Hírek a Portfolio Agrárium 2026 konferenciáról
Idén március 10-én, Kecskeméten került megrendezésre a Portfolio nívós agrárszakmai eseménye. Az ökológiai termelési szereplők már második alkalommal vehetnek részt óriási kedvezménnyel ezen a rendezvényen.
A konferenciát Hubai Imre államtitkár úr nyitotta meg, aki beszédében kiemelte: a kormányzat több intézkedéssel igyekszik egyszerűsíteni és gördülékenyebbé tenni az agrártámogatásokhoz való hozzáférést. 2026-ban kiemelt szerepet kap az állattartás és az öntözésfejlesztés támogatása.
Folytatódnak a fiatal gazdákat segítő programok, a gazdaságátadás támogatása, az erdőtelepítési pályázatok, valamint a különböző környezetvédelmi vállalások ellentételezése. Külön forrást különítettek el a fagykárok enyhítésére, februártól pedig elérhetővé vált a vizes élőhelyek támogatása is. Emellett kiterjesztik a „Vizet a tájba” programot, és megvalósul az agrárszakképzési centrumok megújítása.
Az Agrártárca újra meghirdeti a mezőgazdasági kisüzemek beruházási támogatását, amelyre júniustól lehet pályázni. Az önkormányzatok zártkerti fejlesztéseit támogató pályázatok benyújtására várhatóan júliustól nyílik lehetőség.
Az aszályvédelmi operatív törzs és az akcióterv intézkedéseinek hatására nőtt a vízmegtartás mértéke, az öntözött területek nagysága pedig mintegy 10%-kal bővült. Emellett megemelték a kárenyhítési alap összegét is, így biztosan nem lesz szükség visszaosztásra.
Az államtitkár szerint 2026 az építkezések éve lesz az agráriumban, ami új munkahelyeket is teremt. Hosszabb távú cél, hogy 2030-ra Magyarország élelmiszertermelése dobogós legyen Európában.
Tóth Péter Miklós, a Magyar Államkincstár elnökhelyettese elmondta: a MÁK-nál bevezetésre került a proaktív ügyfélszolgálat, valamint csökkentették a helyszíni ellenőrzések arányát. A 2025. évi egységes kérelemben igényelt támogatások – így az ÖKO programban résztvevők kifizetései is – 2026. március 31-ig megtörténnek. Az idei egységes kérelem benyújtására április 8-tól lesz lehetőség.
Papp Gergely, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara szakmai főigazgató-helyettese arról számolt be, hogy március 25–26-án a falugazdászok online képzésére kerül sor, majd március 31. és április 1. között személyes képzés következik. A szaktanácsadók online képzését április 7-én tartják. Hangsúlyozta, hogy az agráriumban elindult a szemléletváltás a fenntartható gazdálkodási módszerek irányába. Államtitkár úr megerősítette, hogy az AÖP bevezetése óta javult a talajok vízmegtartó és tápanyagszolgáltató képessége, miközben jelentősen csökkent az aszállyal érintett területek nagysága.
Hollósi Dávid, az MBH Bank Agrár- és Élelmiszeripari Üzletágának ügyvezető igazgatója, valamint a Magyar Bankszövetség agrár munkabizottságának elnöke előadásában rámutatott: a magyar mezőgazdaság teljesítménye továbbra is a szántóföldi növénytermesztéstől függ. Az utóbbi években enyhén csökkenő kibocsátás figyelhető meg. A beruházások volumene nem elegendő ahhoz, hogy érdemben növekedjen az ágazat nettó hozzáadott értéke.
Véleménye szerint a mezőgazdaságnak alkalmazkodnia kell a klímaváltozás hatásaihoz, és egyre nagyobb szerepet kell kapnia az új technológiáknak, köztük a mesterséges intelligencia alkalmazásának is. A geopolitikai bizonytalanság időszakában „a stabilitás az új hozam”: a jövő azoknak az alkalmazkodó vállalkozásoknak kedvez, amelyek képesek kiegyensúlyozni az eltérő gazdasági évek eredményeit. Ilyen megoldás lehet például a körforgásos gazdálkodás, a magasabb feldolgozottsági szint elérése, valamint a klasszikus mezőgazdasági üzemek többlábon állása.
A pénzintézetek képviselői hangsúlyozták: elsősorban azokat a vállalkozásokat finanszírozzák szívesen, amelyek tevékenysége diverzifikált, beruházásaik a költséghatékonyság növelését vagy a termelésbiztonság erősítését szolgálják, és amelyek termékeire valós piaci kereslet mutatkozik. Szabó István, az OTP Bank képviselője különösen a kertészeti beruházásokban és a takarmányipari vállalkozásokban látja a növekedési potenciált. A szakértők szerint a jövőben egyre nagyobb jelentősége lesz a mérethatékonyságnak, ezért az együttműködések és az ágazati összefogások szerepe tovább erősödik.
Kovács Zoltán, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem rektorhelyettese előadásában rámutatott arra, hogy a hazai agráriumnak a teljes élelmiszer-ellátási lánc mentén magasabb hozzáadott értékű termékek előállítására kell törekednie, megfelelő minőségi garanciákkal. Hangsúlyozta, hogy a magyar mezőgazdaságot jelenleg jelentős inputfüggőség jellemzi, miközben magas az élőmunka-felhasználás és az energiahatékonyság sem megfelelő. A versenyképesség növeléséhez ezért technológiai fejlesztésekre és hatékonyabb erőforrás-felhasználásra van szükség.
A konferencián szó esett a takarmánypiac, a mezőgazdasági inputok piaci helyzetéről, a földszabályozásban bekövetkezett változásokról és a KAP jövőjéről is.
