Növényvédőszer maradványok az élelmiszerekben

Mi a helyzet az EU-ban?

Az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA) 2023-as jelentése szerint a növényvédőszer-maradványok egészségre gyakorolt kockázata továbbra is alacsony, hasonlóan a korábbi évekhez. Az EFSA több ezer, 2023-ban gyűjtött mintát vizsgált meg gyakran fogyasztott élelmiszerekből. A jelentés véletlenszerű és célzott ellenőrzési programokból származó adatokat elemzi a növényvédőszer-maradványokról. Emellett az EFSA egy interaktív eszközt is elérhetővé tett, amellyel könnyen böngészhetők az adatok a táblázatokban és grafikonokban.

A véletlenszerű mintavétel következetes eredményeket mutat

Az EU által irányított ellenőrzési program (EU MACP) keretében az EFSA elemezte 12, az EU-ban leggyakrabban fogyasztott élelmiszerből vett 13 246 véletlenszerű mintát. Ezeket az élelmiszereket az EU tagállamai, valamint Norvégia és Izland szolgáltatták.
Az EU MACP háromévente ugyanazokat a termékeket vizsgálja, hogy nyomon kövesse a változásokat. 2023-ban ezek a következők voltak: sárgarépa, karfiol, kivi (zöld, piros és sárga), hagyma, narancs, körte, burgonya, szárított bab, barna rizs, rozs, marhamáj és baromfihús-zsír.
A programban elemzett minták 99%-a megfelelt az uniós szabályoknak. Ez az eredmény hasonló a 2020-as, 99,1%-os megfelelési arányhoz, amikor ugyanazokat a termékeket vizsgálták. A 2023-as minták 70%-ában nem találtak kimutatható növényvédőszer-maradványt, 28%-ában voltak ugyan maradványok, de a megengedett határértékeken belül. Csak 2%-uknál lépték túl a maximális megengedett szintet (MRL), ezek közül pedig 1% nem felelt meg még akkor sem, ha figyelembe vették a mérési bizonytalanságot.

Célzott mintavétel magas megfelelési aránnyal

Az EFSA éves jelentése bemutatja a többéves nemzeti ellenőrzési program (MANCP) eredményeit is. Ez a program a kockázatok alapján célzottan vesz mintákat, hogy adatokat gyűjtsön.
A nemzeti ellenőrzési programok 132 793 mintát vizsgáltak meg, ezek 98%-a megfelelt az uniós szabályoknak. A MANCP megfelelési aránya 2021-ben 97,5%, 2022-ben pedig 97,8% volt.
A 2023-ban vizsgált minták 58%-ában nem találtak mérhető növényvédőszer-maradványokat, 38,3%-ában voltak ugyan maradványok, de a megengedett határértékeken belül, míg 3,7%-a meghaladta ezeket a határértékeket. Ez utóbbiak közül 2% nem felelt meg a szabályoknak.

Fogyasztói kockázatértékelés

A monitoringprogramok eredményei fontos információkat adnak arról, hogy az uniós fogyasztók mennyi növényvédőszer-maradékot fogyasztanak az élelmiszerekkel.
Az EFSA (Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság) ezeket az adatokat felhasználva értékelte a lehetséges egészségügyi kockázatokat. A vizsgálat azt mutatta, hogy mennyire valószínű, hogy a fogyasztók olyan mennyiségű növényvédőszer-maradéknak vannak kitéve, ami meghaladja a biztonságosnak tartott határértéket.
Az EFSA értékelése szerint a vizsgált élelmiszerekben található növényvédőszer-maradékok alacsony egészségügyi kockázatot jelentenek a fogyasztók számára.
A jelentés javaslatokat is tesz arra, hogyan lehetne tovább javítani az európai növényvédőszer-maradék ellenőrzési rendszereket. Például azt ajánlja a tagállamoknak, hogy továbbra is figyeljék azokat a növényvédőszer–növénykombinációkat, amelyeknél gyakori a határérték túllépés és fordítsanak nagyobb figyelmet az EU-n kívülről érkező élelmiszerek alapos ellenőrzésére is.

Kiemelt részletek a 2023-as EFSA jelentésből

Glifozáttal kapcsolatos eredmények

A glifozát (egy gyomirtó szer) használatát az Európai Unióban 2033. december 15-ig engedélyezték.
Az EFSA (az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság) fontosnak tartja, hogy minden információt közzétegyen a glifozátról és annak bomlástermékeiről (azokról az anyagokról, amelyek a glifozát lebomlása során keletkeznek).

2023-as adatok:

  • 26 ország összesen 16 283 különféle termékmintát vizsgált meg glifozát szempontjából. Ebből 674 állati takarmány, 18 haltermék mintája volt. A többi, 15 591 minta élelmiszer volt (például zöldségek, gyümölcsök, gabonák stb.).

Az élelmiszerminták vizsgálatának eredménye:

  • 97,9%-ban nem volt kimutatható a glifozát.
  • 1,9%-ban volt glifozát, de a megengedett határértéken (MRL) belül maradt.
  • 0,2%-ban a glifozát szintje meghaladta a határértéket.
Ezek közül 0,1% valóban nem felelt meg az előírásoknak, főként szárazbab, méz és méhészeti termékek, valamint hajdina esetében.
Bébiételekben és kisgyermekeknek szánt élelmiszerekben is vizsgálták a glifozátot: 399 mintában egyikben sem volt kimutatható a vegyszer.

Glifozát bomlástermékek vizsgálata:

Ezeket az anyagokat is vizsgálták, mert a glifozát lebomlásakor keletkezhetnek:
  • AMPA: 8 308 mintából 14-ben (0,2%) mutatták ki, főként szójában.
  • AMPA-N-acetil és N-acetil-glifozát: ezek genetikai módosítású növényekhez köthetők, egyik mintában sem volt kimutatható.
  • Trimetil-szulfonium ion: ezt 8 ország vizsgálta, 44 mintában (0,7%) találták meg, főként gombákban, citrusfélékben és teákban.
Állatoknak szánt takarmányok:
Ezekre nem mindig vonatkoznak hivatalos határértékek. 
A vizsgálat során:
  • 54%-ban találtak AMPA-N-acetilt.
  • 27%-ban glifozátot.
  • 20%-ban AMPÁ-t.
  • N-acetil-glifozát és trimetil-szulfonium ion nem volt kimutatható.

Előrejelzés:

Korábban egyes takarmány-növényeknél nagyon magas dózisban használták a glifozátot. Az új szabályozások miatt azonban várható, hogy ezekben a növényekben csökkenni fog a glifozát mennyisége.

Eredmények a biotermékekre vonatkozóan

Az ökológiai élelmiszerekre ugyanazok a megengedett peszticid-határértékek (MRL) vonatkoznak, mint a hagyományos élelmiszerekre – nincs külön szabályozás számukra. Ugyanakkor néhány anyag (például réz) engedélyezett az ökológiai gazdálkodásban is.
2023-ban:
  • 7 074 ökológiai terméket vizsgáltak meg (minták 5,3%-a, kissé kevesebb, mint 2022-ben, amikor 6,1% volt.).
Ezek közül:
  • 80%-ban nem találtak kimutatható növényvédőszer-maradványt.
  • 19%-ban találtak növényvédőszer-maradványt, de a megengedett határértéken belül volt.
  • 0,9%-ban a határérték felett volt a szermaradvány, és 0,4%-ban ezek nem feleltek meg a szabályoknak. Ez javulás a 2022-es adatokhoz képest, mivel ezek az arányok abban az évben magasabbak voltak.
Az ökológiai termékekben kevesebb volt a növényvédőszer-maradék, mint a hagyományos termékekben – kivéve az állati eredetű termékeket, ahol az ökológiai termékekben kissé magasabb volt az arány. Ennek oka az lehet, hogy a réz, ami ökogazdálkodásban is használható, más módokon (pl. takarmányként, trágyában) is bekerülhet az állati termékekbe.
Leggyakrabban előforduló növényvédő szerek az ökológiai termékekben:
  • Rézvegyületek: a minták 94,6%-ában kimutathatók az LOQ (azaz a mennyiségi kimutatási határ) felett, főleg búzában és rizsben. Az LOQ azt jelenti, hogy ez az a legkisebb mennyiség, amit már pontosan meg tudnak mérni a laborban. A réz engedélyezett az ökológiai gazdálkodásban.
  • Brómion: a minták 11,3%-ában fordult elő, főként zöldségekben. Ez az anyag természetes eredetű is lehet.
  • Klorát: a minták 7,6%-ában jelent meg, főként salátában. A klorát fertőtlenítés során keletkezhet.
Leggyakrabban túllépett határértékű anyagok:
  • Etilén-oxid (1,4%).
  • Réz (0,4%).
  • Klorát (0,4%).
  • Higany (0,4%).
A nem engedélyezett szerek (pl. glifozát, klórpirifosz, imazethapyr) jelenléte valószínűleg nem szándékos használatból ered, hanem:
  • Permetezés közbeni sodródásból.
  • Környezetszennyezésből.
  • Szennyeződésből a csomagolás, tárolás, vagy feldolgozás során.
  • Vagy abból, hogy hagyományos terméket tévesen ökológiaiként jelöltek meg.

Ajánlások:

  • Az EFSA javasolja, hogy az érintett országok vizsgálják ki, miért fordulnak elő biotermékekben olyan vegyszerek, amelyek nem engedélyezettek.  
  • Javasolják továbbá, hogy bővítsék az ökológiai termékek vizsgálatára használt tesztek körét.

Csecsemőknek és kisgyermekeknek szánt élelmiszerek vizsgálati eredményei

Az EU tagállamai 1 504 mintát elemeztek a csecsemők és kisgyermekek számára készült élelmiszerekből, az (EU) 2016/127, (EU) 2016/128 rendeletek és a 2006/125/EK irányelv meghatározása szerint. 
A vizsgált minták típusai:
  • 577 minta: nem gabonaalapú feldolgozott élelmiszer.
  • 390 minta: csecsemő tápszer.
  • 234 minta: követő tápszer.
  • 187 minta: gabonaalapú feldolgozott élelmiszer.
  • 116 minta: egyéb bébiétel és kisgyermekek számára készült élelmiszer.
Az összes minta közül 477 minta (31,7%) volt ökológiai jelölésű és 440 minta (29,3%) tartozott az EU összehangolt monitoringprogramjába (MACP).
Eredmények:
  • 1 373 minta (91,3%) nem tartalmazott kimutatható növényvédőszer-maradékot. Ez jobb arány, mint 2022-ben (80,8%).
  • 83 mintában (5,5%) kimutattak növényvédőszer-maradékot, a kimutatási határ (LOQ) felett, de a megengedett szint (MRL) alatt.
  • 48 mintában (3,2%) az MRL értéket meghaladó mennyiséget találtak. Ezek közül 9 minta (0,6%) volt nem megfelelő, figyelembe véve a mérési bizonytalanságot is. Ez hasonló az előző évekhez: 2022-ben 0,8%, 2021-ben 0,6% volt.
A csecsemők és kisgyermekek élelmiszereire alapértelmezett MRL-érték vonatkozik: 0,01 mg/kg, kivéve néhány anyagot, amelyekre ennél is szigorúbb határértékek vannak (EFSA, 2018b).
2023-ban összesen 902 különböző növényvédő szert vizsgáltak. A leggyakrabban kimutatott anyag a rézvegyület volt, amely a minták 46,9%-ában fordult elő. A réz természetesen előforduló anyag, de bekerülhet az ételbe adalékanyagként, vagy az állatok takarmányán keresztül.
A réz jelenléte gyakran abból ered, hogy a tápszereket víz hozzáadásával készítik el. (pl. porból) A víz is tartalmazhat rezet. 
Leggyakrabban határéték feletti vegyszerek: 
  • Rézvegyületek (RD) – a minták 32,8%-ában. 
  • Klorátok (RD) – a minták 8,1%-ában
Bár a rézvegyületek természetes eredetűek, a klorát jelenléte nem növényvédőszer-használatból, hanem a tisztítási és fertőtlenítési eljárások mellékhatásaként keletkezik az élelmiszerláncban.
Összegzés:
  • Legtöbb csecsemőknek és kisgyermekeknek szánt élelmiszer teljesen mentes volt növényvédőszer-maradványtól.
  • A szabálytalanságok aránya nagyon alacsony volt.
  • Az észlelt anyagok többsége természetes eredetű volt, vagy a gyártási folyamat során került a termékbe, nem szándékos növényvédőszer-használat következtében. 

Állati eredetű termékek vizsgálati eredményei

Összesen 20 700 állati eredetű minta eredményeit jelentették.
  • 18 628 mintában (90%) nem volt kimutatható növényvédőszer-maradék (ez kissé alacsonyabb arány, mint 2022-ben: 92,4%).
  • 1 907 minta (9,2%) tartalmazott kimutatható, de a megengedett határérték (MRL) alatti növényvédőszer-maradékot (2022-ben ez az arány 6,6% volt, tehát enyhe növekedés történt).
  • 165 minta (0,8%) túllépte a megengedett MRL-értéket (2022-ben: 1,0%), ezek közül 121 minta (0,6%) volt hivatalosan is nem megfelelő, figyelembe véve a mérési bizonytalanságot is (ez megegyezik a 2022-es aránnyal).
A leggyakrabban kimutatott szerek állati eredetű termékekben:
  • Rézvegyületek: a minták 49%-ában.
  • Klórdekón : 18,9%-ban.
  • A rézvegyületeket főként sertés- és marhavesében, illetve sertés- és baromfihúsban mutatták ki.
  • A klórdekónt főként marha- és sertészsírban és kizárólag francia tengerentúli területekről származó mintákban találták.
Leggyakoribb határérték túllépések:
  • Brómion: 11,1%, főként marhamájban.
  • Réz: 3,1%, főként vadon élő szárazföldi gerinces állatokban.
  • Klorát: 1,5%, főként baromfihúsban.

Méz vizsgálati eredményei

Összesen 1 743 mézmintát elemeztek:
  • 1 537 minta (88,2%) nem tartalmazott kimutatható növényvédőszer-maradványt.
  • 176 minta (10,1%) tartalmazott kimutatható, de MRL alatti növényvédőszer-maradékot.
  • 30 minta (1,7%) túllépte az MRL-értéket (2022-ben ez 3,6% volt).
Ezek közül 21 minta (1,2%) volt hivatalosan nem megfelelő a mérési bizonytalanság figyelembevételével (2022-ben 2,2%).
Összesen 23 különböző növényvédő szert mutattak ki.
Leggyakoribb kimutatott szerek:
  • Acetamiprid: 85 minta.
  • Amitraz: 30 minta.
  • Boscalid: 23 minta.
A legtöbb határérték túllépés acetamiprid esetében történt. (0,6%).

Haltermékek vizsgálati eredményei

Bár a 396/2005/EK rendelet szerint a halakra nem vonatkoznak MRL-ek, mégis 18 389 halféle mintát vizsgáltak meg. A laboratóriumok 349 különböző növényvédő szert elemeztek.
Összesen 11 különböző peszticidet mutattak ki, ezek közül a leggyakoribbak:
  • Réz: 341 minta, norvégiai atlanti lazacból.
  • Cipermetrin: 22 minta, szintén norvég atlanti lazacból.
  • Higany: 12 minta, dániai pisztrángból.
  • DDT: 13 minta, Észak-Írországból származó halhúsból.
Fontos megjegyezni, hogy ezek a szennyeződések nem feltétlenül friss növényvédőszer használatból származnak – előfordulhat, hogy korábbi szennyezések maradványai, vagy a környezetből kerültek az élelmiszerekbe.

A 2023-as jelentés következtetései és ajánlásai

Az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA) a 396/2005/EK rendelet 32. cikke alapján elkészítette a 2023-as uniós jelentést az élelmiszerekben található növényvédőszer-maradványokról. A jelentés áttekintést nyújt a tagállamok, valamint Izland és Norvégia által végzett hivatalos ellenőrzési tevékenységekről.
Összesen 132 793 mintát elemeztek, ami 19,8%-os növekedést jelent a 2022-es 110 829 mintához képest. A minták 96,3%-a (127 816) megfelelt a jogszabályban rögzített határértékeknek – ez megegyezik az előző évek arányaival (2022-ben 96,3%, 2021-ben 96,1%). A minták 58%-a (76 962) nem tartalmazott mérhető maradványokat (az egyes növényvédő szerek LOQ alatti szintjén), míg 38,3% (50 854 minta) mérhető, de jogszabályi határérték alatti szintet mutatott. A határérték-túllépés aránya 3,7% (4977 minta), ami nem változott 2022-höz képest. A mérési bizonytalanság figyelembevételével 2% (2694 minta) esetében jogi szankciókat, vagy végrehajtási intézkedéseket alkalmaztak – ez a legalacsonyabb arány az elmúlt három évben (2021-ben 2,5%, 2022-ben 2,2%).
A minták 53,9%-a (71 617 minta) származott a résztvevő országokból. Ezek közül 63,8% (45 701 minta) LOQ alatti eredményt, 34,4% (24 614 minta) pedig LOQ feletti, de MRL alatti szintet mutatott. 1,8% (1302 minta) túllépte az MRL-t, amelyek közül 1,0% (687 minta) bizonyult jogszabályellenesnek a mérési bizonytalanság figyelembevételével.
A minták 42,1%-a (55 932 minta) harmadik országokból származott. Ezek közül 50,9% LOQ alatti, 42,9% pedig LOQ feletti, de jogszabályi határérték alatti eredményt mutatott. A határérték-túllépés (6,2%) és a jogsértés aránya (3,4%) háromszor magasabb volt, mint az EU-n belüli termékek esetében. A fennmaradó 5 244 minta (4,0%) ismeretlen eredetű volt, melyek közül 115 minta (2,2%) nem felelt meg a szabályozásnak.

12 leggyakrabban fogyasztott élelmiszer mintázása (EU MACP)

A 2023-as EU MACP (a 2022/741/EU rendelet alapján) keretében 13 246 minta került elemzésre, 197 növényvédőszer-maradványra. 69,9% (9 253 minta) nem tartalmazott mérhető mennyiségű maradványt, 28,3% (3 747 minta) a határérték alatt volt, míg 1,9% (246 minta) túllépte az MRL-t, amelyek közül 1,0% (135 minta) nem volt megfeleltethető a mérési bizonytalanság figyelembevételével.
A teljes MRL-túllépési arány 2020-hoz képest csökkent: 2,1%-ról 1,9%-ra. Néhány terméknél azonban nőtt a túllépések aránya. 
Ezek a termékek:
  • Száraz bab: 2,3% (2017)       6,9% (2023)
  • Sárgarépa: 1,2% (2020) 2,4% (2023)
  • Hagyma: 0,2% 0,8%
  • Körte: 2,3% 3,2%
  • Burgonya: 0,8% 1,4%
Rizs, karfiol, kiwi és narancs esetében csökkent a túllépési arány.

Fogyasztói kitettség és kockázatbecslés

Valószínűségi modellezés alapján:
  • Akut kockázat: a 353 vizsgált hatóanyagból 292 esetén a napi túllépés esélye 1 fő/1 millió fogyasztó alatt van.
  • Legmagasabb kockázat: cipermetrin, foszmet, metiram szerek esetében volt. 
  • Krónikus kockázat: 350 hatóanyagnál alacsony; imazalil és pirimethanil esetén néhány populációban az elfogadható napi bevitel (ADI) túllépése fordult elő.
EFSA ajánlásai (összefoglalva):
  • A tagállamok gondoskodjanak arról, hogy a 12 fő élelmiszerféleségre és a csecsemőknek szánt élelmiszerekre vonatkozó kötelező mintaszámokat teljesítsék.  
  • Folytassák a következő élelmiszer -növényvédőszer kombinációk további vizsgálatát.
EU-n belüli:
  • Sárgarépa: klórpirifosz, linuron.
  • Karfiol: imidacloprid.
  • Narancs: klórpirifosz.
  • Körte: mepiquat klorid.
  • Burgonya: klórprofam.
  • Rizs: diflubenzuron, imidacloprid, tricyclazole.
EU-n kívüli:
  • Sárgarépa: fenamiphos, thiabendazole.
  • Száraz bab: glifozát, klórpirifosz, etilén-oxid, foszetil.
  • Narancs: buprofezin, klórpirifosz.
  • Körte: diflubenzuron.
  • Rizs: számos hatóanyag, mint pl. acetamiprid, carbendazim.
  • Rizs és száraz bab: legmagasabb MRL-túllépések. Fő exportáló országok: India, Pakisztán, Madagaszkár, Argentína, Egyesült Királyság.
  • Továbbra is figyelni kell a nem engedélyezett szerek alkalmazására ezekben az országokban.
  • 2023-ban csökkent azon hatóanyagok száma, amelyekre nem végeztek elegendő elemzést (2022-ben 31, 2023-ban 16), de további intézkedések szükségesek.
  • A harmadik országokból származó minták nem megfelelési aránya (3,4%) háromszorosa az EU-ból származó mintákénak (1%).
  • Ismeretlen eredetű minták: 4%, ebből 2,2% nem megfelelő – javasolt a pontos eredet megjelölése.
  • A leggyakoribb MRL-túllépések: foszfán, rézvegyületek, etilén-oxid.
  • Állati eredetű termékek: réz, klórdekon, brómion, acetamiprid és amitraz voltak a leggyakoribbak, különösen mézben.
  • Feldolgozott élelmiszerekben magasabb volt a túllépések aránya (5,6% vs. 3,7%), különösen szőlőlevél, kamilla, szárított fűszerek esetén.
  • Több maradványt tartalmazó minták aránya: 25,5% (2022-ben 23%).
  • Az ökológiai gazdálkodásban 2023-ban kevesebb volt a megengedett határérték (MRL) túllépés és a nem megfelelőség, mint 2022-ben. A túllépések aránya 0,9% volt 2023-ban, szemben a 2022-es 2,4%-kal, míg a nem megfelelőségek aránya 0,4%-ra csökkent az előző évi 1,4%-ról. Ugyanakkor még mindig előfordultak olyan növényvédő- szerek, amelyek nem engedélyezettek az ökológiai gazdálkodásban, például az etilén-oxid, imazetapir, klórpirifosz és glifozát. A jelentés azt javasolja az érintett országoknak, hogy vizsgálják ki ezeket az eseteket, és bővítsék ki az ökológiai minták vizsgálatának körét, hogy minél több anyagot tudjanak ellenőrizni.
  • Akut egészségügyi dózisértéket (HGBV) meghaladó kombinációk: pl. ethephon banánban, oxamyl uborkában, répában, karbofuran paradicsomban stb.
  • Dimethoate és karbofuran már nem engedélyezettek – határozott intézkedések szükségesek az ilyen termékek forgalomból való kivonására.
Fordította: Megyery Szandra
Forrás: https://www.efsa.europa.eu/en/news/pesticides-
residues-food-whats-situation-eu
https://www.efsa.europa.eu/en/efsajournal/pub/9398
(Biokultúra 2025/5-6)

EZ IS ÉRDEKELHETI:

A növényi alapú élelmiszerekben és takarmányokban előforduló foszfonsav lehetséges eredete Szalicilsav – természetes védelem a szőlőtermesztésben A szőlő aranyszínű sárgaságot okozó betegség elleni védekezés hatása a támogatási feltételek teljesítésére