A méhtartás alapjai
A méhészet egyes szakmai titkai sokáig apáról fiúra öröklődtek, ugyanakkor az intézményes képzési igény sem mai keletű. A hazánkat is érintő első komolyabb, szervezett oktatás a Mária Terézia alapította bécsi méhésziskola volt, majd a keszthelyi Georgikonban is fontos szerepet kapott a méhészeti ismeretek továbbadása. Szarvason Tessedik iskolája is magas szakmai színvonalat képviselt. A 20. század elején,.. tovább →
Hazai méhészeti találmány, szabadalom
Kusnyér Tamás méhész elsőként állított elő kész szűzlépet Magyarországon. A hagyományos műlépen – amelyen csak a méhsejtmintázat kezdeményei látszanak (a lép középfala, alapja) és ezt építik ki a dolgozó méhek méz felhasználásával – napjainkban többnyire természetes és egyben hőkezelt méhviaszból, mesterségesen készítik. A fertőtlenített méhviaszból készült kiépített szűzlép viszont új találmány, becslések szerint 10 százalékkal.. tovább →
Ökológiai elvek és gyakorlat a méhészetben
Tőkés Tamás Ádám – Szalai Tamás – Szalainé M. Enikő Nyíregyházán (2013. március 8.) és Budapesten (2013. március 9.) elhangzott előadása tovább →
Prevenció és tenyésztési lehetőségek a bioméhészetben
Sok évszázadon keresztül a méhészetben is a természetes védekezési lehetőségek ismerete, alkalmazása volt az egyetlen eszköz a méhész kezében a betegségek és kártevők elleni küzdelemben. Nézzük meg, hogy milyen eszközök tartoznak ide! tovább →
Az ökológiai gazdálkodás szerepe a méhek védelmében
A méhek száma az utóbbi években riasztó mértékben csökkent. Ennek oka nagyon összetett és a mai napig nem teljesen tisztázott. Az egyik fő tényező egyértelműen az intenzív mezőgazdasági tevékenység. tovább →
A méhcsalád helyzetjelentése rezgésméréssel
Az Apimondia 2009 méhészeti világkiállítás óta köztudott, hogy a méhcsalád kirajzásának eseménye rezgésméréssel kimutatható 10-12 nappal annak bekövetkezése előtt. (Lásd az idevonatkozó tudományos közleményt www.elsevier.com/locate/compag, illetve a www.europaimehesz.atw.hu honlapokon.) tovább →
A bioméhészetben a megelőzés a fontos
A méhészeket különleges embernek tartják. Barkó Árpád debreceni bioméhész három generációs méhészcsaládból származik. tovább →
Ébredezik a méhcsalád, készülődhet a méhész
A méhcsaládok telelése mindig tartogat meglepetéseket is. Számos jól ismert tanácsot hallunk, olvasunk a telelésről, mégis, mivel több tényező (méhész-méhcsalád-környezet) befolyásolja, így mindenki tudása, tapasztalata alapján becsülheti meg a siker, illetve a kockázatok valószínűségét. tovább →
Bioméhész házaspár a Nagykunságban
Kisújszálláson él a Cs. Nagy család, a környéken sokan ismerik őket a bioméhészetükről. Cs. Nagy András, a családfő agrárkémikus és OKJ-s képzés keretében oktatja is a méhészetet. tovább →
Először csak hobbi volt
Jellemző adat, hogy a 15-16 ezer méhésszel szemben kb. 200 bioméhész van az országban. Kevesen gyakorolják a szakmát hivatásszerűen. Haász Ferenc gyulai bioméhész eredeti szakmája sem a mezőgazdasághoz kötődik. Építészmérnök, gazdasági szakmérnök és hobbiként kezdett méhészkedni 1978-ban. Édesapjától tanulta a mesterséget 33 évvel ezelőtt. Eleinte csak hétvégi elfoglaltságot jelentett mézet termelni, ám az 1980-as évektől.. tovább →
