A biovilág hírei itthon és a nagyvilágban

Tíz év politikai blokád után az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA) közzétette a mezőgazdaságban használt peszticidek méhekre kifejtett hatásának kockázatértékeléséről szóló EU-útmutató (Bee Guidance Document, BGD) frissített változatát, melyben megerősítik, hogy sürgősen korszerűsíteni kell a peszticidek toxicitásának értékelési módját az EU-ban. A peszticid-mentes Európáért tevékenykedő Pescticide Action Network Europe (PAN Europe) támogatja az útmutató gyors végrehajtását uniós és nemzeti szinten is. Olvass tovább

A megállapodás ünnepélye aláírására a GYSZT 30 című szakmai napon került sor. Kiemelt téma volt a Gyógynövény Szövetség és Terméktanács NAK Gyógynövény alosztállyal közösen szervezett GYSZT 30 című gyógynövényes szakmai napján a bio gyógynövény gyűjtés és termesztés helyzete. Olvass tovább

A skóciai Edinburgh-ban ez év május 26-27-én Dr. Pusztai Árpád tiszteletére rendezett kétnapos konferencián Vyvyan Howard professzor feltárta a GM-növényekkel és élelmiszerekkel kapcsolatos szabályozási hiányosságokat. „A tudomány integritása” címmel megrendezésre került esemény a vállalati érdekek, a közpolitika és a független tudomány konfliktusairól szólt néhai Dr. Pusztai Árpád (1930-2021) tiszteletére. Olvass tovább

Brüsszelben 2023. június 21-én az IFOAM Organics Europe közgyűlésének tagsága új igazgatóságot választott, elnökének ismételten Jan Plagge személyét jelölték ki. Olvass tovább

Az Öko-forrás Közhasznú Alapítvány által 2008-ban alapított Jánossy Andor-díjat idén a magyar őshonos tyúk-génbank megőrzése terén végzett több évtizedes kiemelkedő munkássága elismeréseként, 2023 júniusában Dr. Szabolcs István agrármérnök vehette át. Olvass tovább

Riasztó hírek érkeztek hozzám szűkebb pátriámból Győr-Moson-Sopron Vármegyéből. Több szokványosan termelő gazda felvetette, hogy „meg kell szüntetni az államilag támogatott gyomtermesztést”, amely alatt többen a biogazdálkodást – legalábbis annak rossz gyakorlatát – értik. 

Olvass tovább

Az IFOAM Organics Europe és az Ecovalia szeretettel várja az érdeklődő résztvevőket az Európai Ökológiai Kongresszus (European Organic Congress, EOC) immáron 17. alkalommal megrendezésre kerülő rendezvényére, amelyre 2023. szeptember 26-28-án kerül sor a Spanyolországban található Cordobában, s amelyet az Európai Unió Tanácsának spanyol elnöksége keretében rendeznek meg. Olvass tovább

A gyümölcstermő növények esetében korábban a nyugalmi időszakban, vagy a nyugalmi időszak végén végzett metszési munkákon volt az igazi hangsúly. Ez a szemlélet az 1970-es, 1980-as évektől kezdve megváltozott, ugyanis a nyugalmi időszakban végzett metszés helyett a vegetációs időszakban végzett metszés válik egyre inkább általánossá. Olvass tovább

Szólláth Tibor és dr. Roszík Péter a XXXIII. Biokultúra Tudományos napon, majd azt követően levélben felhívta az Agrárminisztérium figyelmét arra, hogy a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvényben és a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvénnyel összefüggő egyes rendelkezésekről és átmenti szabályokról szóló 2013. évi CCXI. törvényben rögzített elővásárlási és előhaszonbérleti joggal való visszaélés tömeges, ezért ezekben az esetekben a jogszabály nem éri el azt a kívánt célját, hogy az elővásárlási és előhaszonbérleti joggal megszerzett területeken ökológiai gazdálkodás folyjon. Ezen túlmenően a biogazdálkodásnak nagy presztízs­veszteség az, hogy az előjogokkal megelőzött helybeli gazdák látják a vegyszerezést és gyakran úgy vélik, hogy „a bio­gazdák csalnak”, miközben a területeket be sem vonták az ökológiai gazdálkodásba. A Magyar Biokultúra Szövetség kéri, hogy az Agrárminisztérium állítson fel egy munkabizottságot a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara és a Magyar Biokultúra Szövetség bevonásával, amely érdemi javaslatot képes adni a visszaélések visszaszorítására. A felvetésre az Agrárminisztérium az alábbi választ adta.

Az ökológiai gazdálkodáshoz kapcsolódó elővásárlási és előhaszon bérleti jogosultságot érintő észrevételeit köszönjük, rendkívül fontosak annak érdekében, hogy az irányadó jogszabályok minél inkább megfeleljenek a jogalkalmazói igényeknek. Természetesen a hatályos földügyi szabályozást és az annak alapján kialakult jogalkalmazási gyakorlatot az Agrárminisztérium folyamatosan figyelemmel kíséri és az ennek során szerzett gyakorlati tapasztalatok alapján olyan jogszabályi környezet kialakítására törekszik, amely minden felmerülő szabályozási szempontot figyelembe vesz és kellő súllyal érvényre juttat.

A mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvény (a továbbiakban: Földforgalmi törvény) preambulumában általános jelleggel kerültek megfogalmazásra azok a célok, amelyek mentén a jogalkotó a földforgalmi szabályozás rendelkezéseit megalkotta. A törvény alapvető célja a földnek a helyben lakó földművelő gazdák tulajdonába és használatába kerülése, a bel- és külföldi spekulánsok kiszűrése, valamint a föld nemzeti hatáskörben tartása. A jogalkotó a földforgalmi szabályozás oldaláról elő kívánta segíteni a falvak népességmegtartó, jövedelemtermelő és foglalkoztatási képességének megőrzését és újrateremtését, a mezőgazdaságban termelt jövedelemnek a jövedelemkeletkezés helyén való megkötését. Mindemellett a törvény szolgálja Magyarország Alaptörvényének a természeti erőforrásokra, különösen a termőföld védelmére és fenntartására vonatkozó előírásait.

A föld tulajdonjogának átruházása, továbbá használatba adása esetén fontos előírás az elővásárlási, előhaszonbérleti jog intézménye, melynek lényege, hogy a szerződésében vevőként/haszonbérlőként szereplő személy helyébe a szerződő felek akaratától függetlenül beléphet egy – jogszabályon, vagy megállapodáson alapuló elővásárlási/előhaszonbérleti joggal bíró – harmadik személy. Az elővásárlási és előhaszon bérleti jog intézménye a birtokpolitikai preferenciák érvényre juttatásának egyik fontos eszköze.

A jogosulti kör meghatározása összhangban van a mezőgazdasági temelés racionalitásaival, valamint a hazai birtokviszonyok sajátosságaival. Az elővásárlásra, előhaszonbérletre jogosultakat a Földforgalmi törvény főbb csoportokba rendezi, az egyes csoportok egymásutániságát – ranghelyét – az általuk végzett mezőgazdasági tevékenység birtokpolitikai szempontú értékelése, a vevő/haszonbérlő személyét érintő, továbbá egyéb szempontok alapján állapítja meg.

Az ökológiai gazdálkodás az elővásárlási, valamint az előhaszonbérleti jogosultság sorrendjében olyan privilegizált helyet jelent, amely mellé kellő garanciális szabályok szükségesek a visszaélések megelőzésére. Mint ismeretes, a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvénnyel összefüggő egyes rendelkezésekről és átmeneti szabályokról szóló 2013. évi CCXII. törvény (a továbbiakban: Fétv.) rendelkezik az ökológiai terméket előállító személyekre vonatkozó elővásárlási és előhaszonbérleti részletszabályokról. A Fétv. jelenleg hatályos 18/A. §-a szerint, ha a tulajdonszerzés célja a Földforgalmi törvény 18. § (2) bekezdés b) pontja szerinti ökológiai gazdálkodás folytatása, igazolni kell, hogy az elővásárlásra jogosult termelőként saját maga, vagy a legalább 25%-ban tulajdonában, vagy a közeli hozzátartozójának legalább 25%-ban tulajdonában álló mezőgazdasági termelőszervezet az ökológiai termelésre utaló kifejezés használatára jogosító ökológiai gazdálkodói tanúsítvánnyal rendelkezik.

Fentiekhez hasonlóan az előhaszonbérlet tekintetében a Fétv. 55/A. § (1) bekezdése kimondja, hogy ha a haszonbérlet célja a Földforgalmi törvény 46. § (3) bekezdés b) pontja szerinti ökológiai gazdálkodás folytatása, igazolni kell, hogy az előhaszonbérletre jogosult gazdaság termelőként az ökológiai termelésre utaló kifejezés használatára jogosító ökológiai gazdálkodói tanúsítvánnyal rendelkezik.

A jogalkalmazási gyakorlat folyamatos figyelemmel kísérése és az ennek során szerzett tapasztalatok értékelése az évek folyamán több jogszabály-módosítást indukált. Az ökológiai gazdálkodást folytatókat érintően mindezek alapján a visszaélések megelőzése szükségessé tette a már meglévő kötelezettség kiegészítését, így a jogosultnak jelenleg azt is igazolnia kell a mezőgazdasági szerv felé, hogy megkezdte az ökológiai gazdálkodásra való átállást.

A visszaélésszerű joggyakorlás megelőzése érdekében ugyanis 2022. január 1. napjával módosításra került a Fétv. 18/A. § (4) bekezdése, melynek értelmében azon személynek, aki a föld tulajdonjogának megszerzése során elővásárlási jogát a Földforgalmi törvény 18. § (2) bekezdés b) pontja szerinti ökológiai gazdálkodási célú földvásárlásra alapította, a föld birtokbavételét követő 30 napon belül a mezőgazdasági igazgatási szervnél igazolnia kell, hogy a teljes terület vonatkozásában az ökológiai gazdálkodásra átállást megkezdte, továbbá az átállási idő lejárta után igazolnia kell, hogy a teljes terület vonatkozásában az ökológiai termelésre utaló ki fejezés használatára jogosító termelői ökológiai gazdálkodói tanúsítvánnyal rendelkezik.

Ezzel összefüggésben a Fétv. 55/A. § (3) bekezdése is módosításra került 2022. január 1. napjával. Ennek alapján azon személynek, aki a föld használatának megszerzése során előhaszonbérleti jogát a Földforgalmi törvény 46. § (3) bekezdés b) pontja szerinti ökológiai gazdálkodási célú földhasználatra alapította, a föld birtokba vételét követő 30 napon belül a mezőgazdasági igazgatási szerv részére igazolnia kell, hogy a teljes terület vonatkozásában az ökológiai gazdálkodásra átállást megkezdte, továbbá az átállási idő lejárta után igazolnia kell, hogy a teljes terület vonatkozásában az ökológiai termelésre utaló kifejezés használatára jogosító termelői ökológiai gazdálkodói tanúsítvánnyal rendelkezik.

Fontos kiemelni, hogy a Földforgalmi törvény 62. § (1) bekezdése értelmében a törvényben meghatározott szerzési feltételek, illetve korlátozások, vállalások és tilalmak betartását a mezőgazdasági igazgatási szerv ellenőrzi. A mezőgazdasági igazgatási szervként eljáró kormányhivatalok által folytatott hatósági ellenőrzésnek minden évben kiemelt területét képezi a Fétv. 18/A. §-ában és 55/A. §-ában meghatározott kötelezettségvállalások betartásának ellenőrzése.

A hatósági ellenőrzés során feltárt jogsértések vonatkozásában a Földforgalmi törvény fokozatos szankcionálást rendel alkalmazni. A Földforgalmi törvény 62-67/A. §-ai értelmében ugyanis, ha a kormányhivatal ellenőrzése során azt tapasztalja, hogy a tulajdonos, illetve a földhasználó nem teljesítette a Fétv. 1 8/A. §-ában és 55/A. §-ában meghatározott kötelezettségeit, a kormányhivatal első körben felhívja a figyelmét a jogszabálysértésre, és határidő megállapításával határozatban felszólítja a jogszerű állapot helyreállítására. Amennyiben a kötelezett ennek nem tesz eleget, a mezőgazdasági igazgatási szerv a kötelezettel szemben mulasztási bírságot szab ki, mely a föld szerzéskori aranykorona-értéke húszezerszeres szorzatának megfelelő forintösszeg.

Ha a bírság kiszabása ellenére a földtulajdonos 6 hónap elteltével sem állítja helyre a jogszerű állapotot, úgy hatósági jóváhagyáshoz kötött adásvétel esetén a jegyzékben szereplő és a helyi földbizottság által támogatott személyt, hatósági jóváhagyáshoz nem kötött adásvétel esetén az eladó által érvényesnek ítélt és rangsorolt elővásárlói jognyilatkozatot tevő személyt és az eredeti vevőt az akkor fennálló elővásárlási ranghelyük alapján, majd ezt követően az államot az érintett földterület vonatkozásában az eredeti vételáron, a törvény alapján vételi jog illeti meg. Továbbá, ha a bírság kiszabása ellenére a földtulajdonos 6 hónap elteltével sem állítja helyre a jogszerű állapotot, és a vételi jog gyakorlásának bármely okból nincs helye, vagy az nem vezetett eredményre, a hatóság intézkedhet a föld kényszerhasznosításba adásáról.

Tekintettel arra, hogy a Földforgalmi törvényben meghatározott követelmények, körülmények vizsgálata a föld fekvése szerint illetékes mezőgazdasági igazgatási szervként eljáró kormányhivatal hatáskörébe tartozik, amennyiben olyan konkrét eset áll fenn, amikor a Földforgalmi törvény rendelkezései megsértésre kerültek, a pontos adatokkal, információkkal a föld fekvése szerint illetékes kormányhivatalnál bárkinek lehetősége van bejelentést tenni.

Megemlítendő továbbá, hogy a földek tulajdonjogának megszerzését, vagy használatát korlátozó jogszabályi rendelkezések kijátszását célzó jogügyletek felszámolására, azok érvényesítésének megakadályozása érdekében került megalkotásra a termőföld tulajdonjogának megszerzését, vagy használatát korlátozó jogszabályi rendelkezés kijátszására irányuló jogügyletek feltárásáról és megakadályozásáról szóló 2014. évi VII. törvény (a továbbiakban: 2014. évi VII. törvény).

A 2014. évi VII. törvény preambuluma szerint a törvény célja a földek tulajdonjogának megszerzését, vagy használatát korlátozó jogszabályi rendelkezések kijátszását célzó múltbeli jogügyletek feltárása, a jogügyletekhez kapcsolódó joghatás kiváltásának megelőzése, valamint a jogsértő állapot megszüntetése.

A törvény rendelkezései értelmében az ügyész felé bárki élhet bejelentéssel, ha a törvény hatálya alá tartozó jogügyletről tudomást szerez. Az ügyésznek a bejelentés alapján vizsgálatot kell indítania, amelynek eredményeként a jogügylet semmisségének megállapítása iránt pert indíthat. Ha perindításra kerül sor, úgy a perben az ügyésznek azt kell indítványoznia, hogy a jogügylet semmisségének megállapítása esetén a bíróság a jogügylettel érintett föld tulajdonjogát az állam javára ítélje meg a törvényi feltételek fennállása esetén.

Fentieket összefoglalva elmondható, hogy a földügyi tárgyú jogszabályok rendelkezései megfelelő garanciát nyújtanak a jogalkotó által kitűzött célok megvalósításához. A Földforgalmi törvény a garanciális jogelemei révén a földspekuláció elleni harc hatékony és eredményes eszközének bizonyul, a törvény preambulumában is kifejezésre juttatott agrárpolitikai célkitűzésekkel összhangban befolyásolja a földforgalmat.

(Biokultúra 2023/3-4)