Egy új EU jelentés felfedi az antibiotikumok túlzott mértékű használatának és az ember betegségekkel szembeni ellenálló képességének kapcsolatát

Egy új EU-s jelentés most először mutat rá arra, hogy a 26 európai országban az antibiotikum felhasználás ⅔ része a gazdasági állatok számlájára írható. Az Európai Élelmiszer-biztonsági Hatóság, az Európai Gyógyszerügynökség és az Európai Betegségmegelőzési és Járványügyi Központ közös jelentésében megállapították, hogy azokban az országokban, ahol az állatok kezelésére bizonyos antibiotikumokból többet használnak, ott egyes humán megbetegedést okozó baktériumok esetében nagyobb az antibiotikum rezisztencia aránya. Olvass tovább

A burgonyabogár elleni védekezés lehetőségei az ökológiai gazdaságban

Az ökológiai gazdálkodásban is a talajlakó kártevők és a levéltetvek mellett a burgonyabogár (Leptinotarsa decem­lineata) a burgonya legjelentősebb állati kártevője. A lap olvasói előtt jól ismert a károsító, és bőségesen állnak rendelkezésre szakkönyvek, szakcikkek, amelyek részletesen ismertetik a károsító rendszertani besorolását, alaktanát, biológiáját, ezért ezek ismertetésétől eltekintünk. Olvass tovább

,

Tőgygyulladás vizsgálata ökológiai pihenőboxos, kötetlen tartástechnológiájú szarvasmarha állományban

A tőgygyulladás előfordulási gyakoriságát és a prevenciós eljárások eredményességét vizsgáltam egy ökológiai termelőként működő családi vállalkozás (Zußdorfer Biohof GbR, Németország) szarvasmarha állományban. Olvass tovább

Egynyári növényfaj-keverék alkalmazásának vizsgálata zengőlegyek tápnövény és élőhely teremtésében

A témát, amely a BCE KTK Ökológiai és Fenntartható Gazdálkodási Rendszerek Tanszéken került kiírásra dr. Szalai Zita egyetemi docens vezetésével, 2011-ben kezdte vizsgálni Marinov Milán kertészmérnök hallgató. A kísérleti üzemben eddig is fontos feladat volt a biodiverzitás növelése, élőhelyek létrehozása. Ennek érdekében sövénysávokat, virágos gyep területet és méhlegelő növénykeverékeket telepítettünk az elmúlt évek során. Jelen kísérlet célja a zengőlegyek tápnövény választásának vizsgálata volt a Soroksári Kísérleti Üzem és Tan­gazdaság Öko-ágazatának területén. A kísérleti üzem Öko-ágazata 17 éve bioművelésben van, így a vegyszermentes gazdálkodás eredményének következtében a hasznos élőszervezetek elszaporodásának kedvező feltételei alakultak ki. A kísérlet további célja a funkcionális biodiverzitás fejlesztése a művelt területek közelében, a szakirodalom alapján javasolt tápnövények betelepítése, és virágzás fenológiájának vizsgálata volt.

Olvass tovább

A dió kártevői

A hazánkban honos közönséges diót értékes faanyagáért és keresett, magas piaci értékű gyümölcséért termesztjük. A dióbél kalóriában, olajban és B-vitaminban gazdag. A héjas termésű gyümölcsök között a diónak van legnagyobb termőterülete az országban. Fája közepesen sűrű és kemény, rendkívül szívós és rugalmas, jól formálható, szegelhető, faragható. A szép rajzolatú diórönköket a bútoriparban, a parkettagyártásnál, a szobrászatban és a hangszerkészítésnél használják fel. Tág térállásban a diófának erőteljes, zömök törzse, hatalmas koronája van, zárt helyen viszont karcsúbb, hengeres törzset, keskeny lombozatot alakít ki. A szaporítóanyag lehet mag vagy csemete. A magvetésnél ősszel vagy tavasszal fészkekbe helyezzük a burok nélküli magvakat. Sokkal eredményesebb a kelés, ha előcsíráztatást végzünk. Olvass tovább

,

Komposztálás riolittufával forgatás nélkül

Hazánkban nem mindenütt kezelik megfelelően az istállótrágyát (szilárd-híg), a nagy mennyiségben keletkező szerves eredetű melléktermékeket, szennyvíziszapot és hulladékot, jelentős részüket nem hasznosítják újra. Nagy mennyiségű szerves anyag égetéssel esik ki a természetes körforgásból, a környezetet szennyezve. Olvass tovább

Nanotechnológia a mezőgazdaságban

Olvass tovább

Védekezés a levéltetvek ellen az ökológiai gazdaságban

Természetesen a levéltetvek kártétele ugyanúgy jelentkezik az ökológiai, mint a szokványos gazdálkodásban, vagyis a közvetlen kártétel, a növények szívogatása mellett másodlagos károsításukkal, a vírusok terjesztésével is számolnunk kell. Olvass tovább

Nitrát rendelet és az ökológiai gazdálkodás

Az ökológiai gazdálkodást folytató termelők által tápanyag­után­pótlásra használható termékek köre jelentősen szűkebb, mint a konvencionális gazdálkodók esetében. Az ökológiai gazdálkodás során felhasználható tápanyagpótló és talajjavító termékek között fontos szerepe van az istállótrágyának és a komposztált, valamint folyékony állati ürüléknek (amelyek nem származhatnak iparszerű állattartásból).

Olvass tovább