Amikor vásárláskor egy bio almát teszünk a kosarunkba, elképzelhető, úgy érezzük, hogy egészségesebb, fenntarthatóbb választást hoztunk – de vajon ez a meggyőződés valóban tudományos alapokon nyugszik, vagy csupán egy ügyes marketingfogás eredménye? Az a kérdés, hogy a bioélelmiszerek táplálkozási szempontból értékesebbek-e a konvencionális (szokványos) társaiknál, már számtalan vitát váltott ki a fogyasztók és a kutatók körében egyaránt. Cikkünkben közelebbről megvizsgáljuk, hogy a legújabb kutatások valójában mit tárnak fel az ökológiai és a konvencionális élelmiszerek közötti beltartalmi különbségekről, valamint azt is, hogy a bioélelmiszerek fogyasztása miként hat az emberi egészségre. Olvass tovább

A zöldségek alapvető szerepet játszanak az emberi táplálkozásban, mivel gazdagok vitaminokban, ásványi anyagokban, élelmi rostokban, bioaktív vegyületekben miközben alacsony kalóriatartalmúak. Az elmúlt 80–90 év intenzív mezőgazdasági gyakorlatai azonban – például a nagy hozamú fajták bevezetése és a túlzott vegyszeres műtrágyázás – a zöldségek eredeti tápanyagtartalmának 25–50%-os csökkenéséhez vezettek. Az ásványi anyagok mennyisége jelentősen visszaesett, például a nátrium 52%-kal, a vasé 50%-kal, a rézé 49%-kal és a magnéziumé 10%-kal. Ez a „rejtett éhség” a talaj mikrobiális életét és a növényeket is érinti, világszerte több mint kétmilliárd ember egészségét veszélyeztetve, illetve hozzájárul a krónikus betegségek – például szív- és érrendszeri elváltozások, rák és cukorbetegség – terjedéséhez. Az okok között a talaj termékenységének és mikrobiális sokféleségének csökkenése, a túlzott kémiai műtrágyahasználat és a fenntarthatatlan termesztési gyakorlatok állnak. Olvass tovább