Elődeink nyomdokain

Tarlóvirág termesztése méhes közelében

„A bölcs természet iránt nagyon hálásak lehetünk mi méhészek. Eltekintve a nagy haszontól, a tarlóvirág mégis olyan gyom, amelyre egy földmívelő sem haragszik – mert a kapás földben csak ritkásan kél, mintha nem akarná bosszantani a földnek mívelőjét, de csak azért marad veszteg, hogy aztán annál tömegesebben kelljen az árpa és rozs földben. Ezeken azonban semmikép sincs kárára a vetésnek. Ismétlem a tarlóvirágot mint gyomot szidni nem hallottam még gazda által.” (Uhlárik Sándor néptanító, 1916) Olvass tovább

A parcellanagyság és a biotikus – abiotikus környezeti hatásokkal szembeni talajellenállóképesség néhány összefüggése

A természet útja
segít, nem sarcol.
A bölcs ember útja
használ, nem harcol.
(Lao-Ce: Tao-te King) Olvass tovább

Amerikai nagyüzem – európai ökogazdaság – hús, de milyen áron?

A Daily Mail brit lap a közelmúltban jelentetett meg egy ugyancsak elgondolkodtató beszámolót egy amerikai szarvasmarhatartó óriásgazdaság, illetve egy brit ökológiai gazdaság működéséről. A két véglet bemutatását érdemesnek találtuk megosztani Olvasóinkkal. Olvass tovább

Az ökológiai gazdálkodás és az üvegházhatású gázkibocsátás

A mezőgazdálkodás üvegházhatású gázkibocsátása elég jelentős, azonban kevés ismerettel rendelkezünk az ökológiai gazdálkodás talaj eredetű nitrogén-oxid és metán kibocsátásáról. Egy svájci kutatócsoport ennek vizsgálatát tűzte ki célul. Összehasonlították az ökológiai (BIOORG) és a biodinamikus (BIODYN), valamint két szokványos mezőgazdálkodási rendszert, melyből az egyikben kizárólag ásványi trágyát (CONMIN), a másikban pedig vegyes gazdálkodás keretében szerves trágyát is alkalmaztak (CONFERT), továbbá bevontak a vizsgálatba egy trágyázás nélküli kontroll gazdaságot is (NOFERT). A kutatásban egyértelműen igazolták, hogy az ökológiai gazdálkodási rendszerek hatékonyan hozzájárulhatnak az üvegházhatású gázkibocsátás csökkentéséhez a mezőgazdaságban. Olvass tovább

Oxálsav a gyakorlatban

Az alábbi cikk a MÉHÉSZET-ben jelent meg. A lap felelős szerkesztője, valamint a cikk szerzője Németh Zoltán, nemesgörzsönyi bioméhész partnerünk szíves hozzájárulásával lapunkban is közöljük. Miért? Mivel a bioméhészetben (is) széles körben alkalmazott oxálsavas kezelési lehetőségek számos újabb lehetőségét rendszerezve ismerteti. A leírtak mögött a szerző több éves kísérleti és gyakorlati munkája, tapasztalata húzódik. Továbbá: ismétlés a tudás anyja! (Dr. Szalai Tamás méhész ellenőr) Olvass tovább

Veszélyes koktélok

Az Egyesült Királyságban működő népszerű Soil Association nevű szervezet és a Pesticide Action Network UK a közelmúltban kiadott egy tanulmányt a növényvédő szerek keverékeinek emberi egészségre és környezetre gyakorolt, úgynevezett koktélhatásáról. Igaz, hogy a vizsgálatot az Egyesült Királyságban végezték, de Magyarországon sem dőlhetünk nyugodtan hátra. A növényvédő szerek használata szinte kivétel nélkül mindenütt nő, és a készítmények hatóanyagai nemcsak egyenként, hanem egymással kombinálódva is kifejtik káros hatásukat, rombolva az ember és a többi élőlény egészségét, a talaj és a vizek élővilágát. Olvass tovább

A minősített ökológiai vetőmagok jövőjéről

Egy nagyszerű, jövőbemutató esemény adja most az apropót, hogy a hazai fémzárolt ökológiai vetőmaghasználat és ökológiai növénynemesítés fejlődési kilátásairól tájékoztassuk az ökológiai mezőgazdaság iránt érdeklődőket: a Vetőmag Szövetség Szakmaközi Szervezet és Terméktanács (VSZT) keretein belül megalakult az Ökológiai Vetőmag Munkacsoport. Olvass tovább

Gyomfajok és poszméhek a nagyobb termésért

A gyomnövények a gyümölcsösökben elsősorban a talajvíz- és tápanyagkészlet csökkentésével okoznak gondot, de mérsékelik a talajhőmérsékletet is. A legfontosabb évelő egyszikű gyomnövények közül a csillagpázsit, a muharok, a siska nádtippan, a tarackbúza; a kétszikűek közül pedig az apró- és sövényszulák, a csorbóka fajok, a mezei aszat, a hamvas szeder és a keszegsaláta a legfontosabb. Az utóbbi években egyre jobban terjed – mind egyéves, mind évelő kultúrákban – a selyemkóró, aminek meghonosítása emberi tévedésnek tekinthető. Olvass tovább

A cseresznye generális kártevők elleni hatásvizsgálat em (effektív mikroorganizmus) probiotikummal

A 2017-ben elkezdett vizsgálataink során részletes áttekintést adtunk a cseresznye tápnövény közösségének változásáról, de az új jövevény károsítók hazai megtelepedésének sajátosságiról is, amely motiválta a kísérletes, összehasonlító vizsgálatainkat annak érdekében, hogy a integrált termesztésben (benne az ökológiai termesztést is) a szintetikus hatóanyagok mellett a természetes és élőflórás probiotikus technológiákat is bemutassuk, a természetelvű mezőgazdálkodás erősítése érdekében. Olvass tovább