2016 Júl 10

Laskagomba nagyhatalom: a Pilze-Nagy Kft.

0 Comment

A Pilze-Nagy Kft. 25 évvel ezelőtt kezdte meg működését, és a cég az azóta eltelt idő alatt Magyar­ország és Európa vezető bio laskagomba termesztő vállalatai közé került. A fenntarthatóság mellett elkötelezett cég vezetőinek környezettudatos, innovatív szemléletének köszönhetően ma a laskagomba alapanyag gyártása, a laskagomba termesztése és forgalmazása mellett a letermett táptalajból saját biogáz üzemükben biogázt, majd abból elektromos és hőenergiát állítanak elő. A cég ügyvezetőjével, Somosné dr. Nagy Adriennel beszélgettünk.

– A cég 25. születésnapja alkalmából visszatekintve bátran állíthatjuk, hogy ez egy igazi sikertörténet. Megosztaná velünk a sikerük titkát és hogy kik állnak mögötte?

– A Pilze-Nagy Kft. csak 1996 decemberében alakult, azonban az édesapám, Nagy László által életre hívott tevékenység 1991-ben kezdődött, akkor még egyéni vállalkozás formájában. Én 2001-ben csatlakoztam a céghez és 2008 óta édesapámmal együtt közösen vezetjük a vállalkozást. A magam részéről nem is annyira a sikert érzem jelentősnek a mi munkánkban, hiszen a sikerek mögött általában megannyi kudarc is áll. Inkább a kitartást, a 25 éves folyamatos napi szintű piaci jelenlétet és az elkötelezett fejlődni akarást, megújulást említeném, mint erősséget. Hiszen 25 éve évi 365 napban szolgáljuk ki vevőinket friss laskagombával, termékeinkkel.

A Pilze-Nagy Kft. lépésről-lépésre fejlődött. Először a ma már 36 000 m2-t meghaladó termesztő létesítmény komplexumot hoztuk létre Kecskemét térségében. Ezt követően 2002-ben felépítettük a saját technológiánkkal működő laskagomba táptalaj előállító üzemünket, ahol elsőként alkalmaztuk a régióban a modern biológiai előkezelési technológiát. 2008 óta a gombatermesztés hulladékaiból első lépésben biogázt, majd villamos energiát állítunk elő. Ezzel nagy lépést tettünk az Európai Unió által egyre inkább szorgalmazott „circular economy” megvalósítása felé, hiszen az egyik termelő tevékenység hulladéka a másik tevékenység alapanyaga. Ha azt is figyelembe vesszük, hogy a biogáz termelés végén visszamaradó fermentációs folyadék pedig a szántóföldi növénytermesztésben kiválóan felhasználható, mint talajerő-utánpótló anyag, akkor szinte teljes anyagkörforgást tudunk fenntartani.

Tavaly több fejlesztésünk is sikeresen lezárult, aminek során felújítottuk a gombatermesztő létesítményeinket, korszerűsítettük a hűtőházat és felépítettünk egy szárítóüzemet. Az idei év újdonsága, hogy megjelentünk a piacon saját magunk termelt gombaszárítmány termékcsaládunkkal.

– Miért választották a laskagombát, és miért tértek át a bio laskatermesztésre?

– A laskagomba termesztés az egyik legfiatalabb kertészeti ágazat, hiszen az intenzív termesztéstechnológia kialakítását lehetővé tevő kutatások alig 50-60 évre tekintenek vissza, amelyben hazánk úttörő és nemzetközi szinten is kiemelkedő szerepet vállalt a hatvanas évek második felétől a kilencvenes évek közepéig.

A Zöldségtermesztési Kutató Intézet (ZKI) kecskeméti telephelyén a különböző gombafajok termesztésbe vonásával – amely később a laskagomba kutatásban teljesedett ki – és termesztéstechnológiájuk kidolgozásával kapcsolatos kutatások a hetvenes években indultak el. A Balázs Sándor által irányított aktív kutatómunka számos új hazai és nemzetközi eredményt hozott, ami több évtizedre a laskagomba kutatás és termesztés centrumává tette Kecskemétet és környékét. Ennek köszönhetően a megyében sokan kezdtek el laskagombát termeszteni. A 90-es évek elején a ZKI mellett működött egy német-magyar vegyesvállalat, amely a friss laskagomba exportálásával foglalkozott. Ennél a cégnél kapott édesapám munkát a rendszerváltást követően. Itt indult el az elköteleződés.

Az ökológiai gazdálkodásra való áttérést is az élet adta. A kilencvenes évek második felében az Európai Unió az utolsó laskagomba termesztésben is használható növényvédő szer, egy fungicid engedélyét visszavonta, így vegyszeres védelmi technológia nélkül maradtunk. Ebből a csiperkegombával szembeni hátrányból végül előnyt sikerült kovácsolnunk, ugyan ehhez több kutatás-fejlesztési projektre és azok eredményire is szükség volt. Szerencsénkre 2004-től kezdődően három éven át a gombatermesztés egyik legádázabb kórokozóját hazai kutatási konzorcium vizsgálta, melynek mi is részesei voltunk. A kutatómunkában számos olyan újdonság született, amit a gyakorlatba azonnal át tudtunk ültetni. Ezt további kutatások követték. Sikerült odáig eljutnunk, hogy a laskagomba termesztés legnagyobb károkat okozó kórokozóit, kártevőit, környezeti igényeit, terjedési útvonalait részletesen megismertük. Mindez a gazdag tudásanyag tette lehetővé egy stabil a megelőzésen alapuló ökológiai gomba­termesztési technológia kidolgozását és bevezetését. Mindez találkozott a piac igényeivel is. Németországban – amely a mai napig a legnagyobb piacunkat adja – gyakoriak a friss termékeket érintő hatósági ellenőrzések. Ezek az ellenőrzések kiterjednek a konvencionális termékekre is, többféle szermaradványt vizsgálnak és nagyon alacsony határértékeknek kell megfelelni. Számunkra hatalmas előny ma már, hogy a teljes gombatermesztésünkben – függetlenül attól, hogy bio vagy konvencionális – ténylegesen nem alkalmazunk növényvédő szereket. Termékeink eddig minden ellenőrzésen átmentek. Annak ellenére, hogy még mindig a konvencionális friss gombaforgalmunk a számottevő, az ökológiai termelés erre is előnyös hatással van. Tehát a fogyasztói piac elvárásai, az élelmiszerbiztonság javítására irányuló törekvések szükségessé tették a növényvédelmi eljárások és a növényvédő szerek minimalizálását biológiai módszerekkel való kiváltását általánosan.

– Melyek voltak a bio laskagomba termesztésben a legnagyobb technológiai nehézségek, hogyan jutottak el a vegyszermentes gombatermesztésig?

– A gombatermesztés alapvetően eltér minden más kertészeti kultúrától, ami nem meglepő, hiszen a gombák a növényektől eltérően szerves anyagból nyerik az energiájukat és a tápanyagaikat. Vagyis a gombatermesztéshez első lépésben elő kell állítani a táptalajt, amiben a micélium növekedni tud, majd termőtesteket képez. A termőtest az a rész, amit a fogyasztó „gombaként” ismer. Ökológiai gombatermesztés alapfeltétele, hogy a táptalaj is ökológiai úton legyen előállítva. Számunkra ez volt a legkisebb probléma, hiszen a táptalaj előállítási technológiánk ezt a szemléletet testesíti meg. Elsősorban búzaszalmát használunk fel, amit kizárólag biológiai eljárásokkal dolgozzuk fel. Vagyis egyedül a szalma eredetén múlik, hogy az adott táptalaj bio vagy konvencionális lesz-e. A kezdeti nehézségeket leszámítva nagyon jó és megbízható kapcsolatot tudtunk bio gabonatermesztőkkel kiépíteni, akiktől a megfelelő minőségű szalmát kapjuk.

Az intenzív gombatermesztési technológiák része a hatékony gombavédelem. Miután nincs olyan növényvédő szer, aminek használata engedélyezett a laskagomba termesztésben, így a konvencionális laskagomba termesztők sem használhatnak növényvédő szereket a termelés során. Mindez azt jelenti, hogy az ökológiai gombavédelmi technológia az egész laskagomba termesztési ágazat túlélésének alapja.

A gombavédelmi technológia átalakítása okozta a legtöbb fejtörést. Ehhez hozzájárult az, hogy a 2000-es évek elején a gombatermesztésben megjelent és egyre nagyobb kárt okozott a Trichoderma nemzetséghez köthető zöldpenészes fertőzés. Ebben az időben még nem volt ismert, hogy a laskagombát pontosan melyik faj károsítja. Másrészt nem voltak – és azóta sincsenek – biológiai laskagomba-védelmi készítmények forgalomban, tehát nyilvánvalóvá vált, hogy a védekezés helyett a hangsúlyt a megelőzésre kell tenni. Ehhez azonban sokkal részletesebben kell ismerni a kórokozókat, kártevőket, mint korábban. Az ismerethiány vezetett el minket végül oda, hogy kutatás-fejlesztési tevékenységek részesei legyünk és minél több egyetemi kutatócsoporttal és kutatóintézettel munkakapcsolatba kerüljünk. Jó érzés az, hogy számos rangos kutatásban vehettünk részt és hozzájárultunk ahhoz, hogy a laskagomba termesztés szakirodalma ennyi új eredménnyel gazdagodott.

Az egyik laskagomba termesztőhelyiség

– Milyen termékeket állítanak elő, melyek a legjelentősebb piacok? A magyar fogyasztók hol juthatnak hozzá a termékeikhez?

– A Pilze-Nagy Kft. fő terméke a friss laskagomba. Emellett termesztünk déli tőkegombát is, kisebb mennyiségben. A déli tőkegombát kizárólag ökológiai gazdálkodás keretében termesztjük, azonban a laskagombánk jelentős része továbbra is konvencionális. Szeretnénk elérni, hogy a gomba forgalmunk egyre nagyobb része származzon a bio termelésből, de egyelőre a piaci igények nem ezt mutatják.

A gombák rövid ideig tárolhatóak, ami egyes fogyasztókat elfordít a gombafogyasztástól, ezért fontosnak tarjuk, hogy legyenek feldolgozott laskagomba termékeink is. Évek óta jelen van a piacon a laskagomba pástétom termékcsaládunk, aminek különlegessége, amellett, hogy friss laskagombából készül, hogy csak természetes anyagokat tartalmaz. Idén vezetjük be a piacra a szárított laska- és tőkegomba termékcsaládunkat, reméljük, hogy kedvező fogadtatással.

Friss termékeink több mint fele Európa különböző országaiba kerül, amelyek közül a németországi piacunk a legjelentősebb. Belföldön főleg a nagyobb áruházak polcain vagyunk megtalálhatóak. Feldolgozott termékeink pedig a kisebb, egészséges táplálkozással foglalkozó szakboltokban találhatóak meg.

– A Pilze-Nagy Kft. a kutatás-fejlesztésben is aktív szerepet vállal. Mely eredményeikre a legbüszkébbek?

Az elmúlt 12 évben több mint egy tucat kutatási projektben vállaltunk részt. Sok izgalmas és érdekes eredményt tudhatunk így valamilyen részben a magunkénak. Ezek közül talán egy-kettőt lehet most itt kiemelni.

A gombatermesztő házakban időről-időre nagy terméskiesést okozó patogén mikroorganizmusok jelennek meg. Az egyik kórokozócsoport az úgynevezett „zöldpenészek” köre, melyek között patogenitását tekintve kiemelkedik a Tricho­derma nemzetség. A Trichoderma fajok a fertőzést okozó törzsek agresszivitásától függően kisebb, illetve esetenként igen súlyos károkat okozhatnak. Először a 1980-as évek második felében, a csiperkegomba-termesztésben figyeltek fel a különösen nagy gazdasági károkat okozó „Trichoderma vészre”, majd néhány évvel később a laskagomba termesztésben is megjelent ehhez hasonló fertőzéshullám. A Trichoderma nemzetségbe tartozó zöldpenész-gombák a Pilze-Nagy Kft.-nél is jelentős károkat okoztak, okoznak.

A kutatómunkában összesen 127 Trichoderma törzs került izolálásra a négy gombatermesztő, illetve gombatermesztési alapanyaggyártó cég mintáiból. A genetikai anyag elemzése alapján az izolátumok két csoportba tartoztak, amelyek megfelelnek a T. pleurotum és T. pleuroticola fajoknak. Kutatásainkkal egy időben sorra jelentek meg publikációk arról, hogy ezt a két fajt világ több pontján megtalálták a laskagomba termesztésében. Érdekesség, hogy míg az olaszországi laskagomba­farmokon a T. pleuroticola fordul elő gyakrabban, addig a magyarországi laskagombatermesztő üzemekből származó izolátumok túlnyomó többsége a T. pleurotum fajba sorolható. A projekt legfontosabb gyakorlati eredménye a kórokozók azonosítása, a terjedési útvonalak feltérképezése és a környezeti igényeinek megismerése volt. Ennek a tudásnak a birtokában a Pilze-Nagy Kft.-nél kidolgozásra került a megelőzésen alapuló, növényvédelmi technológiát nem igénylő, tehát teljesen növényvédőszer-mentes gombatermesztési technológia.

2008-ban indult az a kutatómunka, amely célja a gombatermesztés egyik jelentős növényvédelmi problémájára, a baktériumos megbetegedésekre megoldást nyújtó biokontroll készítmény kifejlesztése volt. A laskagomba esetében nem jutottunk el készítményig, noha szabadalmi bejelentés történt, azonban mint ahogy a zöldpenésznél, kutatómunka során sikerült meghatározni a kórkép kialakításában résztvevő kórtokozókat, környezeti igényeiket, amely nagyban segít minket a megelőzési technológia betartásában.

A gombavédelmi kérdések mellett figyelmet fordítottunk gombatermesztés hulladékkezelési kérdéseire is. A letermett gomba táptalaj hasznosítása része a nagyüzemi gombatermesztésnek, hiszen az intenzív technológiának köszönhetően lokálisan nagy mennyiségben keletkezik ez a könnyen bontható szerves anyag. A Pilze-Nagy Kft.-nél végzett letermett táptalaj biogáz hasznosítási kísérletei olyan szempontból is egyediek voltak, hogy a kutatás-fejlesztést követően nagyon gyorsan megvalósítottuk a gyakorlati hasznosítást is, melynek során felépítettünk egy biogáz üzemet. A 330 kW elektromos teljesítményű üzem teljesen egyedi, hiszen a laskagomba-termesztés hulladékait hasznosítja. A projekt eredményeként olyan regionális mezőgazdasági komplex rendszer jön létre, amelyben a gabonaszalmából, mint nagymennyiségű elsődleges biomasszából több lépcsőben keletkezik termék, míg legvégül keletkező maradékanyag visszakerül a termőföldre a növények tápanyaginak pótlására.

Az ezredforduló előtt a Zöldségtermesztési Kutató Intézetben elkezdett és a Pilze-Nagy Kft. által továbbvitt laskagomba kutatások nemcsak közvetlenül a vállalat saját innovációját segítették a gyakorlatorientált eredmények által, hanem a kutatásokban résztvevő kutatócsoportoknak számos PhD dolgozatot, több tucat tudományos cikket adott, amivel hazánk újra a laskagomba kutatások nemzetközi élvonalába került. Ma már a Pilze-Nagy Kft.-től függetlenül is folynak a témában kutatások különböző egyetemi kutatóműhelyekben.

– Jelenleg milyen kutatásokban vesznek részt? Mondana néhány szót a cég jövőbeli terveiről?

A gombák az élővilág különleges tagjai. Nemcsak életmódjukra gondolok, hanem az anyagkörforgásban betöltött rendkívüli szerepükre is. Kevésbé ismert az, hogy az ehető gombák fogyasztása mennyire jótékony hatással van az emberi szervezetre. Tervünk az, hogy a jövőben széles körben népszerűsítjük a gombafogyasztás és természetesen a laskagomba fogyasztást is, hiszen kiválóan beilleszthetőek az egészséges táplálkozásba. Alacsony az energiatartalmuk, magas az élelmirost-tartalmuk, miközben nem tartalmaznak glutént és koleszterint.

Szakemberek sora foglalkozik azzal, miként lehet a jövőben kritikus mértékre növekvő földi népesség élelmezését fenntartani, főleg úgy, hogy a jelenlegi kényelmi táplálkozás és a sok hús fogyasztása jelentős erőforrásokat von el a természettől. Szeretném felhívni a figyelmet a gombákra, lebontó szervezetekként képesek megélni melléktermékeken, hulladékokon, amik hasznosítása egyébként is gondot okozhat, miközben értékes tápanyagokkal szolgálnak számunkra. A gombák megoldást nyújthatnak a jövő generációinak élelmezési kérdéseire.

Nagy Judit
(Biokultúra 2016/2-3)

[top]