termesztették, majd a modern, bőtermő csupasz fajták szorították ki a termesztésből.

Mv Hegyes nevű tönke fajtánk 2008-ban kapott állami elismerést. Növényállománya 130-150 cm magas, szára vastag, erős és rugalmas, de tápanyagban gazdag talajokon megdőlésre hajlamos. Az alakorhoz hasonlóan késői érésű, termőképessége biotermesztésban 2-3 t/ha. Kiemelkedően magas nyersfehérje-tartalommal és nedvessikér-tartalommal rendelkezik. Sütő- és tésztaipari felhasználásra javasolt, de emellett a nagy zöldtömege és magas fehérjetartalma miatt takarmányozásban is alkalmazható.

Az ökológiai gabonatermesztés jelentős kalászos növénye a tönköly. A martonvásári minőségi gabonanemesítési program keretében 2013 őszén állami elismerésben részesült az Mv Martongold tönköly fajta, ami a hazánkban ma elérhető legbőtermőbb tönköly. Származását tekintve ún. „tiszta” tönköly, azaz búza ősökkel nem rendelkezik. A „tiszta” tönköly fajták kedvezőbb étrendi hatásúak lehetnek a gabonaallergiában szenvedőknek.

A martonvásári nemesítés célja olyan „tiszta” tönkölyfajta előállítása volt, ami minőségében a közkedvelt Oberkulmer rotkorn tönköly fajtához hasonló. Az Mv Martongold nyersfehérje- és sikértartalom tekintetében az Oberkulmerhez hasonló, egyéb paramétereiben (sikérindex, Zeleny index, alveográf W, farinográf értékszám, farinográf stabilitás) pedig túl is szárnyalja, így a hazai fajtaszortimentben ez a legjobb minőségű „tiszta” tönköly fajta.

A martonvásári ökológiai kutatások célja nem csak a fajtaelőállító nemesítés. Éppolyan fontosnak tartjuk, hogy a kutatóintézetünkben konvencionálisan nemesített őszi búza fajtákat és kukoricahibrideket tanúsított ökológiai területen vizsgáljuk, segítve ezzel a biogazdálkodókat a fajtaválasztásban.

Kutatócsoportunk aktívan részt vesz ökológiai kísérleteivel Európai Uniós és hazai kutatási projektekben. Az elmúlt években egy EU FP7-es pályázat keretében (KBBE-245058, www.solibam.eu) csoportunk részt vett innovatív gabonatermesztési és nemesítési rendszerek kidolgozásában, újonnan létrehozott, diverz kompozit populációk (CCP) előállításával és használatával, fajtakeverékek tesztelésével. Külföldi partnereinkkel együttműködve, különböző búzanemesítési stratégiák összehasonlításának eredményeként az ökológiai és ’low input’ gazdálkodást célzó, búzanemesítőknek gyakorlatban is hasznosítható ajánlást dolgoztunk ki a búza különböző tulajdonságainak szelekciós kritériumaira vonatkozóan.

Különböző hazai K+F pályázatok keretein belül egyéb növényfajokat is vizsgálunk ökológiai kísérletben. Több éven át futó projektben silókukorica hibrideket teszteltünk ökológiai állattartás és takarmányozás számára, illetve speciális beltartalmi összetételű silóhibridek nemesítését végeztük (CONFU_08 TECH_08-A3/2-2008-0397).

Takarmányozási szempontból kalászos-pillangós zöldtakarmányok vizsgálata is folyik bio területen, együttműködésben egy biotej előállító nagygazdasággal (XPROTEIN, GOP-1.1.1-11-2012-0066). Alakornemesítési programunkkal sikeresen vettünk részt az első magyar biosör kifejlesztésében (TECH-08-A32-2008-0423, ALKOBEER).

Megyeri Mária – Mikó Péter – Láng László
MTA Agrártudományi Kutatóközpont
Mezőgazdasági Intézet
(Biokultúra 2016/1)