Biogyümölcsösök korszerű növényvédelme
Az árutermelő ökológiai gazdálkodás ugyanolyan kihívásokkal néz szembe, mint a konvencionális termesztés: magas minőségi igény a felvásárlók részéről, kiélezett konkurenciaharc a szabad piacon és nyomott árak. read more →
Hogyan termesztek biomeggyet a Nyírségben?
Bemutatjuk Hadadi István nagykállói biogazdát, akit megkértünk, beszéljen a kezdetekről, az ültetvényéről és önmagáról is. read more →
Az alma kórokozóinak előrejelzése
Az ökológiai növényvédelemben használható előrejelzési lehetőségek közül az alma kórokozói közül az erwíniás virág- és hajtáselhalás (tűzelhalás), az almafalisztharmat és az alma ventúriás varasodása esetében lehet hasznos gyakorlati tanácsokat bemutatni. read more →
Petefürkésszel a kukoricamoly ellen
Erdélyben a kukoricamoly (Ostrinia nubilalis Hbn) a leggyakoribb kártevője a kukoricának. A kísérleteket 1990 és 1995 között végeztük a Tordai Kísérleti Állomáson azzal a céllal, hogy jobban megismerjük a petefürkésszel (Trichogramma maidis Pint./Voeg) való biológiai kezelés eredményét, kedvező hatását a hasznos rovarok, valamint a mezőgazdasági életkörülmények (agrobioönózis) megtartásában. read more →
Zengőlegyek a bioalmásban
A biogazdálkodás főbb jellemzői a szintetikus növényvédő szerek és trágyaanyagok nélküli gazdálkodás, a természetes úton előállítható anyagokkal történő növényvédelem, azaz a környezetkímélő növényvédelmi eljárások alkalmazása, a természetes ökoszisztémák által fenntartott egyensúlyra való törekvés, annak elősegítése. Az egyensúly kialakulásában fontos szerepet töltenek be a kártevőket pusztító ragadozók és paraziták. A ragadozó élőlények számára megfelelő élőhely teremtésével,.. read more →
Növényvédő szerek környezetanalitikai és ökotoxikológiai kockázatai
A növényvédelemben alkalmazott hatóanyagok hosszabb-rövidebb ideig a környezetünkben maradnak. A környezetben mérhető felezési idejük (pl. DT50) növekedésével emelkedik annak a potenciális veszélye, hogy hatásuk eléri azokat az életközösségeket, amelyekkel táplálékhálózati kapcsolatba kerülnek. A megmaradó képes vagy perzisztens vegyületek – ahová a POP vegyületek (pl. DDT°)1 tartoznak – ezért nemkívánatosak a növényvédelem gyakorlatában. read more →
Tavaszi lemosó permetezés a gyümölcsösben, szőlőben
A kora tavaszi időszak egyik legfontosabb növényvédelmi teendője a lemosó permetezés, amelyet évente érdemes megismételni. A télvégi lemosó permetezés legfontosabb célja, hogy a gyümölcsfákon, a bogyósok bokrain és a szőlőtőkéken a vázágakon, a kéregrepedéseken, illetve a rügyek felületén megtapadt kórokozó gombák szaporító képleteit elpusztítsuk, valamint ritkítsuk a rovarkártevők (pajzstetvek, atkák, levéltetű-tojások, molyok) áttelelő alakjait. read more →
A gyakorlat teszi a mestert – A Hubai Kft. növényvédelmi tapasztalatai
A Hubai Kft. növényvédelmi tapasztalatai Több száz éve nem ismerték még a kémiai módszereket a mezőgazdaságban. A parasztok évszázadok alatt olyan módszereket alkalmaztak, amelyektől egészséges volt a zöldség és a gyümölcs. Manapság a biogazdálkodók visszatérnek az évszázadokkal ezelőtt kitalált technikákhoz. Hubai Imre Csaba és családja biodinamikus gazdálkodást folytat Karcagon. – Ön és a felesége mindketten.. read more →
Sok, vagy kevés? – Növényvédő olajok
A növényvédelemben régóta alkalmazzák a különböző olajok rovarölő hatását. Közülük az ásványolajok már az 1950-es, 1960-as években megjelentek és népszerűvé váltak. read more →
Gyümölcsösök őszi-téli ápolása, lemosó permetezés
A szüret utáni növényvédelmi munkák ugyanolyan fontosak, mint a tenyészidőszak alatt elvégzett védekezések, mert kedvező időjárási körülmények között a károsítók akár a lombhullásig fejlődésükre kedvező feltételeket találnak, és továbbgyengítik a fákat, ezzel veszélyeztetve a hajtások beérését, a rügydifferenciálódást és végső soron a következő évi termést is. read more →
