Zöldtrágyázás szerepe az ökológiai gazdálkodásban

Az alternatív növénytermesztési rendszerekben a legnagyobb kihívást jelenti a talaj termékenységének és a növénytermesztés szintjének fenntartása. Különösen igaz ez, mivel az (érett) istállótrágya hozzáférhetősége az állatállományok létszámának csökkenéséből eredően erősen korlátozott. Bár nem helyettesíti az istállótrágyát, a szakszerűen végezett zöldtrágyázás segíti a talaj termékenységének fenntartását és fokozását. A zöldtrágya helyben megtermelt szerves trágyát jelent, kifejezetten.. tovább →

Takarónövényes talajápolás a szőlőben

Ezen írásunkban egy kis körképet szeretnénk mutatni a ma Magyarországon alkalmazható alternatív szőlősorköz művelési lehetőségekről, főbb jellemzőikről. tovább →

Komposztálás riolittufával forgatás nélkül

Hazánkban nem mindenütt kezelik megfelelően az istállótrágyát (szilárd-híg), a nagy mennyiségben keletkező szerves eredetű melléktermékeket, szennyvíziszapot és hulladékot, jelentős részüket nem hasznosítják újra. Nagy mennyiségű szerves anyag égetéssel esik ki a természetes körforgásból, a környezetet szennyezve. tovább →

Nitrát rendelet és az ökológiai gazdálkodás

Az ökológiai gazdálkodást folytató termelők által tápanyag­után­pótlásra használható termékek köre jelentősen szűkebb, mint a konvencionális gazdálkodók esetében. Az ökológiai gazdálkodás során felhasználható tápanyagpótló és talajjavító termékek között fontos szerepe van az istállótrágyának és a komposztált, valamint folyékony állati ürüléknek (amelyek nem származhatnak iparszerű állattartásból). 2013. szeptember 1-jétől az ország területének közel 70%-a nitrátérzékeny besorolásba került… tovább →

Tápanyaggazdálkodás az ökológiai gazdálkodásban

Nincsenek csodák! Az ökológiai gazdálkodásban a megtermelt növények fajlagos tápanyagigénye ugyanakkora, mint a szokványos gazdálkodásban, ezért ebben a rendszerben is arra kell törekednünk, hogy biztosítsuk a növények megfelelő tápanyagellátását. Ezt azért fontos leszögezni, mert elterjedt tévhit, hogy a biogazdálkodásban nincs tápanyaggazdálkodás. tovább →

A riolittufa (vulkáni hamu) a mezőgazdaságban

Hazánkban a vulkáni tevékenység során a riolittufák vulkáni hamuként rakódtak le a magas vonulatokon. A Zemplén-hegységben és még az országban több helyen. (A felvételen a szerző riolittufa blokktéglával boltolt pincében Tarcalon.) tovább →

Szervestrágya pellet és talajbaktériumok együttes hatása

Széles körben ismert, hogy nem csak a kezeletlen, vagy komposztált istállótrágya, de az új technológiai fejlesztéseknek köszönhető pelletált és hőkezelt szervestrágya-granulátumok is nagy szerepet játszanak a fáradt talajok újraélesztésében, a talajélet serkentésében és a talaj szerkezetének feljavításában. Nyilvánvaló, hogy a növények táplálkozási mechanizmusa, vízháztartása és a műtrágya hatóanyagok hasznosulása is sokkal jobb egy megfelelően karbantartott.. tovább →

Aktív talajvédelem és ökológiai tápanyag­utánpótlás zöldtrágya növények termesztésével

Míg nálunk, Magyarországon a hagyományos, műtrágyákra alapozott tápanyag utánpótlási módszerek az elterjedtek, addig osztrák szomszédunknál már egyre inkább gyakorlat a talaj biológiai úton történő tápanyag utánpótlása, melyet a főnövény lekerülése után fajgazdag takarónövények telepítésével, majd zöldtrágyaként való hasznosításával valósítanak meg. Emellett olyan vető- és talajművelő gépkombinációkat használnak, melyekkel megvalósulhat a “csak annyit, amennyit feltétlenül szükséges”.. tovább →

Tokaj-hegyalja és a zeolit

A tudomány mai állása szerint a földi élet mintegy 3,5 milliárd évvel ezelőtt a Föld külső geoszférái határán az ott lévő kölcsönhatások következményeként jött létre. Az állandó változásokkal jellemzett külső geoszférák (atmoszféra, hidroszféra, pedoszféra), a talaj- és iszapöv, valamint kőzetöv változásai akkor is jellemzőek voltak és jellemzőek ma is. tovább →

Küzdelem a túlélésért

Mikrobiális stratégiák és a talajállapot A biológiai művelésről közismert, hogy a minőségi élelmiszer-előállításhoz a kedvezőbb talajállapoton keresztül jut el. A talaj láthatatlan alkotórészének a talajállapot javításában betöltött szerepe mégsem egykönnyen bizonyítható. A dolgot nehezíti, hogy az „egy szervezetként funkcionáló” talaj számos „harcosból” áll, akiknek küzdelmét a saját élettani tulajdonságaikon kívül a környezeti tényezők hosszú sora.. tovább →