2013 Már 27

A Jánoshalmán élő Juhász János agrármérnök sajátos pályát futott be. Paraszti családból származik, már négy éves korában segített őrizni a sertéseket a családi gazdaságukban. Végigélte a téeszesítést a kezdetektől a végéig. A tsz-be saját nóniusz lovaival állt be, mint kocsis és mint főagronómus ment nyugdíjba. Végigjárta a ranglétra valamennyi fokát. Kihelyezett mezőgazdasági technikumot végzett és szerencséje volt, mert a középiskolai tanára lett később a tsz elnöke, aki segítette és támogatta továbbtanulását. Így került a Keszthelyi Agrártudományi Egyetemre, ahol 37. születésnapján államvizsgázott. (Fotó: Juhász János a bodzát metszi)

– Az egyetemen még szó sem volt a biogazdálkodásról, csak később ismerkedtem meg ezzel a régi-új módszerrel. Az állatokból ma már annyi maradt meg, hogy hústípusú galambokat tenyésztek hobbiból. Amikor nyugdíjba mentem, akkor virágtermesztéssel, kertészettel is foglalkoztam. Társadalmi elfoglaltságként két ciklusban voltam Jánoshalmán alpolgármester, eközben egy ciklusban a Bács-Kiskun megyei közgyűlés tagja.

– Mikor került kapcsolatba a bodzával és a biogazdálkodással?

– Főállattenyésztőként egy nyugat-európai szakmai úton vettem részt Ausztriában egy farmon, ahol a fejőstehenek rácspadlón álltak. A gazda az ott képződő trágyalével öntözte a mintegy 2 hektáros bodza területet. Ekkor láttam életemben először telepítéssel termesztett bodzát. Kérdésemre a gazda elmondta, hogy a munkálatokat a család végzi és a 30 tonna termés ára kiegészítésként szolgált a gazdaságban. Így kerültem kapcsolatba a bodzával, később is foglalkoztam a látottakkal. Egy kertészeti szaklapban olvastam, hogy Válon egy agrármérnök 5 hektáron bodzát telepített. Felkerestem és ezután 1999-ben beléptem a bodzatermesztő szövetkezetbe. Akkor volt 5 hektár szőlőm, eladtam, megvettem egy 10 hektáros üres területet. Éltem a lehetőséggel és pályázatot nyújtottam be bodzatelepítésre.

A biogazdálkodás gondolatával Kecskeméten egy értekezleten találkoztam, ahol az előadó úgy mellékesen érintette, ekkor vált világossá számomra, hogy odahaza a régi birtokunkon biotermelést folytattunk. Elkértem a Biokontroll Hungária Nonprofit Kft. címét és 2002 óta vagyok biotermelő a 10 hektár bodzával. Motivált, hogy biztonságosabban, jobb áron értékesíthetek. Azóta tudom és tudatosan hirdetem, az egészséges élelmiszer-termelés az emberiség javát szolgálja. Ahogyan a mondás tartja: „Azzá leszel, amit eszel”.

Sajátos technológia

– Milyen talajon gazdálkodik?

– 16 aranykoronás barna homoktalajon, amelynek egy része évekkel korábban telepített erdő volt. A talajvizsgálat kimutatta, hogy alkalmas és jó a bodza telepítésére. Mivel a bodza annak ellenére, hogy kétszikű, gyökérzete bojtos és mintegy 40 cm-re megy le a talajba, ezért a csapadék mennyiségétől, eloszlásától függően öntözést igényel.

– Milyen fajtát telepített?

– A Bodzatermelők Értékesítő Szövetkezete (BOTÉSZ) javaslatára jelenleg is bevált fajtát, a Hashberget telepítettem, amely alkalmas a nagytömegű, minőségi áru előállítására. Azóta megjelentek már új fajták és klónok.

– Kérem, röviden ismertesse a telepítés módját, illetve az alkalmazott technológiát!

– Azzal kezdtem, hogy az előírt talajerő-utánpótlást végrehajtottam a 10 hektáron. 700 tonna szerves trágyát T088 trágyaszóróval szétterítettünk, ehhez kijuttattunk 2 tonna foszfor és 1 tonna kieseritet alaptrágyaként. Ezt 35-40 centiméter mélyen beszántottuk. Gyűrűs hengerrel lezártuk a talajt 1999 őszén. Kora tavasszal kombinátoroztunk és sima hengerezést végeztünk. Kijelöltük a sorokat 5×4-re (5 a sor és 4 a tőtávolság). Nálunk a uralkodó szél általában északi, a sorokat ennek alapján észak-déli-re jelöltem. A konténeres dugványokat helyükre raktuk.

A technológia fő eleme a váltómetszés. Mintegy 1 méter körüli rövid törzset alakítunk ki, itt alakul ki az úgynevezett tőkefej. Innen hajtanak ki a termőhajtások. A váltómetszés lényege, hogy azokat az ágakat, amelyek az idén termettek, egy rügyre visszametsszük. A tavasszal kipattant rügyek megnőnek, azok a következő év termőhajtásai lesznek és ezután minden kezdődik elölről. Talajművelésnél ősszel tárcsázok, tavasszal talajmarózok. Nyáron a sorközöket két hetenként mulcsozóval lezúzom.

A technológia másik eleme: szüret után megközelítően 1 héttel elkezdem a metszést, azért mert tavasszal korán rügyezik a bodza és nincs a metszésre elég idő. A lemetszett ágakat ágzúzóval apróra zúzatom és az előbb említett nehéz tárcsával bedolgozom. Tavasszal, amikor a föld hőmérséklete 5-8°C körül van, bedolgozok egy baktérium készítményt. Ők aztán elvégzik a hasznos munkát.

Harc a betegségek és a kártevők ellen

– Milyen betegségek és kártevők ellen védekezik?

– A szakirodalom rengeteg betegségről beszámol, felsorol gombákat, baktériumokat, vírusokat.

Nálam a védekezés megelőzésen alapul. Ősszel egy rezes lemosópermetezést végzek. Virágzás elején – ha az időjárás csapadékosabb és a kihelyezett, saját kis meteorológiai állomásom, valamint a levélen jelentkező kóros jeleket megfigyelem – ha szükséges, akkor újabb réztartalmú szerrel permetezek. Még további beavatkozásra nem volt szükség az elmúlt tíz évben.

A fák 0,5-1%-a minden évben kipusztul, melynek igazi okát nem tudom. Védekezésre réztartalmú szeres lemosópermetezést javasolnak. A helyére pótlásként beültetett dugvány általában nem fogja meg, ha igen akkor sínylődik.

Kártevők közül a levéltetű és az amerikai szövőlepke fordul elő nálam. Levéltetű május 4-5-e körül jelenik meg a fák tövénél levő hajtáskezdeményeken, amelyeket el kell távolítani. Ezzel megkezdjük a védekezést is. Figyeljük azt is, ha hangyajárat van a fán, ott biztos van levéltetűtelep. A hangya a levéltetű védelmezője, mert a levéltetű által termelt mézharmatot fogyasztja. A hangyák káros tevékenysége, hogy elpusztítják, megölik a katicabogár lárváit.

Irodalmi adatok szerint egy katicabogár 120-150 levéltetűt pusztít el naponta, a lárvája 200 körülit. A katicabogárnak 52 faja ismert Magyarországon, nekem 5 fajt sikerült azonosítani. A május 10-e körül megjelenő első gradációra nagyon kell figyelni. Az ősszel letojt tojásból kikelt levéltetű mind nőivarú lesz, szűznemzéssel szaporodik és elevenszülő. Pár napos korától ivarérett és szaporodik. A robbanásszerű szaporulatot nem tudják követni a természetes ellenségei: a katicák, fátyolkák, fürkészdarazsak, százlábúak stb. Itt kell bekapcsolódni a védekezésbe. Én egyszerűen oldom meg, vagyis vegyszer nélkül. Akik segítenek, kapnak egy-egy gumikesztyűt, egy ember megy egy soron és figyeli a fákat, illetve a hangyákat. A megtalált levéltetves ágat egyik kézzel megfogja, a kesztyűs kézzel szétnyomja a levéltetveket. Ez 90%-ban sikerül is. A megmaradt néhány darabbal végeznek a katicák. Ezt többször ellenőriztem. Ezt úgy kell megszervezni, hogy 2-2,5 nap alatt körbeérjünk és mindjárt kezdjük elölről. A második kör 1-1,5 nap alatt befejeződik. Ha van második gradáció, 25-30 nap múlva kell megismételni.

Szövőlepkénél is vegyszer nélküli a védekezés. Szintén figyelve az első megjelenésre, azonnal indul két ember egy-egy nyeles ágvágóval. Általában 1-2 levél van beszőve, azt levágják, egy műanyag zsákba gyűjtik, amit utána elégetünk. Itt is kétszer egymás után végig vizsgáljuk a területet.

A második gradáció általában időjárásfüggő, illetve akkor erősebb, ha az első gyenge volt és nem fordítottunk rá kellő figyelmet, vagy erős a külső vadbodzáról a fertőzés.

Átalakított öntöződob

Átalakított öntöződob

Szüret speciális előkészületekkel

– Hogyan szüretelnek?

– A szüretet augusztus 25-e és szeptember 5-e között tartjuk. Mivel tag vagyok, a BOTÉSZ-en keresztül értékesítek, vagy még a TÉSZ segítségével vagy a saját szervezésemben. A szüret komoly előkészítést igényel.

– Kinek, mikor és mennyiért szállít?

– A biobodza átvételére általában kétszer 2 napot szoktak kijelölni. A gyümölcs számtalan előnye mellett hátránya, hogy vékony a héja, gyorsan reped, kiesik a cukortartalom, gyorsan erjedésnek indul. Amit leszedünk, annak még aznap hűtőházba illik kerülni. Mi a szedést kézzel, ollóval vagy más vágóeszközzel mindjárt a vevő igénye szerinti ládába, általában M10-es rekeszbe közvetlenül a fáról végezzük. Egy ládába 8-10 kg fér. Ládákat előre soronként kiszórjuk. Minden soron két személy dolgozik. A tele ládákat traktorral összeszedjük, egy központi helyre szállítjuk, ahonnan azonnal kamionba lehet pakolni.

– Mit tud ajánlani azoknak, akik most kezdenének bodzát termelni?

– Ne tévesszék össze az útszéli bodzát a termesztettel. Környékünkön szokás a kiszedett szőlő helyett bodzát telepíteni a futó homokos területre. Öntözési lehetőség nélkül ennek 2012-ben helyenként 50-80%-os kipusztulás volt az eredménye.

Javaslom, hogy tájékozódjon a leendő termelő, keresse meg a már tapasztalt termelőt vagy a BOTÉSZ szakembereit.

A magam részéről az egyik legnagyobb problémának a vízpótlást, az öntözést tartom. A területemen saját mélyfúrású kutam van, saját áramfejlesztővel. A 4 kW-os búvárszivattyú 300 liter vizet tud percenként felhozni közvetlen kifolyással és ez van csepegtető rendszerre kötve. Folyóméterenként 1 csepptestet kell elképzelni, ami óránként 4 l vizet ad, ez fánként 16 l vizet jelent.

Megvizsgáltam a beázási képet, egy csepptest 0,25-0,3 négyzetmétert tud beáztatni, 35-40 cm mélyen, ez 1-1,2 fát jelent négyzetméterenként. Mi biosok csak tiszta vizet tudunk adni (nincs tápanyag). 2004-ben készíttettem el az öntöző rendszert, aminek az akkori költségvetése 8,7 millió forint volt. Ez egy kút és 400 méter fővezetéket jelent, összesen 19 000 folyóméter szárnyvezeték és 19 000 csepptest tartozik hozzá.

Mégis tovább kell fejleszteni. 2012-ben vettem egy öntöző dobot, amit sajnos későn kaptam meg, de át kellett alakítani. Nem vízágyúként, hanem a sorközbe adja le a vizet, itt is van még teendő bőven.

– Tervez-e feldolgozó üzemet?

– A bodzának (a vadbodzával együtt) egy hónap a szezonja, erre a kevés időre egy rendszert felépíteni luxus lenne. A termelés és az értékesítés teljesen leköti az időmet. Én az öntözésre helyezem a hangsúlyt.

Ilonka Mária
(Biokultúra 2013/1)

[felül]