Veszélyes koktélok

Az Egyesült Királyságban működő népszerű Soil Association nevű szervezet és a Pesticide Action Network UK a közelmúltban kiadott egy tanulmányt a növényvédő szerek keverékeinek emberi egészségre és környezetre gyakorolt, úgynevezett koktélhatásáról. Igaz, hogy a vizsgálatot az Egyesült Királyságban végezték, de Magyarországon sem dőlhetünk nyugodtan hátra. A növényvédő szerek használata szinte kivétel nélkül mindenütt nő, és a készítmények hatóanyagai nemcsak egyenként, hanem egymással kombinálódva is kifejtik káros hatásukat, rombolva az ember és a többi élőlény egészségét, a talaj és a vizek élővilágát.

A koktélhatás egy ismert és bizonyított jelenség, azonban a készítmények alkalmazására vonatkozó jogszabályok, melyek egyik fő célja, hogy megvédjenek minket a növényvédő szerektől, mindig csak az adott készítmény hatásának vizsgálatát írják elő. Az Egyesült Királyságban most első alkalommal vizsgálták kutatók, hogy a valóságban mekkora gondot is okozhat a koktélhatás, milyen lehetséges következményei lehetnek az ember egészségére és a környezetre vonatkozóan.

A koktélhatásra kiemelt figyelmet kellene fordítani. Az Egyesült Királyságban 2017-2018-ban a kormány felmérte a gyümölcsök és zöldségfélék szermaradvány tartalmát, és kiderült, hogy ezek egyharmadában több mint egy növényvédő szer maradvány mutatható ki. 2017-ben a vizsgált körték 87,5%-a tartalmazott több növényvédő szer maradványt, 4%-a kilenc, vagy annál többfélét! Egy málna mintában egy ismerten rákkeltő, egy valószínűleg rákkeltő és egy lehetséges rákkeltő anyagot, kettő, a belső elválasztású rendszert megzavaró anyagot (EDC), egy az utódokban káros hatást kifejtő, többek között a termékenységre negatívan ható toxint és egy neurotoxint mutattak ki. A 2018-ban megvizsgált szőlők több mint háromnegyedében több szermaradék együttes előfordulását jelezték – az egyik mintában 14 különféle peszticid maradványt találtak. Ezek a vegyszer koktélok nemcsak a zöldségfélékben és a gyümölcsökben fordulnak elő. 2017-2018-ban a kormány által vizsgált élelmiszerek mintegy negyedében mutatták ki jelenlétüket (állati termékekben és gabonafélékben). 2017-ben a vizsgált rizsminták fele, a kenyérfélék negyede tartalmazott egyidejűleg többféle szermaradékot.

Míg az élelmiszerek szermaradék vizsgálatára vonatkozóan rendelkezésre álltak a kormány adatai, ezek környezeti hatásait hivatalosan eddig nem vizsgálták, mindössze néhány független tudományos kutatás adatai érhetőek el a témában. Az Egyesült Királyságban egy poszméhekkel kapcsolatos kutatásban a poszméhek 43%-ában találtak több mint egy növényvédő szert kimutatható mennyiségben és nyomokban egyetlen egyedben volt, hogy hét különböző peszticid maradék fordult elő. Egy, a talajok vizsgálatát magában foglaló, 11 európai országra kiterjedő vizsgálatban kiderült, hogy az Egyesült Királyság a második a szermaradékok sokféleségének listáján. A talajok kb. 67%-ában fordult elő egyidejűleg több szermaradék, 25%-ában volt több mint hat, 4%-ában több mint tíz. A vizek is hasonló értékeket mutattak. A tanulmány igazolta, hogy a hét, felszíni vízfolyásból vett minta 66%-ában több mint tíz féle növényvédő szer maradék fordult elő. Kelet-Devonban két kis vízfolyásból huszonnégy növényvédő szer maradékot és hat állatgyógyászati készítmény maradékot mutattak ki.

A vegyszer koktélok élelmiszerekben és a természetes környezetben való előfordulásának oka egyértelműen a fokozódó szerhasználat az Egyesült Királyságban. 1990 és 2016 között a növényvédő szerekkel kezelt földterületek mérete (a kezelt területeket megszorozva a kezelések számával) közel két-harmadával nőtt (63%). Az ország legfontosabb termesztett növényei közül a legtöbb faj egyre több vegyszert kap. A repce, vagy a gabonafélék, mint például az árpa és a búza, 2016-ban kétszer annyi kezelést kapott, mint 1990-ben. A burgonya esetében a növényvédő szeres kezelések átlagos száma majdnem megháromszorozódott. A vegyszerek toxicitása is nőtt az idők folyamán, így számos napjainkban alkalmazott készítmény sokkal toxikusabb, mint korábbi megfelelőik. Például a neonikotinoidok tízezerszer toxikusabbak a hírhedt DDT-nél. A deltametrin, ami egy széles körben használt rovarölő vegyület, egységnyi tömegre vetítve 360-szor mérgezőbb, mint a DDT.

Ahogy egyre nagyobb teher nehezedik a fogyasztókra és a természeti környezetre, nő a növényvédő szerekkel kapcsolatos káros hatásokat alátámasztó bizonyítékok száma is.

A legújabb, a rovarok világszerte bekövetkező rohamos pusztulásával és a biodiverzitás válságával kapcsolatos vizsgálatok kulcsfontosságú tényezőkként jelölik meg a peszticidek közvetlen és közvetett hatásait. Az Egyesült Királyságban sem jobb a helyzet: a lepkék, a méhek, a mezőgazdasági élőhelyekhez kötődő madárfajok és a sünök mind nehéz időket élnek. Anglia elveszítette a mezőgazdasági területekhez köthető lepkefajok 27%-át 1990 óta. A rovarok számának drasztikus csökkenése továbbgyűrűzött az élelmiszerláncban. 1970 óta 54%-kal csökkent a mezőgazdasági élőhelyek madárállománya. A sünök száma 2002 óta 50%-kal lett kisebb, az állományt mindössze félmillió egyedre becsülik, szemben az 1950-es évek 30 milliós állományával. Mindeközben a növényvédő szerek még soha nem voltak ennyire népszerűtlenek, az ország lakosságának 78%-a szeretné, ha a kormány több támogatást biztosítana a gazdálkodók számára, hogy csökkenthessék a növényvédő szerek használatát.

Ma már azt is tudjuk, hogy a peszticid koktélok sokkal ártalmasabbak lehetnek, mint önmagukban az egyes hatóanyagok. Humán sejteken és szöveteken végzett vizsgálatok során rájöttek, hogy ezek a keverékek összetett módon képesek hatni, rákos sejtek kialakulását okozhatják, vagy megzavarhatják az endokrin rendszer működését. Ez kihat többek között a metabolizmust, a növekedést és fejlődést szabályozó hormonok termelődésére és a reprodukcióra is. Az egerekkel és patkányokkal folytatott kísérletek ugyancsak hasonló eredményt mutattak. A növényvédő szer keverékek elhízást okoztak, károsították a máj működését, még akkor is, ha az egyes összetevők szintje a jogszabályokban meghatározott biztonsági szint alatt volt. A rovarokkal, madarakkal és halakkal foglalkozó vizsgálatok ugyanezt az eredményt adták. Egy friss tanulmány szerint az egyik, a neonikotinoidok helyettesítésére javasolt „biztonságosan” alkalmazható készítmény és egy gyakran alkalmazott gombaölő szer kombinációja együtt sokkal toxikusabb a méhekre, mint a két készítmény külön-külön.

A peszticid koktélok adottak, azonban hiába van egyre több bizonyíték arra, hogy ezek sokkal károsabbak lehetnek, mint az egyes készítmények önmagukban, az Egyesült Királyságban a jogszabályokban továbbra is csak az egyes készítmények egyedi lehetséges káros hatásainak vizsgálatát írják elő. Az élelmiszerekben található szermaradékok biztonsági értékelésekor csak az egyes kémiai anyagok elemzését veszik figyelembe. Ezzel viszont nemcsak az egyes alkotókban (pl. egy almában) előforduló peszticid keverékek egészségre gyakorolt hatását hagyják figyelmen kívül, hanem az összes többit is, ami egy ételben (pl. egy gyümölcssalátában) található. Nem beszélve egy egész napi étel adagról. Ha ehhez hozzáadjuk még a városi és vidéki lakóhelyen egyaránt előforduló egyéb növényvédő szereknek való kitettségünket is (pl. a vidéki mezőgazdálkodás, vagy a városokban alkalmazott gyomirtó szerek), akkor beláthatjuk, hogy a kialakított rendszer nem alkalmas az egészségünk megóvására.

A jogszabályi háttér arra sem igazán alkalmas, hogy a természeti környezetünket megóvja a növényvédő szer koktéloktól. A rendszer figyelmen kívül hagyja a koktélhatást, nem vizsgálja, nem monitorozza, nem korlátozza a szermaradványok teljes összességét, amely a környezetet és az élővilágot érinti. A növényvédő szer használatra vonatkozó statisztikai adatok gyűjtését kijuttatott tömegre, kezelt hektárra, kezelések számára alapozzák, azonban a termesztett növényeken alkalmazott peszticidek sokféleségére vonatkozóan nem állnak rendelkezésre számszerű adatok. Az a kevés vizsgálat, amit ezzel kapcsolatban végeznek, főként a vizekre korlátozódik és kizárólag az egyes növényvédő szerekre koncentrál, nem ezek keverékeire. A peszticid koktélokat a talajokban sem vizsgálják, sem azt, hogy ezek hogyan hatnak a beporzást végző rovarokra, vagy más élőlénycsoportokra. Az is egyértelmű, hogy nemcsak a növényvédő szerek miatt kell aggódni, a vadon élő állatok más vegyszereknek is ki vannak téve, így például gyógyszer összetevőknek, vagy a műanyagokból származó kémiai anyagoknak, sőt, illegális drogoknak is.

Szinte lehetetlen pontosan felbecsülni, hogy a hosszú távú, több száz különböző peszticidnek való kitettség milyen egészségügyi hatásokkal és környezeti következményekkel jár. A növényvédő szerek több millió különböző kombinációban, változó koncentrációban jelennek meg az élelmiszerekben és a környezetünkben. A kutatók számára kétségkívül lehetetlen a feladat, hogy létrehozzanak egy olyan, megfelelően működő rendszert, amely segítségével értékelhetőek, monitorozhatóak ezek az együttes hatások. Az egészségügyi és környezeti kockázatok csökkentésének egyetlen módja a peszticidek használatának drasztikus csökkentése, minek következtében csökkenne a koktéloknak való kitettségünk.

Miután az Egyesült Királyság kilépett az Európai Unióból, lehetőség nyílt arra, hogy olyan támogatásokat nyújtson a gazdálkodók számára, amelyekkel lényegesen csökkenteni lehet a peszticid használatot és amelyekkel megvalósítható a fenntarthatóbb gazdálkodási rendszerekre történő átállás. Ha a gazdák az integrált növényvédelmet alkalmaznák, már az is nagy előrelépés lenne. A tényleges integrált növényvédelem során a kártevők, a betegségek és a gyomok elleni védekezésre a vegyszerek legfeljebb, mint utolsó lehetőség merülnek fel. Megfelelően alkalmazva ez a módszer alkalmas a kártevők és a betegségek kezelésére, ugyanakkor a gazdaságban magas szinten tartható az élelmiszertermelés és ezáltal a gazda tisztességes bevételre tehet szert. Szoktak arra hivatkozni, hogy az Egyesült Királyságban a gazdálkodók nagy része már alkalmazza az integrált növényvédelmet, azonban ez nem így van. A legtöbb szokványos gazdaságban még mindig elsősorban a vegyszerekre támaszkodnak, ha növényvédelemről van szó.

Amíg a döntéshozók nem cselekednek, a gazdák csak küszködni fognak, hogy kiszabaduljanak a vegyszer használat taposómalmából, miközben az emberek és a környezet továbbra is veszélynek van kitéve. Ideje volna, hogy véget vessünk ennek a mérhetetlen károkat okozó, évtizedek óta tartó folyamatnak, hogy vakon ki vagyunk téve a vegyszer koktélok károsító hatásainak úgy, hogy nem is tudjuk, pontosan milyen következményekkel járhat.

Fordította: Nagy Judit
Cikk és ábrák forrása:
www.soilassociation.org
(Biokultúra 2020/2-3)