Az elmúlt években a növekvő érdeklődés mellé egyre több gyakorlati tapasztalat társul a hazai ökológiai szőlőtermesztés területén. A technológiák alkalmazási igényét növeli a konvencionális termesztésben elért eredményektől számos esetben kedvezőbb növény-egészségügyi helyzet létrejötte. Még a kritikus megítélésű 2008-as év során is így volt, mikor is a lisztharmat-fertőzés igencsak feladta a leckét a növényvédősöknek. Olvass tovább
Élelmiszer- és takarmány-alapanyagok ásványianyag- és vitamintartalmának csökkenése
Az igen káros iparszerű, intenzív mezőgazdaság környezet-romboló hatása kiemelten jelentkezik a talaj ásványianyag-készletének csökkenésében, a termények minőségromlásában. A jelenség egyik legfontosabb okozója a hosszú évtizedek óta tartó általános környezet-elsavanyosodás, amely legerősebben a termőtalajon jelentkezik (pl. a savas esők, a műtrágyázás, a szintetikus növényvédőszerek, a helyi savas kiülepedések stb. hatására). Olvass tovább
Az ökológiai növényvédelemben használható előrejelzési lehetőségek közül az alma kórokozói közül az erwíniás virág- és hajtáselhalás (tűzelhalás), az almafalisztharmat és az alma ventúriás varasodása esetében lehet hasznos gyakorlati tanácsokat bemutatni. Olvass tovább
Az árutermelő ökológiai gazdálkodás ugyanolyan kihívásokkal néz szembe, mint a konvencionális termesztés: magas minőségi igény a felvásárlók részéről, kiélezett konkurenciaharc a szabad piacon és nyomott árak. Olvass tovább
A vadcseresznye egész Eurázsiában honos. Régészek a budai várnegyed egyik kútjából 66 cseresznye és 100 meggymagot gyűjtöttek össze. Az első magyar nyelvű kertészeti könyvünkben – a Posoni Kertben – Lippay János így ír: „A cseresznye közönségesen kétféle: oltott és oltatlan. Ezek közül némelyek öregek, némelyek középszerűek, némelyek aprók. Színekben pedig ki fekete, ki vörös, kinek fele fejér, fele vörös, ki éppen fejér. Találkozik éppen zöld is: de még olyat nem láttam. Az íze édes leves, és egy kevéssé savanyúcska szabású: főképpen az ótott fekete, öreg és porcogós. A későn érő, leginkább ki Szent Mihály nap tájában érik, jó kemény, de középszerű, és a csutkáján mintegy fodra vagyon, ritka minálunk. Az ótott mindenkor jobb a magon költnél. A cseresznye a hűvös eget, avagy a középszerűt szereti. A felette meleget nem igen szenvedheti, ezért az agyagos földet sem kedveli, inkább valamennyire a nedveset.” Olvass tovább
Dr. Roszík Péter 2010. március 20-án a Nyugat-magyarországi Egyetem Növényvédelmi Tanszékén elhangzott előadásaA Nosema apis (Cnidosporidia, Sporozoa, Microspora) méhélősködőt Zander írta le 1909-ben. A Microsporák élő sejtekben szaporodó gombák. Hasonló élősködők gyakorta előfordulnak a különféle rovarok és alacsonyabbrendű gerincesek (halak) emésztőcsövében.
Növényvédő szakmérnök, az MTA doktora (biológia). Nyolc évig dolgozott a növényvédelmi hálózatban (növényvédő szerek engedélyezését megalapozó biológiai hatásvizsgálatokban), 1982-től az MTA Növényvédelmi Kutatóintézet kutatója, ahol rovarélettannal, szelektív hatóanyagok fejlesztésével, természetes eredetű vegyületek kutatásával, a peszticidek és a GM növények ökotoxikológiai értékelével foglalkozott. A Szent István Egyetem Mezőgazdaság- és Környezettudományi Karán működő, kihelyezett Ökotoxikológiai Tanszék vezetője, az ELTE Környezettudományi Doktori Iskolájának törzstagja, a Debreceni Egyetem címzetes egyetemi tanára. Széchenyi professzori ösztöndíjas (1998-2001). 2004-től a Géntechnológiai Eljárásokat Véleményező Bizottság tagja, 2009-től elnöke.
MTA Növényvédelmi Kutatóintézet, Ökotoxikológiai és Környezetanalitikai Osztály
1525 Budapest, Pf. 102,
E-mail: bdarvas[kukac]freemail.hu
Vegyész (Kossuth Lajos Tudományegyetem) tudományos pályafutását a DOTE kutatójaként kezdte, ahol doktorált, majd megszerezte az MTA kandidátusi címét.1987-ben hozzáment Pusztai Árpádhoz, és Skóciába költözött. 1987-től 2000-ig, nyugdíjbavonulásáig az aberdeeni Rowett Kutatóintézetben dolgozott, a „Food-Gut-Microbial Interaction Unit” vezetőjeként. 2000-ben hazaköltözött Magyarországra, 2002-ben megszerezte az MTA doktora címet. Habilitálás után 2007-től a Debreceni Egyetem ATK Élelmiszertudományi, Élelmiszerbiztonsági és Mikrobiológiai Intézétében a táplálkozástudomány professzora.
Debreceni Egyetem, Agrár- és Gazdálkodás-tudományok Centruma, Élelmiszer-tudományi,
Élelmiszer-biztonsági és Mikrobiológiai Intézet
4025 Debrecen, Böszörményi út 128.
