Májer János

Okleveles kertészmérnökként végzett 1983-ban Budapesten, majd a növénytermesztési és kertészeti tudományok doktori iskolában Keszthelyen doktori (PhD) címet szerzett. 1995-től a badacsonyi székhelyű Pannon Egyetem Agrár­tudományi Centrum Szőlészeti és Borászati Kutatóintézetét és annak jogelődjét vezeti igazgatóként. Kutatási területei a szőlő-fajtaérték kutatása, a szőlő talajerő-gazdálkodása és a környezetbarát szőlőtermesztési módszerek fejlesztése.

Pannon Egyetem, Agrártudományi Centrum, Szőlészeti és Borászati Kutatóintézet, Badacsony
8261 Badacsonytomaj, Római u. 181.
E-mail: vitihill[kukac]mail.iif.hu

Németh Gyöngyi

2007-ben végzett a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Vegyészmérnöki és Biomérnöki Karának Környezetmérnök szakán. 2006. és 2009. között a MOL Nyrt. egészségvédelmi/biztonságtechnikai/környezetvédelmi szakértőjeként, 2009. és 2011. között az Imsys Mérnöki Szolgáltató Kft. vezető tanácsadójaként dolgozott. Jelenleg a Szent István Egyetem Környezet-tudományi Doktori Iskolájának elsőéves hallgatója, az egyetem kihelyezett Ökotoxikológiai Tanszékén (MTA Növényvédelmi Kutatóintézete). Kutatási témája a környezeti endokrin zavaró hatást kifejtő hatóanyagok kimutatására és vizsgálata.

MTA Növényvédelmi Kutatóintézet
Ökotoxikológiai és Környezetanalitikai Osztály
1525 Budapest, Pf. 102
E-mail: nemeth.gyongyi[kukac]gmail.com

Maczák Béla

Okleveles kertészmérnökként vég­zett 1979-ben a Kertészeti Egyetemen. 1984-ben a Gödöllői Agrár­tudományi Egyetemen mezőgazdasági genetikus szakmérnöki diplomát, 1985-ben a Kertészeti és Élelmiszeripari Egyetemen egyetemi doktori címet szerzett. 2004-től dolgozik a Magyar Élelmiszer-biztonsági Hivatalnál, mint az Európai Unió gyors veszélyjelző rendszerének magyar koordinátora.

Magyar Élelmiszer-biztonsági Hivatal 1097 Budapest, Gyáli út 2-6.
E-mail: bela.maczak@mebih.gov.hu

Mészáros László

Tartósítóipari mérnökként végzett 1979-ben a Kertészeti Egyetemen. Diplomája megszerzése után az Aranykalász MgTSz-ben Ráckevén műszaki ellenőr, majd 1981-től 1985-ig a ráckevei hűtőház üzemegység- majd üzemvezetője. 1985 és 2003 között a jelenlegi Corvinus Egyetem Élelmiszer-tudományi Karának Hűtő- és Állatitermék-technológiai Tanszékén tudományos munkatárs, majd egyetemi adjunktus. 2003 és 2005 között az Országos Élelmezés- és Táplálkozástudományi Intézet Élelmiszer-biztonsági Főosztályának vezetője. 2005 óta a Magyar Élelmiszer-biztonsági Hivatal főosztályvezetője.

Magyar Élelmiszer-biztonsági Hivatal 1097 Budapest, Gyáli út 2-6.

Pethő Ágnes

Növényvédelmi szakértő, az ELTE biológia–kémia szakán végzett 1977-ben, majd az ELTE humánökológia szakán 1993-ban. Kutatóként humán sejtgenetikával és állattenyésztési biotechnológiával foglalkozott, majd 1992-től a természetvédelmi igazgatásban (a Környezetvédelmi Minisztérium Természetvédelmi Hivatalában és a Környezetgazdálkodási Intézet Természetvédelmi Igazgatóságán) dolgozott. 2002 óta növényvédőszer-engedélyezéssel foglalkozik. Jelenlegi munkahelye a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Növény-, Talaj- és Agrárkörnyezet-védelmi Igazgatósága.

Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Központ, Növény-, Talaj- és Agrárkörnyezet-védelmi Igazgatóság 1118 Budapest, Budaörsi út 141-145.
E-mail: pethoa@mgszh.gov.hu

Baka Erzsébet

Az Eötvös Loránd Tudományegyetemen végzett okleveles biológus, ezen belül molekuláris biológiára és mikrobiológiára specializálódott. 2008 óta doktorandusz hallgatója a Szent István Egyetem Környezettudományi Doktori Iskolájának. Kutatási területei a környezeti mikrobiológia és – a müncheni Max Planck Intézettel együttműködve – genetikai eszközrendszerek fejlesztése extrém körülmények között élő mikroorganizmusok molekuláris biológiai vizsgálataihoz.

Szent István Egyetem, Regionális Egyetemi Tudásközpont, 2100 Gödöllő, Páter Károly u. 1.
E-mail: baka.erzsebet@kti.szie.hu

,

A sikeres ökológiai növénytermesztés kulcskérdése – a fajtaválasztás

A növénytermesztés hatékonysága, a piaci feltételeken túl, elsődlegesen annak a függvénye, hogy a termesztetni kívánt faj mely fajtáját vagy típusát termesztjük egy adott gazdálkodási és ökológiai feltételrendszer keretében. (Fotó: az MTA Mezőgazdasági Kutatóintézete Martonvásár ökológiai tenyészkertje, dr. Roszík Péter felvétele)

Olvass tovább

Petefürkésszel a kukoricamoly ellen

Erdélyben a kukoricamoly (Ostrinia nubilalis Hbn) a leggyakoribb kártevője a kukoricának. A kísérleteket 1990 és 1995 között végeztük a Tordai Kísérleti Állomáson azzal a céllal, hogy jobban megismerjük a petefürkésszel (Trichogramma maidis Pint./Voeg) való biológiai kezelés eredményét, kedvező hatását a hasznos rovarok, valamint a mezőgazdasági életkörülmények (agrobioönózis) megtartásában.

Olvass tovább

Kajszitermesztés: a legkockázatosabb vállakozás

Tisztelt Olvasó! Új rovatot indítunk „Gyümölcstermesztés” címmel. A 2009-ben induló ökológiai célprogram jelentős összeggel támogatja a gyümölcstermesztőket, és ennek hatására jelentősen nőtt az ökológiai gazdálkodásba bevont gyümölcsösök területe. Rovatunk nekik kíván segítséget nyújtani. (Széles Viktória rovatvezető.)
Fotó: a szerző kajsziültetvénye Szikszó határában. Olvass tovább