Ennek a magyar közmondásnak létezik az országban itt-ott egy, az öregekre nem túl hízelgő folytatása is, de mi most másképp folytatjuk. Örvendetes, amikor fiatalok őseik hivatását folytatják, különösen az, ha ez a hivatás az élelem megtermelése. Olvass tovább
15 hektáron gazdálkodunk a Balaton-felvidéki Szentgyörgy-hegyen, Szigligeten. Családi vállalkozás a miénk, nincs növényvédős és nincs kereskedelmi igazgató, mindenért nekünk kell vállalni a felelősséget és ez igazi kihívás. Biogazdálkodásba és egyáltalán gazdálkodásba úgyis csak az fog, akinek nagy a hite és szereti a kihívásokat. Szőlőt nem lehet „majd hétvégén, ha ráérek” alapon művelni, megkívánja a napi szemlélést – ha ökológiai művelésben van, ott ez fokozottan igaz. Alábbi írásomban csak az általam kiemelt főbb ismeretekre, szemléletre és a saját gyakorlatunkra tudtam kitérni, komolyabb elmélyedésre ajánlom az irodalomjegyzékben található műveket. Fontos, hogy az ökológiai gazdálkodásban használható készítményekről a Biokontroll Hungária Nonprofit Kft. által kiadott aktuális listáról tájékozódjunk.
A publikációm célja felhívni a fogyasztók, elsősorban a hazai lakosság figyelmét a szőlő gyümölcskénti fogyasztásának előterébe helyezésére, az abból készített termékek, a must és a bor felhasználásának jelentőségére, továbbá mindhárom terméknek az egészségre gyakorolt kedvező hatásának ismertetésére.
A napjainkban termesztett csemege- és borszőlő fajták a vadon élő rokonaiktól származnak ugyan, de tőlük sokban különböznek. A gondozatlan tőke hajtásai a fára kapaszkodnak, vagy a földön kúsznak, a kicsiny fürtök apró bogyóinak savanyú a leve.
A génmódosított növényekkel kapcsolatos vita sokáig főleg csak arról szólt, hogy ezek fogyasztása nem biztonságos, de ezt mindeddig nem sikerült egyértelműen bizonyítani. Egy nemrég végzett átfogó vizsgálat során azonban kiderült, hogy a vita során elkerülte a figyelmet egy sokkal jelentősebb probléma, miszerint a génmódosítás Kanadában és az Egyesült Államokban nem gyorsította fel a hozamok növekedését és nem csökkentette a kémiai növényvédő szerek használatát.
Lassan úgy leszünk az időjárással, mint az angolok, mindig róla beszélünk. Persze annyi eltérés azért van, bár ez lehet nemzeti karakter is, hogy mindezt morgolódva tesszük. Tény, idén az időjárás nemcsak a barométert bolondította meg, hanem az embereket és az élővilágot is.
Fekete László 13 éves kora óta, 32 éve méhészkedik. Gyermekként édesapjától tanulta meg a szakma alapjait, majd 2009-ben főállású bioméhész lett. 2002 óta végzi tevékenységét a Biokontroll Hungária Nonprofit Kft. ellenőrzése-tanúsítása mellett. Régi olvasóink emlékezhetnek rá egy 2011-ben lapunkban megjelent interjúból, amikor megosztotta velünk különleges atka elleni védekezési módszerének részleteit. Kísérletező kedve azóta is töretlen, így ismét felkerestük, hogy beszélgessünk vele az utóbbi években szerzett tapasztalatairól.
Több felejthető, sőt el is felejtett agrárminisztériumi vezetőnek – látva tétlenségüket – korábban többször felajánlotta a Magyar Biokultúra Szövetség, hogy elkészíti a biogazdálkodás akcióprogramjának társadalmi vitára bocsátható tervezetét. (Akkortájt volt már olyan közösségi tagállam, amelyik a második akcióterve megvalósításával volt elfoglalva!)
Tisztelt Olvasó! Célszerűnek látom bevezetőként bemutatni Magyarország, ezen belül Szabolcs-Szatmár-Bereg megye bioalma termesztését, továbbá a Szatmári-Ízek Kft.-ről, ami elismert TÉSZ is, írnék néhány bemutatkozó sort.
Elérhetőség
CÍM: 1112 Budapest, Oroszvég lejtő 16.
LEVELEZÉSI CÍM: 1535 Budapest, Pf. 800
TEL: +36 (1) 336-1166
E-MAIL: info@biokontroll.hu
Kövessen minket Facebookon
Telefonos ügyfélfogadás:
H-P: 10-14 óra között
Telefonszám: +36 (1) 336-1166
Kérjük Tisztelt Partnereinket, hogy akár általános, akár konkrét kérdésben írott elektronikus leveleiket minden esetben az alábbi címre küldjék: info@biokontroll.hu
