Tag Archive for: biokontroll

Régi-új méhbetegség: NOSEMA-KÓR

A Nosema apis (Cnidosporidia, Sporozoa, Microspora) méhélősködőt Zander írta le 1909-ben. A Microsporák élő sejtekben szaporodó gombák. Hasonló élősködők gyakorta előfordulnak a különféle rovarok és alacsonyabbrendű gerincesek (halak) emésztőcsövében.

Olvass tovább

Darvas Béla

Növényvédő szakmérnök, az MTA doktora (biológia). Nyolc évig dolgozott a növényvédelmi hálózatban (növényvédő szerek engedélyezését megalapozó biológiai hatásvizsgálatokban), 1982-től az MTA Növényvédelmi Kutatóintézet kutatója, ahol rovarélettannal, szelektív hatóanyagok fejlesztésével, természetes eredetű vegyületek kutatásával, a peszticidek és a GM növények ökotoxikológiai értékelével foglalkozott. A Szent István Egyetem Mezőgazdaság- és Környezettudományi Karán működő, kihelyezett Ökotoxikológiai Tanszék vezetője, az ELTE Környezettudományi Doktori Iskolájának törzstagja, a Debreceni Egyetem címzetes egyetemi tanára. Széchenyi professzori ösztöndíjas (1998-2001). 2004-től a Géntechnológiai Eljárásokat Véleményező Bizottság tagja, 2009-től elnöke.

MTA Növényvédelmi Kutatóintézet, Ökotoxikológiai és Környezetanalitikai Osztály
1525 Budapest, Pf. 102,
E-mail: bdarvas[kukac]freemail.hu

Bardócz Zsuzsa

Vegyész (Kossuth Lajos Tudományegyetem) tudományos pályafutását a DOTE kutatójaként kezdte, ahol doktorált, majd megszerezte az MTA kandidátusi címét.1987-ben hozzáment Pusztai Árpádhoz, és Skóciába költözött. 1987-től 2000-ig, nyugdíjbavonulásáig az aberdeeni Rowett Kutatóintézetben dolgozott, a „Food-Gut-Microbial Interaction Unit” vezetőjeként. 2000-ben hazaköltözött Magyarországra, 2002-ben megszerezte az MTA doktora címet. Habilitálás után 2007-től a Debreceni Egyetem ATK Élelmiszertudományi, Élelmiszerbiztonsági és Mikrobiológiai Intézétében a táplálkozástudomány professzora.

Debreceni Egyetem, Agrár- és Gazdálkodás-tudományok Centruma, Élelmiszer-tudományi,
Élelmiszer-biztonsági és Mikrobiológiai Intézet
4025 Debrecen, Böszörményi út 128.

Pusztai Árpád

Vegyészdilomája megszerzését (1953, ELTE) követően az MTA Enzimológiai Intézetében dolgozott Szörényi Imre professzor munkatársaként. 1956-ban elhagyta az országot és Nagy-Britanniában telepedett le. PhD fokozatának megszerzése (1960, Londoni Egyetem, Listaer Intézet) után a Listaer Intézetben dolgozott 1963-ig, majd a Nobel-díjas Dick Synge munkatársának hívta az aberdeeni Rowett Kutatóintézetbe, ahol nyugdijbavonulásáig és azt követően még 8 évig dolgozott. Az utolsó 3 évben feleségével a génmódosított növények és a belőlük készült élelmiszerek biztonságosságának megállapításához szükséges kísérleti módszerek kidolgozásán munkálkodott. A világon elsőként hívta fel a figyelmet a GM növények táplálkozásbiztonsági vizsálatának hiányosságára. Munkásságáért több brit, nemzetközi és hazai tudományos és társadalmi dijjal tüntették ki, a legjelentősebbek a Stuttgarti Béke-díj, melyet feleségével együtt nyert el, a Mahatma Gandhi díj a tisztességes tudományért, valamint a német tudósok szövetségének ún. Whistleblower-díja.

Debreceni Egyetem, Agrár- és Gazdálkodás-tudományok Centruma, Élelmiszer-tudományi,
Élelmiszer-biztonsági és Mikrobiológiai Intézet
8262 Badacsonytördemic, Tatay S. u. 15.

Gyulai Iván

(1952, biológiai-kémia szakos tanár, ökológus)

1978 óta foglalkozik a környezetet érintő kérdésekkel, 1992 óta az Ökológiai Intézet a Fenntartható Fejlődésért Alapítvány igazgatója. Elméleti téren a fenntartható fejlődés kérdéseinek tisztázásával foglalkozik. Ismertek alternatív megközelítései a jelenlegi környezetpolitikával szemben, amelyek publicisztikáiból – pl. Kérdések és válaszok a fenntartható fejlődésről; Zsigerbeszéd; A biomassza dilemma – megismerhetők. A Szent István Egyetemen címzetes egyetemi docensként tíz éve tanítja a fenntartható fejlődés elméletét és gyakorlatát. Előadóként és oktatóként széles körben ismert, idehaza és külföldön egyaránt. Nevéhez fűződik a „fenntartható falu” kezdeményezés, a fenntarthatóság elveinek gyakorlati modellje. Teoretikus munkássága mellett az ökológiai gazdálkodás területén gyakorló gazda.

Ökológiai Intézet a Fenntartható Fejlődésért
3525 Miskolc, Kossuth u. 13.
E-mail: gyulai[kukac]ecolinst.hu

Bereczki Krisztina

2010-ben végzett az ELTE-n okleveles környezetkutatóként. Jelenleg a Szent István Egyetem Környezettudományi Doktori Iskolájának elsőéves hallgatója. Kutatási témája a madarak hernyókártevők elleni védekezésben betöltött szerepének vizsgálata az erdőtermészetesség függvényében. Érdeklődési körébe tartozik továbbá a környezetbarát erdő- és mezőgazdálkodási módok megteremtésének lehetősége.

Szent István Egyetem, Környezettudományi Doktori Iskola
2103 Gödöllő, Páter Károly u. 1.
E-mail: bereczki.krisztina87[kukac]gmail.com

Báldi András

Ökológus kutató, az MTA doktora (biológia), az MTA–MTM Állatökológiai Kutatócsoport tudományos tanácsadója. A biológiai sokféleséget, az élővilág gazdagságát vizsgálja különböző mezőgazdasági területeken a kezelés függvényében. Újabban az ökoszisztéma-szolgáltatások kutatása érdekli, elsősorban az ökológiához kapcsolódó területek, mint a természetvédelmi biológiai védekezés, továbbá az együttműködés más tudományterületekkel. A Szent István Egyetem Környezettudományi Doktori Iskolájának törzstagja, a Society for Conservation Biology – Europe soros elnöke, illetve az MTA Természetvédelmi és Konzervációbiológiai bizottságának titkára.

Magyar Tudományos Akadémia – Magyar Természettudományi Múzeum, Állatökológiai Kutatócsoport
1088 Budapest, Baross u. 13.

Raska Gábor

Okleveles környezetmérnök (MSc), vidékfeljesztési mérnök (BSc), 2008 óta a Szent István Egyetem Környezettudományi Doktori Iskolájának doktorandusz hallgatója. Kutatási területe a POP vegyületekkel, ezen belül DDT-vel szennyezett talajok mikrobiális kármentesítési lehetőségei. E mellett a gödöllői székhelyű Agruniver Holding Környezetvédelmi és Kutatásfejlesztési Kft. alkalmazottjaként számos kelet-európai és közép-ázsiai országban POP projektek környezetvédelmi tanácsadója, szakértője, helyi munkacsoportok, civil szervezetek elméleti és gyakorlati oktatója.

Szent István Egyetem, Gödöllő, Környezetvédelmi és Környezetbiztonsági Tanszék
2103 Gödöllő, Páter K. u. 1.
E-mail: raska.gabor[kukac]agruniverholding.hu

Privler Zoltán

Agrármérnök, élelmiszer-minőségbiztosítási szakmérnök. 1994-2008-ig a Szent István Egyetem (egykori Gödöllői Agrártudományi Egyetem) munkatársa. 1996-2000-ig a Biotechnológiával a Környezetvédelemért Alapítvány tudományos főmunkatársa. 2003-tól az Agruniver Holding Környezetvédelmi és Kutatásfejlesztési Kft. ügyvezető igazgatója. Kutatás-fejlesztési szakterületei: „Szénhidrogénekkel és/vagy származékaikkal szennyezett talajok bioremediációja” (Biotechnológia 2000); „Toxikus, bioakkumulációra hajlamos (PBT-tartalmú) komplex szennyezések ökológiai hatását és kockázatát mérő in vitro biológiai módszerek fejlesztése” (Biotechnológia 2003); „Természeti erőforrásokra alapozott Környezetipari Tudásközpont” (Pázmány 2005); biodegradáció környezetbiztonsága, biodegra­dációs technológia fejlesztés (NKTH, RET-12/2005); „Élelmiszer-biztonság fokozása gabona-alapanyagok mi­ko­toxin-szennyezettségének csökkentésével” (MYCOSTOP).

Agruniver Holding Környezetvédelmi és Kutatás­fejlesztési Kft., 2100 Gödöllő, Ganz Á. u. 2.