2018 jan 04

Czeller Gábor az Év Biogazdája 2017-ben

0 Comment
– Hogyan kezdett hozzá a biogazdálkodáshoz? Mi motiválta?

– Az egyetemi évek után a Tamási Állami Gazdaságban dolgoztam, ahol ötezer hektáron zajlott a növénytermesztés. Akkoriban természetes volt az intenzív vegyszeres növényvédelem, ám az évek során kezdtem úgy érezni, hogy ezt az állapotot sokáig már nem lehet fenntartani. Emlékszem, mikor láttam egy őzet legelészés közben összeesni – repcedarázs ellen végzett növényvédelmi kezelés után tévedt a táblára a vad –, ekkor beszéltem meg egy találkozót egykori tanárommal, Márai Gézával, aki takarmányozástant tanított a Gödöllői Agrártudományi Egyetemen. Tulajdonképpen ő volt az, aki motivált, hogy elinduljak ezen az úton. Elkezdtem biogazdálkodni két társammal, árral szemben eveztünk, akkoriban nehéz volt megértetni az emberekkel, hogy miért is jó az ökológiai gazdálkodás. Sokat köszönhetek néhai Egerszegi György barátomnak, akivel külön utakon, de egymást segítve próbáltunk helytállni a biogazdálkodásban a vegyszeres kezelések virágkorában.

– Meséljen kicsit a gazdaságról! Mivel foglalkoznak?

– 1992 óta gazdálkodunk, eleinte csak szántóföldi növénytermesztés volt, ezt követték a gyümölcsültetvények és ma már két hektár kertészetünk is van. A gazdaság mérete 92 hektár körül van, ennek java kb. 65 hektár szántóföld, 14 hektár gyümölcsfás ültetvény és 1-1,5 ha vegyes kertészet. A kertészetben megtermelt árut a biopiacon értékesítjük, de készítünk aszalt gyümölcsöket és lekvárt is.

Mivel állattenyésztést tanultam, mindig is szerettem volna állatokat tartani. Ez a vágyam is teljesült, ma már baromfi és szarvasmarha is van a gazdaságban. Hat éve tartunk szarvasmarhát, jelenleg 12 anyatehén és a szaporulata alkotja az állományt. Egyik nagy álmom, hogy bio steak house-t is létrehozzunk a gazdaságban. Ez egyelőre még a távlati tervek között szerepel, de bízom benne, hogy sikerül megvalósítani.

Nagyon sokat köszönhetek a feleségemnek, rengeteg jó ötlete van. Többek között ő szerette volna, hogy a gazdaságot a biodinamikus szemléletmóddal kezdjük művelni. Nekem szükségem volt arra a húsz évnyi tapasztalatra és „ráhangolódásra”, hogy a biodinamikus gazdálkodás szellemi hátterét elfogadjam, a gyakorlati fogásait megtanuljam, neki ez sokkal korábban sikerült. Negyedik éve ebben a szellemiségben gazdálkodunk, a Demeter minősítést is megkaptuk.

– Milyen hatással van a biogazdálkodás a hétköznapi életükre?

– Elég nehéz lenne elválasztani a kettőt. Mi nem csupán így gazdálkodunk, ebben is élünk. A saját gazdaságunkban megtermelt élelmiszereket fogyasztjuk, még saját lisztet is készítünk – Szécsényben egy ellenőrzött malomban dolgozzák fel a gabonákat, többféle liszt is készül. Amit a saját gazdaságunkban nem tudunk megtermelni azt biogazda társainktól vesszük meg mi is a biopiacon. Két gyermekünk is ebben a közegben nőtt fel. Kicsi koruk óta bioélelmiszert fogyasztanak és mindkettőjük egészsége kifogástalan.

– Mit jelent Önnek az Év Biogazdája Díj?

– Nagyon jólesett, hogy én kaptam az Év Biogazdája díjat. Természetesen az ember nem azért áll biogazdának, hogy azért elismeréseket gyűjtsön be. Igazság szerint már többször is felmerült a jelölés, de eddig valahogy mindig sikerült elhárítanom. Idén a Biokontroll Hungária Nonprofit Kft. munkatársai javaslatára a vezetőség elfogadta és nekem ítélte meg ezt az elismerést. Megtisztelő, hiszen a tanúsítószervezet ellenőrei, tanúsítói jól ismernek engem is, a gazdaságot is, és az elmúlt 25 éves biogazdálkodói tevékenységemet is. A kezdeti nehézségek ellenére – mikor még őrültségnek számított a vegyszermentes gazdálkodás –, úgy tűnik az idő engem igazolt.

– Nehéz ma biogazdának lenni?

– Ma már sokkal könnyebb érvényesülni biogazdaként, hiszen ott a sokféle pályázati lehetőség, az állami támogatások, melyek anyagilag hozzájárulnak a gazdaság beindításához, fejlesztéséhez. Ezen kívül jelentős különbség, hogy a köztudatba már sokkal jobban beépült az ökoszemlélet. Egyre nagyobb a biotermékek piaca, jók az értékesítési lehetőségek. 20 évvel ezelőtt ezek mind hiányoztak, de így is sikerült fennmaradnunk.

Azonban azt nem állítom, hogy egyszerű biogazdálkodni. Talán az első három év a legnehezebb. Ebben az időszakban ugyanis nem csak a területnek kell átállnia, hanem a gazdának is teljes szemléletváltáson kell átesnie. Főleg akkor jelenthet ez problémát, ha valaki konvencionálisból szeretne átállni biora, hiszen meg kell értenie, hogy többé nincs olyan, hogy „gyomirtás”…

– Mit gondol, hogyan lehet valaki sikeres biogazda?

– Fontos, hogy ne csak az anyagi szempontokat tartsák szem előtt. Ha valaki emiatt kezd el biogazdálkodni, akkor csalódni fog. A mögöttes tartalmat kell nézni, azt hogy ezzel a gazdálkodási móddal mit hagynak maguk után a környezetben és milyen minőségű élelmiszert állítanak elő. Ezzel nem azt akarom mondani, hogy a biogazdaság nem lehet sikeres gazdasági szempontból is. Viszont ne ez legyen a motiváció, nem ez a lényeg. Csak akkor lehet valaki sikeres biogazda, ha ezt belátja és sikerül átesnie a korábban is említett szemléletváltáson.

Szeder Fruzsina
(Biokultúra 2017/6)

[top]