1995. március 9-én Magyarország felkerült az Unió biogazdálkodásban egyenértékű rendszert működtető harmadik országok (első) illusztris listájára Svájc, Izrael, Argentína és Ausztrália társaságában. A szakmai előírások egyenértékűségét a Biokultúra Egyesület magán előírásrendszere, az ellenőrzés hatékonyságát és a tanúsítvány elfogadását a Biokultúra ellenőrzési-tanúsítási rendszere biztosította. Egy több napos EU bizottsági helyszíni ellenőrzés egyetlen jelzést tett rendszerünkkel kapcsolatosan: a hamarosan kötelezően bevezetendő EN 45011 szabvány szerint aggályos az ellenőrzés-tanúsítás egyesületen belül tartása a felvállalt sokrétű érdekérvényesítő, mozgalmi tevékenység mellett. Ezért 1996 eléjén a Biokultúra Egyesület (ma: Magyar Biokultúra Szövetség) Vezetősége úgy döntött, hogy megalakítja a Biokontroll Hungária Közhasznú Társaságot a minimális szükséges tőke biztosításával és az akkor ellenőrzött kétszáz körüli partner átadásával. A Vezetőség dr. Roszík Péter alelnökre bízta az ügyvezetői pozíciót és az ellenőrzési-tanúsítási rendszer átvételét, tovább építését.

A Biokontroll 1996. április 15-én megkezdte működését. Bár szívünk mélyén abban reménykedtünk az alakításkor is, hogy a világ mező- és élelmiszergazdasága teljesen biová válik, mégis várakozás felettinek tekintjük fejlődésünket. Az ellenőrzött bio terület az akkori kétezer hektár körüli nagyságról háromszázezer körülire, a nem egészen kétszáz partnerszám pedig ötezerre emelkedett!

Az ilyen kerek számos születésnapokon szokás számbavenni mindazokat, akiknek sokat köszönhet az ünnepelt. Első helyen Partnerek állnak, akik jóban-rosszban kitartottak és kitartanak a Biokontroll mellett, második helyen a Biokultúra Egyesület áll, aki felülemelkedve rövidtávú anyagi érdekein a közérdeket szem előtt tartva döntött egy fontos területe „kiszervezése” mellett. A megemlékezés méltatlan lenne, ha figyelmen kívül hagynánk az átadott terület meghatározó személyiségeit, a Biokultúra Ellenőrző Bizottságának vezetőjét, dr. Győrffy Sándort, a Minősítő Bizottsága vezetőjét, dr. Sárközy Péter professzor urat és a Szakmai Bizottsága vezetőjét dr. Roszík Pétert.

Sokakat illet köszönet a támogatásért, segítségért. Rendkívül sokat tett a Biokontroll működése érdekében dr. Szántosi Antalné Terike, aki két évtizede nagy szeretettel, önzetlenül (térítés nélkül) és kiemelkedő szakértelemmel gyakorolja a Biokultúra megbízásából a tulajdonosi jogokat. A Partnerek mellett a kiváló, igényesen dolgozó Biokontroll munkatársi csapatot is megilleti a köszönet, néhányuk teljes, vagy közel teljes szakmai életútját a Biokontroll tölti ki; pár név közülük a teljesség igénye nélkül, a Biokontrollnál töltött idő sorrendjében: Baliné Seléndy Eszter, Bánfi Brigitta, Vékás Márta, Seress Zoltán, Kiss Attila, Szabó Melinda, Pásztai Viktória, Bauer Lea, Mecseki Boglárka, Nagy Zoltán…

A jó Isten adja, hogy már egy szebb – teljesen bio – világban ne legyen ránk szükség, addig pedig legyen továbbra is áldás a munkánkon!

Dr. Roszík Péter ügyvezető
(Biokultúra 2021/2-3)

Kóder Tibor 2008 óta foglalkozik egyéni vállalkozóként gyümölcstermesztéssel, de gyermekként már a családi gazdaságban tevékenykedett. Szülei a hetvenes években kezdték el a gyümölcstermesztést, akkor még hagyományos módon és kisebb területen. 1996-tól növekedett jelentősen a gazdaságuk, akkor már 2 ha-os volt a területük. Tibor különböző képzéseken szerzett elméleti, a családi gazdaságban pedig gyakorlati tudást a mezőgazdaságról és azon belül a meggytermesztésről.

A biogazdálkodást 2015-től kezdte meg saját meggyültetvényein. A gazdaságban testvérével, Kóder Györggyel is együtt dolgozik. Ültetvényei a Nyírségben találhatók, döntően Nyíregyháza közelében. Területeire a tájegységre jellemző homokos talaj és több helyen a hullámos talajfelszín a jellemző.

A következő fajták találhatóak meg ültetvényeiben: Újfehértói fürtös, Kántorjánosi, Petri (a fiatalabb telepítéseknél zömében ezt a fajtát telepítették) és Érdi bőtermő.

Az átállási időszak (3 év) után 2019-ben már bio státuszú volt az összes területe, amely jelenleg 38 ha, ebből 22 ha a termő. Az idősebb ültetvényeik 5,5 × 2,5 m-es térállásúak és vázára, fél vázára nevelték a fákat. Ez utóbbinál tapasztalataik szerint nagyon nagy a fertőzés veszély kialakulása a vázágak kivágása után. A fiatal ültetvények térállása 5 × 2 m-es, koronaformája módosított Brunner-orsó. Ezt a koronaformát azért részesítik előnyben, mert nagyobb terméshozamot várnak tőle, illetve szellősebb lesz a fák lombozata, így várhatóan hatékonyabb lesz a növényvédelmük is.

– Kedves Tibor! Az a gazdálkodó, akinek olyan komoly tapasztalata van a konvencionális meggy termesztésben, mint Önnek, miért dönt úgy, hogy biogazdálkodásra adja a fejét?

– A konvencionális évek alatt, mindig kész, kiforrott technológiával dolgoztunk. Megvoltak a bevált szerek, amelyeket hatásosan alkalmaztunk a tápanyag visszapótlás és a növényvédelem területén, azonban eljött az idő, amikor már indokolatlanul soknak éreztük a kezelések számát és bizonyos kijuttatott szerek mennyiségét is. Csak fújtuk és fújtuk a szereket.

Ismerőseinktől hallottunk a bio termesztésről és náluk láttuk azt, hogy bár más a technológia, de a növények mégis „megvédhetők”. Úgy éreztük a hagyományos termesztésnek már nincs perspektívája. Ehhez jött az a tényező, hogy a bio meggy felvásárlási ára sokkal kedvezőbb jövedelmezőséget ígért és biztosabb felvevő piacot.

A meggy ökológiai termesztési technológiájában a legfontosabb növénybetegségek közé soroljuk a csonthéjasok moníliáját (Monilia laxa).

A Monilia laxa tavasszal virágzáskor, illetve terméskötődéskor a hajtásokat támadja meg. A virágok a fertőzést követően megbarnulnak, a hajtások lankadnak, majd hirtelen hervadnak és elszáradnak, de a száraz levelek nem hullnak le. Ez a kórokozó sebparazita, így sérüléseken keresztül a gyümölcsöket is megtámadja, barna színű rothadást idézve elő, mely körül elszórtan szürke penészfoltok láthatók. A fertőzött gyümölcsök később mumifikálódnak és ugyancsak a fán maradnak.

Fajtától és termőhelytől függetlenül ezzel a kórokozóval és tüneteivel minden meggy termesztő évente találkozik és az ellene való védekezés komoly kihívások elé állítja közülük azokat a gazdákat, akik a bio termesztést választják.

– Hogyan emlékszik vissza a kezdetekre? Milyen új, megoldandó feladatokkal találták magukat szemben az átállási időszakban?

– Gyakorlatilag új technológiát kellett bevezetnünk és meg kellett ismernünk azokat a szereket, amelyeket a bioban alkalmazhattunk, illetve szemléletet kellett váltanunk. Fontos megjegyeznem azt, hogy az átállási évek alatt még nyilvánvalóan nem értékesíthettünk bio felárral és a termésmennyiségünk nagyságrendileg 15%-kal esett vissza.

– Mit ért szemléletváltás alatt?

– Szemléletváltás alatt azt értem, hogy lényegesen több energiát és időt fordítottunk a megfigyelésekre, előrejelzésekre, illetve el kellett fogadnunk azt, hogy a termés mennyisége és minősége nehezebben tervezhető.

– Beszélgetésünk során kiderült, hogy a moníliás fertőzés elleni védekezésben Önök egy kevésbé ismert technológiát alkalmaztak az átállási időszak kezdetétől. Mondana erről pár szót?

– A biogazdálkodásra történő átállás kezdetétől törekedtünk arra, hogy ismereteinket bővítsük ebben a témakörben. Nyitottak voltunk arra, hogy új technológiákkal és szerekkel ismerkedjünk meg, ehhez szaktanácsadók segítségét is igénybe vettük. Így került előtérbe a komposzt tea alkalmazása a rezes lemosó permetezés kiegészítése gyanánt. A komposzt tea alkalmazásában nagyon elhivatottak voltunk. Hazai szakértőkkel egyeztettünk és még egy amerikai PhD disszertációt is lefordíttattunk, amelynek ez volt a témája.

– Elmondaná néhány szóban, hogy mi is az a komposzt tea?

– A komposzt tea teljes mértékben növényi eredetű készítmény. Tulajdonképpen komposzt és víz keverékéből előállított oldat, amelyet a növényzetre juttatunk ki permetezőgéppel.

– Miért ezt a készítményt választották?

– Nagyon sokat olvastunk arról, hogy a komposzt tea segít felszaporítani a növények és a talaj felszínén élő hasznos baktériumokat és gombákat, amelyek tulajdonképpen visszaszorítják a károsak életterét. A probiotikumokhoz hasonlít a működésük. Az volt a célunk a komposzt tea használatával, hogy megerősítsük a növények saját védekezési mechanizmusát.

– Vásárolták, vagy Önök készítették a komposzt tea alapanyagát?

– Az átállás első évében Svájcból vásároltunk speciális komposztot, de a következő években mi magunk készítettük el. Igyekeztünk minél több növényfaj nyesedékét, levélzetét felhasználni erre a célra. A komposzt készítésénél nagy gondot fordítottunk minden apró részletre. Figyelnünk kellett a hőmérsékletre azért, hogy nehogy túlmelegedjen az alapanyagunk. Voltak olyan időszakok, amikor a komposzt hűtése miatt éjszakai ügyeletet kellett tartanunk. Az elkészült komposztból kijuttatás előtt készítettük el a komposzt teát, amelyet folyamatosan levegőztetni kellett.

– Bemutatná nekünk azt a technológiát, amelyet a monília elleni védekezéshez alkalmaztak?

– Az átállási időszak kezdetétől, egészen a múlt évig a következő technológiát alkalmaztuk: március elején (amikor megnyúltak a rügyek) rezes lemosó permetezéssel kezdtünk, majd zöld bimbóban elkezdtük a komposzt tea kijuttatását körülbelül 7 naponként sziromhullásig (80%). Ezt követően 10-12 naponta juttattunk ki komposzt teát a szedésig. Végül pedig őszi lemosó permetezéshez is a komposzt teát használtuk.

– Elégedettek voltak ezzel a technológiával?

– A monília fertőzöttség minden évben változó mértékű és természetesen fajtánként és termőhelyenként is más-más képet mutat. Tapasztalataink szerint az általunk használt fajták közül (Petri, Kántorjánosi, Újfehértói fürtös, Érdi bőtermő) az Érdi a legfogékonyabb a moníliás fertőzésre. A technológia eredményes volt, mert alapjában véve megfelelő szinten tudtuk tartani a fertőzés mértékét. Egy-egy folt maradt az Érdi bőtermővel beültetett ültetvényeinkben, ahol erősebb volt a fertőzés, de metszéssel ott is tudtuk korrigálni az érintett részeket. A moníliás növényi részeket mindig eltávolítjuk. Az eredményekkel elégedettek voltunk, de a kivitelezés, a komposzt szakszerű elkészítése és a készítmény kijuttatása nagyon nagy odafigyelést igényelt, néha erőnkön felül is, ezért a 2020-as évre új terveink vannak a monília elleni védekezésre.

– Milyen elképzeléseik vannak az idei évre a monília elleni védekezésre?

– A 2019-es évben voltak próbálkozásaink egyéb szerekkel is, amelyekre eseti engedélyt kértünk a meggyben való felhasználásra. Ilyen volt a Blossom protect és a SteriClean.

A 2020-as évben viszont szeretnénk egyszerűsíteni a munkaszervezésünket és a szerhasználatunkat is, így csak rezes kezeléseket tervezünk, figyelembe véve a megengedett éves kijuttatható réz hatóanyag mennyiségét, amely jelenleg 4 kg/ha/év. Amennyiben az eredmény nem lesz kielégítő, akkor elképzelhető, hogy a nagy munkaerő ráfordítás ellenére visszatérünk a komposzt tea alkalmazásához.

– Melyek azok a gondolatok, amelyeket szívesen megosztana gazdatársaival a bioval kapcsolatban?

– Nem hiszem, hogy általános sikerreceptet lehetne adni, hiszen nincs két egyforma év és régiónként is eltérő lehet, mi működik hatásosan és mi nem. Leendő biogazdálkodóknak úgy érzem célszerű új telepítéssel, vagy fiatal gyümölcsössel indítani és a fajtát nagyon jól megválasztani.

A biotermesztést még magam is tanulom, de a nehézségek ellenére elkötelezett híve lettem. Hiszem, hogy a biogazdálkodás az önkorlátozáson keresztül hozzájárul a természeti környezet megőrzéséhez és a fenntarthatósághoz is.

Dani Mária
(Biokultúra 2020/1)

Szeretném bemutatni szójatermesztési gyakorlatunkat bio körülmények között. Két év termesztési tapasztalatai alapján, illetve megfelelő eszközök használatával megoldható a szója bio módon történő termesztése úgy, hogy a termesztés eredményt hoz. Olvass tovább

Látogatás az ópusztaszeri Esőleső Ökotanyán

Egy tősgyökeres Ópusztaszeri házaspárnál járhattam szeptember nyáriasan meleg utolsó péntekén, amikor megismerkedhettem az Esőleső Ökotanyával, aminek léte egy valóra vált álmot testesít meg. A gazdaság különlegessége, hogy ötletgazdái mertek szakítani elődeik földművelési gyakorlatával, azért hogy a környezetükhöz képest egy gyökeresen más termelési mód elkötelezett hívei legyenek. Kitartásuk emiatt példaértékű lehet mások előtt és talán sokaknak erőt adhat, akik hasonló terveket szövögetnek. Olvass tovább

Bányai Tamás biotermesztő gazdálkodói tapasztalatait osztja meg alábbi írásában.

Olvass tovább

Családi gazdaságunk Heves megye déli részén, Zaránk településen folytat mezőgazdasági tevékenységet. 2015 óta gazdaságunk teljes egészében minősített ökológiai gazdaság. Fő profilunk a fokhagymatermesztés, amelyet évente 3-6 ha közötti területen végzünk. Az alábbiakban ennek gyakorlatát mutatjuk be. Olvass tovább

Az ökológiai (bio) gazdálkodás az európai mezőgazdaság dinamikusan fejlődő szegmense. Magyarországon másfél évtizedes stagnálás után 2016-ban vett lendületet a fejlődés – elősorban a növénytermesztés és kertészet területén. Négyrészes cikksorozatunkban arra vállalkozunk, hogy bemutassuk az ökológiai gazdálkodás helyzetét, értékeljük a hazai biogazdálkodás versenyképességét, és ebből eredően középtávú kilátásait. Munkánk szekunder adatbázisokra és – a hazai piaci szereplők körében végzett – primer kutatómunkára alapoz. Elemzésünk szárazon közgazdasági megközelítésű: a piacot, a hatékonyságot, a szervezettséget és a versenyképességet helyezi középpontba és nem foglalkozik az ökológiai gazdálkodás társadalmi és ökológiai hatásaival. Olvass tovább

Az Ökológiai Üzemleírás kitöltésével a gazda megmutatja, hogy ismeri az ökológiai gazdálkodás előírásait és szabályait. Az első ellenőrzésre kitöltendő az üzemleírás, ekkor az ellenőr természetesen fog segíteni a kétségek eloszlatásában. Amelyik pont nem vonatkozik Önökre, ott egy rövid, félmondatos indoklást kérünk írni, miért nem vonatkozik az a pont gazdaságára. Olvass tovább

Speciális szabályai vannak a szaporítóanyagok használatának az ökológiai gazdálkodásban. A legfontosabbakat ezúton áttekintjük.

Olvass tovább