Új módszer a varroa atka csapdázására
Maga a csapda nem nagyobb, mint egy sörösüveg kupakja, vastagsága kb. 5 mm. 2,5 mm-es lyukbőségű fémrosta hálóból, 25 × 30 mm-es méretben, két szélén 2,5 mm-re merőlegesen begörbítve, két példányban készült. Az egyik tetején, a középső részen egy erősen ragacsos vazelines tárcsa helyezkedik el, a közepén egy kis edényben pedig a feromon tartalmú csalogató anyag.
Mindezt egy ugyanakkora méretű, 90 fokos eltéréssel felhelyezett fémrosta háló fedi teljesen. A két fémrosta háló nyitható és zárható. A két háló közötti távolság 2,5 mm. Az atkák kampós lábaikkal mind az alsó, mind a felső hálón keresztül könnyen behatolnak és a ragacsos vazelines tárcsát elérve abba beleragadnak. A méhek azonban nem juthatnak be.
(Kattintás a nagyobb képért!)
A csapda kis méretű (25 x 25 x 5 mm), így a kaptáron belül számos helyen alkalmazható. Több is elhelyezhető, elsősorban vízszintesen a keretlécek tetején, de különösen javasolt a használata a fiasításos keretek fölött. Ott gyakran megfordulnak a munkásméhek, melyek sokszor cipelnek a testükön atkát. A fiasításos keretek tetején gyakran tartózkodnak a méhek, tájékozódás, kommunikáció céljából, ők szintén az illatokra hagyatkoznak, csakúgy, mint az atkák. Az atkákra azonban ezen a helyen erős csalogató hatással lehet a feromon, ha az nagyobb töménységben terjeng. Ilyenkor az atka elkezdi keresni az illat forrását. Leszáll hordozója testéről és önállóan megközelíti a méhlárva sejtjét, azaz a csalogató illat forrását. A sejtbe hatolva elhelyezkedik, készen állva a petézésre a lárva testén. A ragadós felületű vazelin nem bocsát ki illatanyagot, így az atka nem veszi észre, hanem beleragad és így fogságba kerül. Alapvetően fontos tehát az illatanyag minősége, mivel a csapdázás sikerességét ez határozza meg.
Ez a csapda többféle módon elhelyezhető a kaptárban. A keretlécek tetején való elhelyezésen kívül a kis szerkezetek függőleges helyzetben a keretlécek közé is felfüggeszthetők, közel a fiasításhoz. Ennek hátránya, hogy ilyen helyzetben kissé zavarhatja a méhcsaládokat, mivel a csapda vastagsága 5 mm, viszont a fiasítás közelsége miatt az atkagyérítés hatékonyabban (de sajnos nem 100%-osan) végezhető.
A fiasításos kereteken találhatók a fedelezésre váró sejtek, amelyek a legjobban árasztják az atkák számára vonzó illatanyagot. Ez a heresejtek esetében még kifejezettebb, mivel azok nagyobb méretűek, ezért ezek még vonzóbbak az atkák számára. Ennek következtében az atkák legintenzívebben a kaptár azon részében petéznek, ahol a legtöbb herelép található. Ma már a szaküzletekben is rendelhető heresejtes műlép, ezeket is használhatják a méhészek atkagyérítésre. Emellett vannak olyan méhészek, akik ezek felhasználásával próbálnak védekezni az atka ellen és ezzel a módszerrel akár 70%-os sikert is el tudnak érni. Ebben az esetben meg kell várni, míg a család kiépíti a heresejteket, majd az anya belepetézik. A fiasítás megfelelő állapotában az atka behatol a sejtekbe. A méhész pedig a megfelelő időben eltávolítja a lefedett herefiasítást és ezzel megsemmisíti a bennük fejlődő atkákat.
Ez az eljárás teljesen vegyszermentes, hatékonyan pusztítható vele az atka, de folyamatos odafigyelést igényel, és folyamatosan el kell távolítani a herefiasítást, még azok kikelése előtt. A méhésznek gyakran meg kell bontania a kaptárt, sok időt és energiát igényel ez a módszer. A csapdák nagyobb számban való alkalmazásával azonban feromondús légkört lehet előállítani. A csapda eleve erőteljesebb illatot áraszt, mint amit a lárva természetes módon kibocsát magából, így az könnyebben magához vonzza az atkákat, ezáltal még sikeresebb lehet az atkagyérítés.
A fent említett és hasonló módszerek sikere azonban sok tényezőn múlik. Mindenekelőtt olyan hatásos illatanyagot kell előállítani, ami lényegesen jobban vonzza az atkákat, mint a lárva által kibocsátott természetes illat. Ezt az illatanyagot kell tehát kifejleszteni, olyan módon, hogy az a kaptárban is hatékonyan működjön. Ennek nehézségeiről szól dr. Szőcs Gábor Méhész újságban megjelent cikke (2019/02).
Az illatanyag tulajdonságait elméletileg könnyű meghatározni. Ezt a különleges illatot ugyanis akkor kezdi előállítani a lárva, amikor előrehaladott fejlettségi állapotba ér. Jó volna tudni, hogy mitől lesz ekkor különleges az illat és ezt előállítani. Azt is tudjuk, hogy az atka előszeretettel szaporodik heresejtekben (70%), valószínűleg azért, mert a heresejtek és a bennük fejlődő lárvák is nagyobbak, illatuk is erősebb, mint a munkásméh lárváké. Ennek következtében a hatékony működés érdekében a csalogató illatanyagnak is erősebbnek kell lennie, hogy kifejtse hatását az atka számára.
Elképzelhető, hogy egy kifinomult atkagyérítési módszer segítségével, mint pl. a csapdázás, és ennek ismétlésével az atkák magas száma egyre csökkenni fog. De az a probléma, hogy a csapdázás módszere nem igazán terjedt el a méhészek körében. Kevés cikk jelenik meg a csapdázásról, ám annál több hirdetést láthatunk a nagy vegyszergyártó cégek termékeiről. Széles körben elterjedt a vegyszerek alkalmazása. A multinacionális nagyvállalatoknak nem érdeke az alternatív módszerek, elgondolások megvalósulása. Az ő érdekük a saját termékeik reklámozása, hirdetése, amihez meg is vannak az anyagi eszközeik. Fontos tehát, hogy minél szélesebb körben terjesszük az alternatív megoldásokat, mint pl. a csapdázás, ami hatékony, ám vegyszermentes eszköz lehet az atka elleni védekezésben.
Bencsik József
(Biokultúra 2019/4-5)
