A glifozát-alapú gyomirtó szerek a világon a legszélesebb körben használt gyomirtó szerek. A közegészségügyi aggodalmak azóta nőttek, hogy a Franciaországban működő Nemzetközi Rákkutató Ügynökség (International Agency for Research on Cancer, IARC) 2015-ben a glifozátot valószínűsíthetően rákkeltő anyagnak minősítette. A glifozát és a glifozát alapú gyomirtó szerek egészségügyi hatásainak további vizsgálata érdekében az olasz Ramazzini Intézet elindította a Global Glyphosate Study (GGS) elnevezésű tanulmányt, amelynek célja a toxikológiai eredmények széles körének vizsgálata. A globális glifozát-tanulmány a glifozátról és a glifozátalapú gyomirtó szerekkel kapcsolatban valaha végzett legátfogóbb toxikológiai vizsgálat. Célja, hogy létfontosságú adatokat szolgáltasson a kormányzati szabályozók, a politikai döntéshozók és a közvélemény számára. A tanulmány a glifozát és a glifozátalapú gyomirtó szerek rákkeltő, idegrendszeri fejlődési toxicitást, többgenerációs hatásokat, szervi toxicitást, endokrin zavarokat és prenatális fejlődési toxicitást érintő hatásait vizsgálja. Az alábbiakban a tanulmánynak a rákkeltő hatás vizsgálatára vonatkozó ágának eredményeit közöljük.
A vizsgálat során a glifozátot, valamint két glifozát alapú gyomirtó szert, úgymint az Európai Unióban használt Roundup Bioflow-t és az Egyesült Államokban használt RangerPro-t hím és nőstény Sprague-Dawley (SD) patkányoknak adták be a 6. terhességi naptól kezdve (az anyai expozíció révén) a 104 hetes korig. A glifozátot ivóvízzel adták be a kísérleti állatoknak a születés előtti életkorban, három dózisban: 0,5, 5 és 50 mg/testtömegkilogramm/nap adagban, 2 éven keresztül. A két glifozát alapú gyomirtó szert azonos glifozát-egyenértékű dózisban adagolták a kísérleti alanyoknak. Az említett dózisokat a szabályozó hatóságok jelenleg biztonságosnak tekintik, és megfelelnek az EU elfogadható napi beviteli értékének (ADI) és az EU által a glifozátra vonatkozóan megállapított, „nem észlelt káros hatás” szintjének (NOAEL) is.
Mindhárom kezelési csoportban a kontrollhoz képest a jó- és rosszindulatú daganatok megnövekedett előfordulását figyelték meg több anatómiai helyen. A daganatok a hemolimphoretikus szövetekben (leukémia), bőrben, májban, pajzsmirigyben, idegrendszerben, petefészekben, emlőben, mellékvesében, vesében, húgyhólyagban, csontban, endokrin hasnyálmirigyben, méhben és lépben (hemangioszarkóma) keletkeztek. A megnövekedett előfordulási gyakoriság mindkét nemnél előfordult. Ezek többsége olyan daganatokat érintett, amelyek a Sprague Dawley patkányoknál ritkák. A vizsgálatban kezelt csoportokban a leukémiás halálozások 40%-a korai életkorban következett be, ami az embereknél 35-40 éves kor alatt bekövetkező halálozáshoz hasonlítható. Más szolid tumorok esetében is fokozott korai halálozás volt megfigyelhető.
Ezek az új eredmények szilárd bizonyítékkal támasztják alá a Nemzetközi Rákkutatási Ügynökség (IARC) 2015-ös következtetését, miszerint „elegendő bizonyíték áll rendelkezésre a glifozát kísérleti állatokon történő rákkeltő hatására”. Továbbá a tanulmány adatai összhangban vannak a glifozát és a glifozátalapú gyomirtó szerek rákkeltő hatására vonatkozó epidemiológiai bizonyítékokkal is. A vizsgálati eredmények megerősítik, hogy az IARC a glifozátot valószínűsíthetően emberi rákkeltő anyagnak minősítette, és összhangban vannak a vonatkozó állatkísérletek eredményével is, amelyek a glifozát-expozíció és bizonyos rákos megbetegedések, különösen a vérképzőszervi rosszindulatú daganatok közötti összefüggésekről számoltak be” – mondta Dr. Melissa Perry, a tanulmány társszerzője, a George Mason Egyetem Közegészségügyi Főiskolájának környezetvédelmi epidemiológusa.
„Az eredmények rávilágítanak a glifozát és a glifozátalapú termékek tumorogén potenciáljára a „biztonságosnak” tekintett dózisok mellett. Ezt az új bizonyítékot a szabályozó hatóságoknak világszerte gondosan figyelembe kell venniük” – tette hozzá Dr. Alberto Mantovani, a tanulmány társszerzője, az olasz Nemzeti Élelmiszerbiztonsági Bizottság (CNSA) tagja.
„Ennek a gondosan elvégzett tanulmánynak az eredményei, és különösen az a megfigyelés, hogy a csecsemő patkányok terhesség előtti glifozát-expozíciója a terhesség alatt növeli a korai leukémia előfordulását és a halálozást, erőteljes emlékeztető az emberi csecsemők mérgező vegyi anyagokkal szembeni nagyfokú sebezhetőségére, és erős ok arra, hogy a glifozátot kiiktassuk a terhes nők és gyermekeik által fogyasztott élelmiszerek előállításából” – összegezte Dr. Philip Landrigan, a tanulmány társszerzője és a Boston College Global Public Health and the Common Good Programjának igazgatója.
A globális glifozát tanulmány következő lépése a neurotoxicitási ág vizsgálata lesz, amely létfontosságú a glifozát és a glifozát alapú gyomirtó szerek esetleges szerepének megértéséhez a neurológiai vonatkozású betegségek és rendellenességek kialakulásában.
Forrás:
