A biobúza termesztés sikeresen csak agrotechnikával nem oldható meg. Ehhez az eddig is szükséges agrotechnikai szabályok, a bioművelés fogásainak ismerete átlagos években elegendő, de járványok, extrém időjárási feltételek mellett már nem, és sokkal jobban oda kell figyelni a termőréteg vízátjárhatóságára, az új és hatékonyabb tápanyag visszapótlásra, valamint a növényvédelemben használható különböző mikrobiológiai termékekre, legyenek azok gombaölő, vagy rovarölő hatásúak. De egyik sem válthatja ki a fajta szerepét, amelynek igen sokoldalú kisugárzása van a teljes termelési folyamatra, meghatározza az agrotechnikát, növényvédelmet és a tápanyagutánpótlás minőségét is. Ezért a biotermesztést igen fontos szakmai kihívásnak tekintem, mert sok olyan megoldás innovatív alkalmazására van szükség, amelyek eddig a hagyományos művelésben kevesebb helyet kaptak, de jelentőségük ott is nő. Olvass tovább

2023 augusztusában a cikk írásakor a megyei almatermesztők már elkezdték a korai fajták betakarítását Ez érvényes mind a hagyományos és az ökológiai termesztőkre egyaránt. Mint termelő, és mint Biokontroll ellenőr a megyei ökológiai almatermesztés jelenlegi helyzetéről az alábbi tapasztalatokat tudom elmondani. Olvass tovább

A gyümölcstermesztésben is sok problémát okoz a termés mennyiséget, minőséget és ezáltal a jövedelmezőséget csökkentő különböző kórokozó gombák megjelenése. Az European Green Deal – Farm to Fork – „termelőtől a fogyasztóig” stratégiája előírta a kémiai alapú peszticidek 50%-os csökkentését, valamint a bio művelésű területek 25%-os növelését Magyarországon 2030-ig, ugyanis cél az organikus gazdálkodás arányának növelése, a fogyasztói igényeknek megfelelően. Ezzel csökkenthető a növényvédőszer maradvány kockázata és a környezeti szennyezés is. Olvass tovább

Nagy Roland az imrehegyi hegyközségben egyre nagyobb piacot nyer gyümölcsével. A különösen gondos növényvédelmet igénylő kertészeti kultúrák közt is jellemzően sok gondoskodást, hatékony készítményeket igénylő szőlő egyelőre viszonylag ritkán szerepel a bio-növénytermesztés hírei között. Kevés a tapasztalat és sok a kihívás, sokat számítanak a termőhelyi adottságok és persze az adott év időjárása, a talajadottságok és a környező kultúrák hatása. Ám a keceli kistérségben található Imrehegy mellett bioszőlőt is termesztő Nagy Roland úgy véli, a döntő a gazda körültekintő, megelőző jellegű és elszánt hozzáállása, tapasztalata és bátorsága. Olvass tovább

Ugandai farmerek teljes mértékben elutasítják a genetikailag módosított vetőmagok használatát; szerintük ezek bevezetése hátrányosan hat az őshonos vetőmagokra. A Mukonoban megrendezett, Pelum Uganda gazdacsoport által szervezett találkozón a részvevők megállapították, hogy a genetikailag módosított organizmusok (GMO) nem szolgálnak megoldásként az ugandai, vagy afrikai élelmezési kihívásokra, sőt még több problémát eredményeznek. Olvass tovább

Idén a „Magyarország legszebb birtoka” közönségdíj mellett a „Magyarország legszebb gyümölcstermesztő és kertészeti birtoka” címet is a Hajdúnánás határában elhelyezkedő Kendereskert vehette át. Szólláth Tiborral beszélgettünk, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara környezeti fenntarthatóságért felelős alelnökével, a Kelet-magyarországi Biokultúra Egyesület elnökével, Hajdúnánás polgármesterével. Olvass tovább

Riasztó hírek érkeztek hozzám szűkebb pátriámból Győr-Moson-Sopron Vármegyéből. Több szokványosan termelő gazda felvetette, hogy „meg kell szüntetni az államilag támogatott gyomtermesztést”, amely alatt többen a biogazdálkodást – legalábbis annak rossz gyakorlatát – értik. 

Olvass tovább

A gyümölcstermő növények esetében korábban a nyugalmi időszakban, vagy a nyugalmi időszak végén végzett metszési munkákon volt az igazi hangsúly. Ez a szemlélet az 1970-es, 1980-as évektől kezdve megváltozott, ugyanis a nyugalmi időszakban végzett metszés helyett a vegetációs időszakban végzett metszés válik egyre inkább általánossá. Olvass tovább

A Varroa atkát nem kell bemutatnunk. Ismerjük. Ki-ki maga tudja, hogy neki mekkora kárt okozott, mennyit költött a védekezésre. Hatásos az oxálsav, de mérgező lehet a méhekre és a méhészre egyaránt. Hatásosak az amitráztartalmú atkaölő szerek, de évtizedek óta használjuk és már tapasztaljuk a rezisztens atkapopulációk megjelenését. Az atka elleni küzdelemben patthelyzet alakult ki. Védekezünk, de itt van. Nálunk is, másutt is, szerte a nagyvilágban. Olvass tovább