Szép példa Őrvidékről

E sorok írója életének nagy részét Győr-Moson-Sopron megyében töltötte egyetemistaként, vezetőként, termelőként, agrár közéleti emberként és itt indult az élete a biogazdálkodás felé immár 30 éve. read more →

Gyomszabályozás tűzzel-vassal

Lehet-e ökológiai növénytermesztésben kapások nélkül eredményes harcot folytatni a gyomokkal szemben? Ma már széles körben elterjedt kapás kultúrákban a különféle sorközművelő kultivátorok alkalmazása. Ezek segítségével gyakorlatilag a növények sora közötti terület (sorköz) jelentős része a gyomoktól jól tisztán tartható. Azonban marad egy 10-15 cm széles sáv a növények sora mellett, melynek gyommentesítése gondot okoz. Márpedig.. read more →

Kölcsönösen előnyös kapcsolat: a vöröshagyma talajtakarásának hatása a növényre és a talajra ökológiai és konvencionális termesztésben

A vöröshagyma a hazai gasztronómia kikerülhetetlen zöldségnövénye, termesztésének régi hagyománya van az ország déli-délkeleti megyéiben. Az egy- és kétéves termesztésű vöröshagyma tárolhatóságát többek között a kálium- és foszforellátottság is befolyásolja, melyre hatással van a növény mikorrhiza kapcsolata. read more →

Rögös és viharos úton a gyémántdiplomáig

Dr. Köhler Mihály gyémántdiplomás agrármérnök A világgazdasági válság még gyötörte a gazdálkodó nagyszülőket és az iparos vállalkozó apámat, amikor 1930-ban megszülettem, a Békés megyei Gyomán. A gondokat tovább növelte a családunkban, hogy 1941-ben kitört a II. világháború. Apám, aki fiatal katonaként korábban már másfél évet harcolt az olasz fronton, újra katona lett és hátországi szolgálatot teljesített… read more →

A hazai ökológiai (bio) gazdálkodás helyzete és középtávú versenyképessége (1.)

Az ökológiai (bio) gazdálkodás az európai mezőgazdaság dinamikusan fejlődő szegmense. Magyarországon másfél évtizedes stagnálás után 2016-ban vett lendületet a fejlődés – elősorban a növénytermesztés és kertészet területén. Négyrészes cikksorozatunkban arra vállalkozunk, hogy bemutassuk az ökológiai gazdálkodás helyzetét, értékeljük a hazai biogazdálkodás versenyképességét, és ebből eredően középtávú kilátásait. Munkánk szekunder adatbázisokra és – a hazai piaci.. read more →

Haladás a szebb jövő felé

E sorok írója éppen harminc éve lépett a biogazdálkodás ösvényére. Akkor, amikor a „minél többet, bármi áron” gazdálkodási filozófia uralta a feje tetejére állított marxista-materialista-szocialista világot. Akkortájt Magyarországon becsléseink szerint egy-két ezer hektáron folyt ilyen-olyan – értsd: eltérő előírásokat érvényesítő – áru-előállító biotermesztés. Nem keveset kockáztatott és a köznevetség tárgya volt, aki erre adta a.. read more →

Neonikotinoidok a tápláléklánc magasabb szintjén

Egyre több vizsgálati eredmény bizonyítja, hogy a mezőgazdaságban alkalmazott növényvédő szerek káros hatása nemcsak a célszervezeteket, hanem más élőlényeket is érinthet. A neonikotinoidok az egyik legszélesebb körben használt peszticid csoport, melyeket számos növénynél alkalmaznak a rovar kártevők elleni védekezésre, pl. az olajos növények, kukorica és az alma esetében. A kezelés hatása azonban a megcélzott kártevőkön.. read more →

Múlt idő – jelen idő: Bereczki kertjének megmentésére tett lépések az Erdélyi Gazdában

Néha úgy tűnik a történelemben, mintha csak lennének hasonlatosságok és ismétlődések. A véletlen úgy szervezte, hogy Tolnay Gábor történész-levéltáros hatalmas munkája recenzálásra került a kezembe. A zseniális Bereczki Máté teljes levelezésének anyaga az e-könyv tárgya (Verseghy Könyvtár, Szolnok). Többek között olvasható lett számunkra az Erdélyi Gazda című lap 1888. évi 7. számában írottak (1888. április.. read more →

Beszámoló a 28. Biodinamikus Téli Találkozóról

2019. január 19-20-án tartotta a Biodinamikus Közhasznú Egyesület az egyre szélesebb kört vonzó, így sokak által várt Biodinamikus Téli találkozóját. Idén is, mint eddig minden évben, Gödöllőn, a Szent István Egyetem kollégiumának Gorka termében került megrendezésre a két napos, ingyenes rendezvény. read more →

A glifozát hatással van a házi méhek bélflórájára

A világszerte széles körben használt gyomirtó, a glifozát a növényekben és bizonyos mikroorganizmusokban működő sikimisav útvonalban az EPSPS (3-enolpiruvil-sikimát-5-foszfát szintetáz) enzimhez kötődik, és annak működését gátolja meg (ezzel leállítja az aromás aminosavak, egészen pontosan a 3-enol-piruvil-sikimát-5-foszfát képződését). A glifozát hatással lehet a mezőgazdasági területek közelében élő állatok, többek között a méhek szimbionta baktériumaira is. A.. read more →