Bioszőlőt művelünk

15 hektáron gazdálkodunk a Balaton-felvidéki Szent­györgy-hegyen, Szigligeten. Családi vállalkozás a miénk, nincs növényvédős és nincs kereskedelmi igazgató, mindenért nekünk kell vállalni a felelősséget és ez igazi kihívás. Biogazdálkodásba és egyáltalán gazdálkodásba úgyis csak az fog, akinek nagy a hite és szereti a kihívásokat. Szőlőt nem lehet „majd hétvégén, ha ráérek” alapon művelni, megkívánja a napi.. tovább →

Tapasztalat teszi a borászt

Villányról azonnal a bor jut eszünkbe. Ez a magyar bor egyik legismertebb hazája. Cikkünkben egy olyan szakembert, borászt mutatunk be, aki korábban erdész hivatásának hódolt, de már legalább 20 éve bortermelő. tovább →

Csak egészségesen!

Bodor László csongrádi bioszőlő-termesztő olyan családban született, ahol ősei szőlőműveléssel és borkészítéssel foglalkoztak. Azt is mondhatnánk, hogy az ökológiai gazdálkodás családi örökségük. tovább →

Biobor az egri történelmi borvidéken

Egyre több elhagyatott, ám régen aktív szőlőtelepítéseket újra birtokba vesznek a biogazdálkodásra elhivatottságot érző magyar emberek. Gajdos János gépészmérnök, energetikus, a Heller László professzor által feltalált hűtőtornyok kereskedelmével foglalkozik. A szakember mintegy 10 éve lett elkötelezett híve a biogazdálkodásnak, ezzel együtt az egészséges életmódnak. tovább →

Tíz év egyedülálló Furmint gyűjteménye

Szabó László üzemmérnökből lett szőlész-borász. A 30 éve Zánkán lakó szakember 21,5 hektárnyi szőlőültetvényen biogazdálkodó. Néhány évtizeddel ezelőtt még a termelő-szövetkezeté volt a környékbeli szőlőültetvények többsége. (A felvételen: balatoncsicsói pincészet a Balázs-hegyen) tovább →

Rezisztens szőlőfajták

A szőlőn sok károsító élősködik, köztük parányi élőlények (vírusok, baktériumok, gombák, fonálférgek), nagyobb rovarok vagy a gerincesek (madarak, nyulak, őzek, rókák stb.). A szőlő nagyüzemi termesztése magával hozta a szőlő monokultúráját, ahol az élősködők felszaporodtak, és a biztonságos fürttermés érdekében kémiai anyagokkal kellett azokat elpusztítani. A rendkívül erősen ható növényvédőszerek megvédték a szőlőt a károsítóktól,.. tovább →

Szaporítóanyag Kaskantyúról

Kaskantyú község Bács-Kiskun megye közepén, Kisköröstől 10 km-re, Kecskeméttől 50 km-re, a Kiskunsági Nemzeti Park szomszédságában lévő település, tagja a Kunsági Borvidéknek. A községet az 1400-as években alapította a Kaskantyin nevű kun vitéz. Jelenleg 1100 lélekszámú, a lakosság fő megélhetési forrása a szőlőtermesztés. A könnyen felmelegedő homoktalaj és a magas napsütéses órák szám kedvez e.. tovább →

Rezisztens csemegeszőlőket az Alföldre

Az alföldi szőlőtermesztés kialakulása Mária Terézia koráig vezethető vissza. Abban az időben a “megindult homok” megfogására telepítették a szőlőt gyümölcsfákkal vegyesen. Ekkor alakult ki a kettőstermesztés és a gyalogművelés. Ezek a jellegzetes alföldi szőlők azóta fontos tájképi elemmé váltak, ma már a tájesztétika részének tekinthetők. Azt is fontos kiemelni, hogy az Alföldön a szőlő a.. tovább →

Bioszőlőművelés Érsekhalmán

Mélyre nyúló családi hagyományokkal és 12 ha szőlőültetvénnyel rendelkezünk Érsekhalmán. A szőlőt 1992 óta műveljük, és a magunk által megtermelt szőlőből bort készítünk. Az első – új telepítésű – szőlőültetvényünk ökológiai gazdálkodásra átállítását 1997-ben kezdtük. tovább →

A szőlő alginites táplálása, védelme

A szőlőtelepítésnél az alginitet immár több mint tíz éve használják. Az alapokat a Duna-Tisza közén homoktalajon telepített szőlészetekben végzett kísérletek adták. Azóta a Balaton-felvidéken számos szőlősgazda használja eredményesen. A Balaton déli részén a látrányi bioszőlészetben évek óta a talaj tápanyagutánpótlásában, illetve a szőlő növényvédelmében tölt be jelentős szerepet. tovább →