Tápanyaggazdálkodás az ökológiai gazdálkodásban

Nincsenek csodák! Az ökológiai gazdálkodásban a megtermelt növények fajlagos tápanyagigénye ugyanakkora, mint a szokványos gazdálkodásban, ezért ebben a rendszerben is arra kell törekednünk, hogy biztosítsuk a növények megfelelő tápanyagellátását. Ezt azért fontos leszögezni, mert elterjedt tévhit, hogy a biogazdálkodásban nincs tápanyaggazdálkodás. read more →

A riolittufa (vulkáni hamu) a mezőgazdaságban

Hazánkban a vulkáni tevékenység során a riolittufák vulkáni hamuként rakódtak le a magas vonulatokon. A Zemplén-hegységben és még az országban több helyen. (A felvételen a szerző riolittufa blokktéglával boltolt pincében Tarcalon.) read more →

Aktív talajvédelem és ökológiai tápanyag­utánpótlás zöldtrágya növények termesztésével

Míg nálunk, Magyarországon a hagyományos, műtrágyákra alapozott tápanyag utánpótlási módszerek az elterjedtek, addig osztrák szomszédunknál már egyre inkább gyakorlat a talaj biológiai úton történő tápanyag utánpótlása, melyet a főnövény lekerülése után fajgazdag takarónövények telepítésével, majd zöldtrágyaként való hasznosításával valósítanak meg. Emellett olyan vető- és talajművelő gépkombinációkat használnak, melyekkel megvalósulhat a “csak annyit, amennyit feltétlenül szükséges”.. read more →

Szervestrágya pellet és talajbaktériumok együttes hatása

Széles körben ismert, hogy nem csak a kezeletlen, vagy komposztált istállótrágya, de az új technológiai fejlesztéseknek köszönhető pelletált és hőkezelt szervestrágya-granulátumok is nagy szerepet játszanak a fáradt talajok újraélesztésében, a talajélet serkentésében és a talaj szerkezetének feljavításában. Nyilvánvaló, hogy a növények táplálkozási mechanizmusa, vízháztartása és a műtrágya hatóanyagok hasznosulása is sokkal jobb egy megfelelően karbantartott.. read more →

A XXIV. Biokultúra Tudományos Napon elhangzott előadások

2011. december 3-án Budapesten, a XXIV. Biokultúra Tudományos Napon elhangzott előadások read more →

Küzdelem a túlélésért

Mikrobiális stratégiák és a talajállapot A biológiai művelésről közismert, hogy a minőségi élelmiszer-előállításhoz a kedvezőbb talajállapoton keresztül jut el. A talaj láthatatlan alkotórészének a talajállapot javításában betöltött szerepe mégsem egykönnyen bizonyítható. A dolgot nehezíti, hogy az „egy szervezetként funkcionáló” talaj számos „harcosból” áll, akiknek küzdelmét a saját élettani tulajdonságaikon kívül a környezeti tényezők hosszú sora.. read more →

Ásványi anyagok a biogazdálkodásban

Az élőanyag és vele az élet a földgolyón, az ún. külső geoszférákban, azok határán és mintegy kontaktusán alakult ki. A légnemű, cseppfolyós és szilárd anyagok kölcsönhatása az atmoszféra, a hidroszféra és a lithoszféra, azaz a kőzetöv határán volt biztosított. read more →

A giliszta a biogazda számára igazi kihívás

A nyolcvanas évek elején kezdtem el a gilisztatenyésztést. Természetesen a kaliforniaival, amelyik Jugoszláviában akkor kezdett elterjedni. Elsődleges célom a gilisztahumusz (vermikomposzt) előállítása volt. read more →

Talajjavítás szakszerűen

Hazánkban Tessedik Sámuel a szikes talajok javítására irányuló kísérleteit 1781-ben indította meg a Békés megyei Szarvason. Kísérleteibe 14 féle változatot állított be, amelyekben a meszezés, a gipszezés és a márgázás is szerepelt. A legnagyobb jelentőséget a márgázásnak tulajdonította, mely a szikesek alatt mindenütt megtalálható volt. Ezt a magas mésztartalmú sárgaföldet termelték ki és terítették szét.. read more →

Szennyvizek, trágyák, melléktermékek kezelése

Környezetünk védelme érdekében szükség van a szennyvizek és azok iszapjának bűztelen kezelésére, a híg- és a szilárdfázis újrahasznosítására. Ennek megvalósítására több bevált eljárás közül eredményesen alkalmazható a riolittufa (vulkáni hamu) őrlemény. A hígfázist riolittufa szűrővel tisztítjuk, mely a lebegő anyagokat leköti. A szilárdfázist riolittufa őrleménnyel keverjük, takarjuk, majd trágyává vagy komposzttá érleljük. Az eljárás a.. read more →