,

Az őszi búza fuzáriumos kalászfertőzés elleni védelme

Az őszi búza fuzáriumos betegsége (kalászfuzáriózis) gyakori és az emberre, állatokra káros anyagcseretermékek megjelenése miatt jelentős gombák okozta betegség. A védekezésben a gyógy- és aromanövényekből származó illóolajok lehetséges megoldást jelentenek a szintetikus úton előállított gombaölő szerek kiváltására. Olvass tovább

Tájfajták az ökológiai gazdálkodásban

Az ökológiai gazdálkodásban alapvető elvárás a megfelelő és specifikus alkalmazkodó képesség, hiszen ennek hiányában nem alakítható ki az egyensúly és a harmónia az ökológia és termesztési feltételek, valamint a növényfajta között, amely pedig előfeltétele a sikeres termelésnek és a megkívánt kiváló termék-minőségnek. Éppen ezért a nemesítők, és különösen a génbankok, a tájintézetek, meg az értéktermő gazdaságok sikerrel használták fel a helyi ökológiai körülményekhez alkalmazkodott tájfajtákat és a helyi populációkat. Olvass tovább

Környezetünk és táplálékunk minőségromlása = egészségkárosodás

Élelmiszer- és takarmány-alapanyagok ásványianyag- és vitamintartalmának csökkenése

Az igen káros iparszerű, intenzív mezőgazdaság környezet-romboló hatása kiemelten jelentkezik a talaj ásványianyag-készletének csökkenésében, a termények minőségromlásában. A jelenség egyik legfontosabb okozója a hosszú évtizedek óta tartó általános környezet-elsavanyosodás, amely legerősebben a termőtalajon jelentkezik (pl. a savas esők, a műtrágyázás, a szintetikus növényvédőszerek, a helyi savas kiülepedések stb. hatására). Olvass tovább

Petefürkésszel a kukoricamoly ellen

Erdélyben a kukoricamoly (Ostrinia nubilalis Hbn) a leggyakoribb kártevője a kukoricának. A kísérleteket 1990 és 1995 között végeztük a Tordai Kísérleti Állomáson azzal a céllal, hogy jobban megismerjük a petefürkésszel (Trichogramma maidis Pint./Voeg) való biológiai kezelés eredményét, kedvező hatását a hasznos rovarok, valamint a mezőgazdasági életkörülmények (agrobioönózis) megtartásában.

Olvass tovább

Globális agrárfejlesztési- és élelmiszerválság

Pusztul a termőföld

A 20. század második felében a mezőgazdaság fejlődése vitathatatlanul sikeres volt a világ nagy részén, hiszen élelmiszerbőséget teremtett mérsékelt árakon. Árnyoldala, hogy az éhséget számos fejlődő országban nem volt képes felszámolni. Olvass tovább

,

Növényvédő szerek környezetanalitikai és ökotoxikológiai kockázatai

A növényvédelemben alkalmazott hatóanyagok hosszabb-rövidebb ideig a környezetünkben maradnak. A környezetben mérhető felezési idejük (pl. DT50) növekedésével emelkedik annak a potenciális veszélye, hogy hatásuk eléri azokat az életközösségeket, amelyekkel táplálékhálózati kapcsolatba kerülnek. A megmaradó képes vagy perzisztens vegyületek – ahová a POP vegyületek (pl. DDT°)1 tartoznak – ezért nemkívánatosak a növényvédelem gyakorlatában.

Olvass tovább

Gomba-növény együttes: mikorrhiza

A természetes talajokban, a növények gyökere körül apró, szabad szemmel nem látható élőlények milliárdjai (baktériumok, gombák) találják meg életfeltételeiket. Sokan a növények számára rendkívül fontos, sőt szinte nélkülözhetetlen szereppel bírnak azáltal, hogy egyes talajban felhalmozódott ásványi anyagokat átalakítanak és így azokat a növények számára felvehetővé teszik. Ezen szervezetek egy csoportja viszont ennél még bensőségesebb kapcsolatot alakított ki a növényekkel, azok szárazföldre lépésétől kezdve az évmilliók során. Bizonyos gombák behatolnak a gyökerek szöveteibe, vagy sejtjeibe és az általuk a talajban felvett tápanyagot közvetlenül, szabályozottan adják át a növényi partnernek, amiért az cserébe a fotoszintézise során megtermelt szénvegyületekkel látja el őket. Ez a világon széleskörben elterjedt együttélési forma (szimbiózis) a görög eredetű mikorrhiza nevet kapta, amely szó szerint gombás gyökeret jelent.

Olvass tovább