Tag Archive for: bioélelmiszer

Bizonyára sokan ismerik a Pödör Kft. termékeit, nem lehet nem észrevenni az áruházak, bioboltok polcain sorakozó elegáns üvegeket. A cég a legjobb minőségű, a hazai piacon sokszor ritkaságnak számító olajokat, gyümölcs­- és balzsameceteket forgalmazza, nagy sikerrel. Pödör Krisztinával, a Pödör Kft. ügyvezetőjével beszélgettünk. Olvass tovább

Felelős emberi közösségek (család, gyülekezet, nemzet stb.) kiemelt figyelmet fordítanak az utánpótlásra és a betegekre, elesettekre. Ez a gondoskodás sokrétű, kiterjed az otthon, a lakhatás biztosítására, a nevelésre, gyógyításra és még sok területre, de semmiképpen nem maradhat ki közülük az egészséges, biztonságos és tartalmas élelem adása sem.

A felelősséget felvető, elgondolkodtató tények sorakoznak, hiszen soha nem volt ilyen magas az allergiás, cukorbeteg, autista, élelmiszer intoleráns, hiperaktív és rosszindulatú betegségben szenvedő gyermekek aránya, mint napjainkban. Nyilván a diagnosztizálás hatékonyságának javulása is szerepet játszik ebben, benne van a gyermekkori stressz is (legfeljebb nyomokban tartjuk József Attila intelmét „… játszani is engedd szép, komoly fiadat!”), de szinte biztos, hogy a főszerepet az elromlott élelmezés jelenti. Egymás után jelennek meg az ezt igazoló tudományos cikkek és azok is, amelyek a bioélelmiszerek előnyeit igazolják. Az alapanyagok elszegényedését hozzáadott mesterséges összetevőkkel próbálják pótolni; esetenként jogszabályi kötelezés mellett. Bizonyítékok vannak arra, hogy a bioélelmiszert fogyasztó gyermekek ritkábban betegszenek meg, ritkább körükben az allergiás, a bioétkezés már pár nap alatt jelentősen csökkentheti a szervezetben felhalmozódott vegyszermaradékok mennyiségét. A bioélelmiszer-fogyasztás nem csak az egészséget szolgálja, hanem számottevő pozitív társadalmi hatások is jelentkeznek: kevesebbet kell költeni gyógyszerre, gyógykezelésre, kevesebb napot esik ki a gyermek az iskolából, ezért a szülő is a munkából.

Vannak pozitív fejlemények, hiszen feltámadt már az egészséges táplálék iránt az igény a közétkeztetésben, részletes jogszabály is született ennek szolgálatára. A biotársadalom úgy érzékeli, nem biztos, hogy a legfontosabb korlátokat állították fel benne, hiszen nem érintenek számos ártó elemet, így a szermaradványokra, adalékokra, a GMO-kra, az ionizáló sugárzással kezelt termékekre csak – az erősen megkérdőjelezhető – általános szabályok vonatkoznak.

Az iparszerű gazdálkodásból származó, vegyszereken fejlesztett, silány beltartalmú összetevőkből soha nem lehet tápláló elemekben gazdag ételt készíteni és gyermekeink, betegeink asztalára letenni.

Nyilván ezt észlelte a Nemzeti Akcióterv az Ökológiai Gazdálkodás Fejlesztéséért (2014-2020) program elfogadásakor az agrárkormányzat, amikor célul tűzte ki, hogy 2020-ra a közétkeztetésben az alapanyagok 30%-át a biotermékek adják.

A terv teljesítéséhez minden érintettre szükség van! Szükség van a kormányzat*, az önkormányzatok, a szülők, a közétkeztetők, iskolák, kórházak és még sorolhatnánk ki mindenkinek az ügyet segítő hozzáállására. A magyar biogazdák, illetve érdekérvényesítő szervezetük a Magyar Biokultúra Szövetség és hatáskörébe tartozó szervezetek a rájuk háruló feladatot jó szívvel vállalják. Mások is így tegyenek!

* A nagyobbik kormánypárt 2006-os választási programjában az egészséges táplálék biztosítása érdekében már kiemelten szerepelt az „ökotermelés” támogatása.

Czeller Gábor elnök – dr. Roszík Péter alelnök
Magyar Biokultúra Szövetség
(Biokultúra 2016/1)

Egyre több ember számára fontos, hogy természetes módon őrizze meg, vagy állítsa helyre egészségét és ezzel együtt a fogyasztók próbálják elkerülni a génmódosított élelmiszereket. Az ökológiai jelölés nem mindenkinek elegendő és sajnos néhány laboratóriumi vizsgálat kimutatta, hogy néha az ökológiai jelöléssel ellátott élelmiszerek is szennyeződhetnek génmódosított szervezetekkel. (Cikkünk egy USA helyzetét elemző írás alapján készült. )

Olvass tovább

Németországban egy év alatt 10-10 százalékkal nőtt a biotermékeket importáló és a bioalapanyagokat behozó, majd feldolgozó cégek száma, pedig az ökológiai gazdálkodásba vont terület nagysága már eléri az 1 millió 50 ezer hektárt – a teljes mezőgazdasági terület 6,3%-át. Olvass tovább

A Polyák fóliás zöldséggazdaság Fülöpjakabról

Kora téltől tavaszig mindig gyanakodva figyelem a zöldségboltokban, zöldséges pultokon sorakozó gyönyörű epreket (szamócát), a pirosló retket, a kívánatos salátát, a csodás paradicsomokat. Eddig is tudtam, most még inkább, hogy ezek csak a szemnek szépek, mint táplálék – kis túlzással –, méregnek minősülnek. A népi mondás szerint: se íze, se bűze…

Olvass tovább

A vegyszeres, nagyüzemi mezőgazdaság

A mai értelemben vett mezőgazdaság 10-12.000 évvel ezelőtt kezdődött. Az ember magához kötötte és szelidítette a környezetében élő állatokat és hasznosította azok tejét, húsát, tojását. Tudatosan válogatta és elültette a környezetében található ehető növények magjait, később keresztezte a növényeket. Így alakult ki a mezőgazdaság. Olvass tovább

Dr. Farkas Ilona ("A RÁK ELLEN AZ EMBERÉRT, A HOLNAPÉRT!" Társadalmi Alapítvány alapítója és szakmai tanácsadója) 2012. december 1-jén Budapesten, a XXV. Biokultúra Tudományos Napon elhangzott előadása

Manapság gyakran alkalmazzák a „bio”, illetve az „öko” jelzőt az élelmiszerekhez, a napi használati tárgyakhoz, vegyipari cikkekhez, a szórakoztató elektronika eszközeihez kapcsolva azok készítői, forgalmazói azért, hogy termékeiket jobban tudják értékesíteni. Ez azért sikerülhet, mert a fogyasztók számára ezek a jelzők pozitív üzenetet hordoznak, mégpedig azt, hogy a termék az élet (=bio) folyamatainak, illetve a környezet (=öko) érdekeinek figyelembevételével készült, vagy használatával azt védik. Olvass tovább

Sokan ismerik azt a közmondást, hogy „az vagy, amit eszel”, de csak kevesen gondolkodnak el igazán azon, hogy ez mit is jelent valójában. Ha jól belegondolunk, születésünktől fogva a testünk, ezen belül minden sejtünk azokból a táplálékokból épült fel, amit eddig magunkhoz vettünk. Éppen ezért fontos annyira odafigyelni arra, hogy mit eszünk és az élelmünk milyen forrásból származik.

Olvass tovább