Egészségmegőrző speciális termékek

Tóth Zoltán, a Gluténmentes Bt. egyik tulajdonosa

Muszáj, hogy igényesek maradjanak!

Kevés magyarországi cég gyárt különleges betegségekben szenvedőknek élelmiszer alapanyagokat. A kaposszekcsői Gluténmentes Bt. ezek közé tartozik. A vállalkozás 1988-ban indult egy gluténmentes kenyérpor és süteménypor lisztkeverékkel, majd 1993-tól kezdtek el száraztésztát gyártani. (Fotó: Tóth Zoltán, a Gluténmentes Bt. egyik tulajdonosa)

Egyre több beteg

Tóth Zoltán, a cég egyik tulajdonosa: „1979-ben születtem Dombóváron. Pécsen érettségiztem a Nagy Lajos Gimnáziumban, majd egy évig jártam az Egyesült Államokban egy közgazdasági előkészítő iskolába. Tanulmányaimat 1997-től a Pécsi Közgazdaságtudományi Egyetemen végeztem, ahol 2002-ben közgazdász diplomát szereztem” – mondja a családi vállalkozásról és önmagáról.

Családi vállalkozásként működnek, profiljuk cégük nevében is benne van. Gluténmentes termékeket készítenek. Az egészségügyi felmérések alapján Európában minden százötvenedik ember lisztérzékeny, ezért a glutént (gabonafehérjét) mellőzik az egyes élelmiszerek gyártása során. Ezzel segítenek a lisztérzékenységben szenvedőknek, akik étrendjében nem szerepelhet ez a fehérje.

gluténmentes kenyérpor

– 1988 óta foglalkozunk a gluténmentes termékek gyártásával. Az első két termékünkkel az „Emese kenyérpor” és az „Emese süteménypor”-ral indult a családi vállalkozásunk. Ezeket egy helyi kisüzemtől vettük át.

Azonban amint jobban megismertük, szembesültünk azzal, hogy ez nem egy mellékfoglalkozás, hanem hivatás. Ezzel sok embernek tudunk segíteni, ebben a nagyon nehéz diétában.

Mint ismeretes, a lisztérzékenység a vékonybél egy bizonyos betegsége. A glutén tartalmú élelmiszerek és lisztek nem tudnak felszívódni és immunreakciót váltanak ki az arra érzékeny emberekben. Tehát a szervezetük ellenségként ismeri fel a glutént és beindul az immunreakció.
Amennyiben lisztérzékeny valaki, mégis lisztes terméket fogyaszt, kiütése és hasmenése lehet, súlyosabb esetben kórházi kezelésre szorulhat.

2012-2 glutenmentes sutemenypor
gluténmentes száraztészta

Később kezdtük gyártani a „Cornito száraztészta” termékcsaládot, mely igen közkedvelt fogyasztóink körében.

Beszállítói vagyunk számos kórháznak. Nyugat-európai piacokon sikeresen szerepel a Cornito száraztészta bio változata. Ezt kizárólag ökológiailag ellenőrzött termesztésű alapanyagokból készítjük.

2012-2 glutenmentes ostya

A tésztákat követte a zsemlemorzsa, majd a „Tóthék tallérja” gluténmentes ostya. A gyártás során kizárólag természetes alapanyagokat használunk, az általunk gyártott élelmiszerek semmiféle tartósítószert, színezéket nem tartalmaznak. Mint a legrégebbi magyar gyártó, garantáljuk a mindenkori kiváló minőséget.

Cégünk szerződésben áll a Bio­kontroll Hungária Nonprofit Kft.-vel. 1997-től gyártunk biotermékeket: gluténmentes száraztésztát és glutén­mentes ostyát. Jelenleg Magyarországon egy cég forgalmazza a termékeinket, inkább külföldön értünk el nagyobb sikereket, Ausztriába, Németországba és Svédországba is szállítunk bioélelmiszert.

Alapanyag-beszerzés

– Hogyan szerzik be az alapanyagot, illetve milyen gyártási folyamatokat tartanak be?

– Mivel gluténmentes élelmiszereket gyártunk, ennél fogva nagyon fontos, hogy az alapanyagok is gluténmentesek legyenek. A gluténmentes termékekhez használt legfontosabb összetevő, amit mi is alkalmazunk, a kukoricakeményítő, a kukoricaliszt, a burgonyapehely és bizonyos termékekben a rizsliszt. Nagyon fontos még, hogy a terméknek biominősítése legyen azonkívül, hogy az alapanyag gluténmentes, továbbá erről laboreredménnyel és minősítéssel is rendelkezzen. Sajnos Magyarországon kevesen állítanak elő bio kukoricalisztet és még kevesebben tudják garantálni a gluténmentességet. Ez nagy problémát okozott évekig. Végül 2009-ben találtunk egy olasz családi vállalkozást, mely kukoricamalmot üzemeltet. Ők termesztenek, illetve őrölnek bio és konvencionális kukoricát és gluténmentességgel adják el. Velük igen jó kapcsolatunk van, azóta is fő és elsődleges bioalapanyag-beszállítónk.

A burgonyapehely és a bio keményítő tekintetében még bonyolultabb volt a helyzet, legalább egy évig keresgéltem, mire találtam ilyen beszállítót. Végül az Agrana osztrák céget választottuk, amely gmündi üzemében igen jó minőségű bio kukorica, illetve burgonya termékeket képes előállítani.

A családi társaság épülete

A családi társaság épülete

Vigyázni kell, hogy ne keveredjen!

– Hogyan lehet a glutént kivonni? Ennek a technológiáját meg kellett tanulni, vagy meg kellett ismerni ahhoz, hogy az alapanyagoknál meg tudják különböztetni a gluténmentest a nem gluténmentestől?

– A glutén a kalászos gabonákban található gabonafehérje, melyet a kukorica és a burgonya nem tartalmaz. Tehát, ha egy malomban búzát, valamint kukoricát raktároztak és őröltek, az a malom – minden bizonnyal – már nem fog tudni nekem gluténmentes alapanyagot előállítani, mert egészen biztos, hogy szennyeződni fog.

Jelenleg a hatályos jogszabályok szerint a gluténmentes élelmiszer gluténtartalmi határértéke 20 mg/kg. Ez nagyon kicsi szám. Egy kiló kukoricalisztbe elég, hogy ha egy csipet búzaliszt belekerül, ami kimutatható és máris a határérték felett vagyunk.

Aki gluténmentes élelmiszert gyárt, mint mi, kizárólag azt kell, hogy gyártson és nagyon-nagyon figyelni kell az alapanyag-beszerzésre a keresztszennyződések és az átszennyeződési lehetőségek miatt. Bio esetén emellett meg kell felelni az ökológiai előírásoknak is. Tehát az alapanyagbeszerzés igen bonyolult feladat.

Gluténmentes biotészták

Gluténmentes biotészták

– Említette, hogy a külföldi értékesítésnél nagyobb a siker. Tehát nyilván ott nagyobb az egészségmegőrző hatás vagy jobb a felvilágosító munka, mint nálunk? Hová értékesítenek?

– A gluténmentes termékek értékesítés a normál élelmiszerek piacának is csak egy igen-igen kis százaléka. Körülbelül minden százötvenedik ember lisztérzékeny. Tehát a teljes élelmiszerpiacra vetítve a gluténmentes termékek piaca körülbelül 1%-ot tesz ki. Ha ebből még kihasítjuk a gluténmentes bioélelmiszerek piacát, ez már egy nagyon kicsi szám. Ezen a kis réspiacon igen komoly verseny alakult ki. Jelenleg a konvencionális termékeinket 11 országba szállítjuk, 10 európai országba és az Egyesült Államokba. Bio termék jelenleg Svédországba, Németországba és Ausztriába megy, illetve kisebb mennyiségben Olaszországba is szállítunk biotésztát.

– Milyen beszállítói körrel rendelkeznek? Keresnek-e új beszállítópartnereket?

– Magyarországról biotermékben egyetlen beszállítónk van, az pedig a Bio Drog Berta Kft., a gluténmentes ostyánkhoz, illetve a színezett száraztésztáinkhoz vesszük tőlük a fűszereket. A már említett okok miatt Magyar­országon nincsen kukoricamalom, ami biot állítana elő, illetve a gluténmentességet tudná garantálni. A többi beszállítónk külföldi.

– Mik a jövőbeli terveik? Mit szeretnének megvalósítani? Van-e termékfejlesztési ötletük? Bővítenék-e a termékpalettát?

– Két évvel ezelőtt bővítettük ki a biotermékeink palettáját, illetve idén is lett egy új termékünk, ez a gluténmentes ostya. A nagyon közeli jövőben új termék megjelenítése nincsen tervben. Az elsődleges cél a piacok megtartása.

– Hogyan látja ezen piac helyzetét és jövőjét?

– A gluténmentesek, illetve a lisztérzékenyek speciális piacáról van szó, hiszen lényegében beteg embereknek kell értékesíteni egészségmegőrző termékeket, tehát ők csak ezt fogyaszthatják.

Az elmúlt években a normál élelmiszerek piacán is tetőzött a verseny. Egyre több multi figyelt fel a gluténmentes termékek piacára és ők kezdenek most begyűrűzni elképesztően alacsony árakkal. Nagyon fejlett technológiájuk van és ezért nagyon le tudják szorítani az árakat. Hogy a közeljövőben mi lesz, nem tudom megjósolni. Egy kis szeletet biztosan ők is ki fognak hasítani az értékesítésből. A mi tervünk a jelenlegi eladási mennyiségek megtartása, illetve minimális növelése.

Tehát, mint említettem, most a konkurenciaharc fokozódik. Jelenleg van bio száraztészta termékünk és bio ostya termékünk. Ezek privát címkés megoldással 4-5-féle márkanéven is elérhetők. Mindenképpen az eladási mennyiség megtartása a cél.

Ilonka Mária
(Biokultúra 2012/2)