Az amerikai szőlőkabóca (Scaphoideus titanus) 2006-ban jelent meg hazánkban, kártétele a szőlő aranyszínű sárgaságát okozó fitoplazma (Candidatus Phytoplasma vitis) terjesztésében merül ki. A fitoplazmát először 2013-ban észlelték Magyarországon és jelenleg is bejelentésköteles károsítónak számít! Az amerikai szőlőkabóca az öko szőlő-bor ágazatot már most komoly kihívás elé állítja azokban az országrészekben, ahol a fitoplazma is jelen van. Olvass tovább
Egy sokszínű kapcsolatrendszer
Bolygónk képét, természetes élőhelyi viszonyait az ember a szárazföld nagy részén alapvetően megváltoztatta. Ez a változás az elmúlt évtizedekben a vegyszerezés elterjedése, az iparszerű termelés, a népességnövekedés és más, döntően negatív jelenségek nyomán felgyorsult, sok helyen drámaivá vált, ám tévedés azt hinni, hogy a korábbi évszázadok emberi tevékenysége nem hatott a körülöttünk élő sok tízezer növény- és állatfajra. Valójában a városiasodás, az ipar, illetve az ezen írás témájául szolgáló mezőgazdaság már elvégezte a maga szelekcióját, sok faj megtalálta helyét az emberarcú tájban, számos esetben nem csak a termelés fokozása, hanem az abbamaradása is negatív hatással lehet rájuk. Olvass tovább
(Érdekes tanulmány az Egyesült Államokból)
A kognitív hanyatlás és a demencia világszerte egyre súlyosabb egészségügyi kihívást jelent. Az enyhe kognitív zavar (angol rövidítése a mild cognitive impairment szavakból: MCI) kulcsfontosságú átmeneti állapot az egészséges öregedés és a demencia között. Mivel jelenleg nincs hatékony kezelés a folyamat megállítására, a kutatók egyre nagyobb figyelmet fordítanak az életmódbeli tényezőkre – különösen a táplálkozásra. A European Journal of Nutrition friss tanulmánya új megvilágításba helyezi az egyik ígéretes területet: az ökológiai élelmiszer-fogyasztás lehetséges kognitív előnyeit.
Magyarországon mostanáig nem álltak rendelkezésre átfogó, kiskereskedelmi adatok az ökológiai gazdálkodából származó élelmiszerek hazai piacáról. Az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet egy kutatást végzett az elmúlt időszakban, melynek főbb témakörei az alábbiak voltak: mekkora a biotermékek részesedése a hazai élelmiszer-kiskereskedelemben, mely termékkategóriák vezetik a piacot, hol és milyen formában vásárolják ezeket a fogyasztók, és milyen trendek figyelhetők meg az árak, értékesítési csatornák, valamint a gyártói és sajátmárkás termékek eladásai tekintetében.
Amikor vásárláskor egy bio almát teszünk a kosarunkba, elképzelhető, úgy érezzük, hogy egészségesebb, fenntarthatóbb választást hoztunk – de vajon ez a meggyőződés valóban tudományos alapokon nyugszik, vagy csupán egy ügyes marketingfogás eredménye? Az a kérdés, hogy a bioélelmiszerek táplálkozási szempontból értékesebbek-e a konvencionális (szokványos) társaiknál, már számtalan vitát váltott ki a fogyasztók és a kutatók körében egyaránt. Cikkünkben közelebbről megvizsgáljuk, hogy a legújabb kutatások valójában mit tárnak fel az ökológiai és a konvencionális élelmiszerek közötti beltartalmi különbségekről, valamint azt is, hogy a bioélelmiszerek fogyasztása miként hat az emberi egészségre. Olvass tovább
Mi a helyzet az EU-ban?
Az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA) 2023-as jelentése szerint a növényvédőszer-maradványok egészségre gyakorolt kockázata továbbra is alacsony, hasonlóan a korábbi évekhez. Az EFSA több ezer, 2023-ban gyűjtött mintát vizsgált meg gyakran fogyasztott élelmiszerekből. A jelentés véletlenszerű és célzott ellenőrzési programokból származó adatokat elemzi a növényvédőszer-maradványokról. Emellett az EFSA egy interaktív eszközt is elérhetővé tett, amellyel könnyen böngészhetők az adatok a táblázatokban és grafikonokban.
Amikor a robot gyomlál
Az Ostalb régióból származó Farming Revolution startup vállalkozás, – mely mindig is önfinaszírozó volt – nem egy vezető nélküli gépet fejlesztett ki. Olvass tovább
Az ökológiai gazdálkodás sorsa a tét
Az Európai Unió Közös Agrárpolitikája (KAP) átfogó reform előtt áll: cél a támogatási rendszer egyszerűsítése, a versenyképesség növelése és a fenntarthatóság előtérbe helyezése. A jelenleg formálódó intézkedések azonban vegyes képet mutatnak az ökológiai gazdálkodás jövőjét illetően. 2025 nyarára kulcsfontosságú változások várhatók az EU agrárpolitikájában. De vajon mit jelent mindez az ökológiai gazdálkodás jövője szempontjából? Olvass tovább
A zöldségek alapvető szerepet játszanak az emberi táplálkozásban, mivel gazdagok vitaminokban, ásványi anyagokban, élelmi rostokban, bioaktív vegyületekben miközben alacsony kalóriatartalmúak. Az elmúlt 80–90 év intenzív mezőgazdasági gyakorlatai azonban – például a nagy hozamú fajták bevezetése és a túlzott vegyszeres műtrágyázás – a zöldségek eredeti tápanyagtartalmának 25–50%-os csökkenéséhez vezettek. Az ásványi anyagok mennyisége jelentősen visszaesett, például a nátrium 52%-kal, a vasé 50%-kal, a rézé 49%-kal és a magnéziumé 10%-kal. Ez a „rejtett éhség” a talaj mikrobiális életét és a növényeket is érinti, világszerte több mint kétmilliárd ember egészségét veszélyeztetve, illetve hozzájárul a krónikus betegségek – például szív- és érrendszeri elváltozások, rák és cukorbetegség – terjedéséhez. Az okok között a talaj termékenységének és mikrobiális sokféleségének csökkenése, a túlzott kémiai műtrágyahasználat és a fenntarthatatlan termesztési gyakorlatok állnak. Olvass tovább
Elérhetőség
CÍM: 1112 Budapest, Oroszvég lejtő 16.
LEVELEZÉSI CÍM: 1535 Budapest, Pf. 800
TEL: +36 (1) 336-1166
E-MAIL: info@biokontroll.hu
Kövessen minket Facebookon
Telefonos ügyfélfogadás:
H-P: 10-14 óra között
Telefonszám: +36 (1) 336-1166
Kérjük Tisztelt Partnereinket, hogy akár általános, akár konkrét kérdésben írott elektronikus leveleiket minden esetben az alábbi címre küldjék: info@biokontroll.hu
