Napjainkban az intenzív paradicsom-termesztéstechnológia egyre precízebb és fejlettebb. A paradicsomok tőtávolsága csökken, emiatt a fitotechnikai műveletek időigénye és a kézimunkaerő-igény egyre nő, miközben kiemelt cél a korai termésérés. A négyzetméterenkénti termésmennyiséget csak ilyen módon lehet maximalizálni, de a lehetséges veszteségek is ebben a termesztési rendszerben a legnagyobbak. A korszerű fejlesztési irányokkal csak a tőkeerős gazdálkodók tudnak lépést tartani. Ebben a cikkben viszont azokhoz szeretnénk szólni, akik nem akarják felvenni a versenyt az intenzív termesztési módszerekkel.

Olvass tovább

Az alternatív növénytermesztési rendszerekben a legnagyobb kihívást jelenti a talaj termékenységének és a növénytermesztés szintjének fenntartása. Különösen igaz ez, mivel az (érett) istállótrágya hozzáférhetősége az állatállományok létszámának csökkenéséből eredően erősen korlátozott. Bár nem helyettesíti az istállótrágyát, a szakszerűen végezett zöldtrágyázás segíti a talaj termékenységének fenntartását és fokozását. A zöldtrágya helyben megtermelt szerves trágyát jelent, kifejezetten erre a célra vetett, nagy biomassza tömegű növényfajok talajba dolgozásával. Olvass tovább

A Biokultúra lapban alapításától kezdve megtalálható volt a Biodinamikus rovat, ahol évtizedeken keresztül elsősorban dr. Mezei Ottóné osztotta meg kapcsolódó írásait, aktuális gondolatait, hazai és külföldi eseményekről készült beszámolóit. Az elmúlt években dr. Mezei Ottóné e tevékenységétől már visszavonult és sajnos a rovat is elmaradt. A Biodinamikus élet alkalmi rovattal azt szeretnénk, hogy e lap olvasói, minősített ökológiai gazdálkodók találkozzanak a biodinamikus kert- és mezőgazdálkodás területéről szóló írásokkal, e fórumon is értesüljenek a kapcsolódó hazai és külföldi eseményekről, aktualitásokról. Az itt megjelenő írások nem kizárólag a Demeter ellenőrzött és tanúsított gazdálkodóknak szólnak, hanem mindenkinek, akit a biodinamikus gazdálkodási mód és annak egyedisége érdekel. Mindenkinek szabad elhatározása, hogy biodinamikusan kíván-e gazdálkodni. Ha azonban ezt ellenőrzés mellett és azon alapuló Demeter minősítéssel megerősítve kívánja folytatni – ahhoz biodinamikus szakember támogatása lesz szükséges.* Meglévő biodinamikus barátaink mellett az új érdeklődőknek is támogatást kívánunk nyújtani ebben a rovatban alkalmanként megjelenő írásokkal, beszámolókkal, aktualitásokkal. (A felvételen: Rudolf Steiner. *A főszerkesztő megjegyzése: a Biokontroll Hungária Nonprofit Kft. vállalja Partnerei biodinamikus előírások szerinti gazdálkodásának ellenőrzését is a Demeter Internationallal kötött megállapodás alapján.)

Olvass tovább

A legtöbb világszerte használt gyomirtó készítmény glifozát alapú és ezek toxicitásáról megoszlanak a vélemények. A növényvédő szerek toxikológiai határértékének meghatározása nagy vitákat kavar tudományos és jogszabályalkotói körökben egyaránt. Világszerte a glifozát-alapú gyomirtó szereket használják a legszélesebb körben és ugyancsak ezeket alkalmazzák leggyakrabban a génmódosított, glifozátnak ellenálló növények termesztése során is. Olvass tovább

A Holland Alma Kft. Gyümölcsfaiskola 2008-ban jelentős alma fajtainnovációba kezdett, ami európai nemesítésű almafajták honosítását és termesztésbe vonását célozza. E tevékenység körében az elmúlt kilenc év alatt több, mint hetven új, betegség ellenálló fajtát és fajtajelöltet próbáltak ki hazai ökológiai környezetben, több termesztési körzetben. Olvass tovább

Az ERWIPHAGE FORTE az Enviroinvest Zrt. által kifejlesztett első magyar bakteriofág alapú biológiai készítmény, mely a tűzelhalás ellen preventív jelleggel sikeresen alkalmazható. A készítmény 2012 óta 120 napos szükséghelyzeti felhasználási engedéllyel rendelkezik minden év március 15-től július 15-ig terjedő időszakra. Ebben az időszakban a 2. forgalmi kategóriás növényvédő szer a www.erwiphage.com weboldalról megrendelhető. A készítmény ökológiai gazdálkodásban is alkalmazható. Olvass tovább

A gombakártevők elleni védekezés megvalósítása napjainkban főként kémiai úton, gombaölő vegyszerek (fungicidek) alkalmazásával történik. Az ilyen szerek használata azonban magas költségekkel jár, terheli a környezetet, a szermaradványok pedig bekerülnek élelmiszereinkbe. Ráadásul a növénykórokozó gombákban ellenállóképesség (rezisztencia) alakulhat ki a kémiai fungicidekkel szemben, ezáltal szűkül az eredményesen felhasználható növényvédőszerek köre. Ezért – különösen a biotermesztéssel foglalkozó gazdák részéről – egyre növekvő igény mutatkozik a hatékony, biológiai védekezési módszerek alkalmazása iránt. A növénykórokozó gombák elleni biológiai védekezés céljaira különösen ígéretesek a Trichoderma fonalasgomba-nemzetség képviselői, melyek számos bio­fungi­cid és növénykondícionáló készítmény alapját képezik.

Olvass tovább

Kitesszük a feromoncsapdát és várjuk, hogy befogja a kártevőt. De mikor is, melyik napszakban repülnek bele a molyok? Lepkéje válogatja. Van amelyik szürkületkor és van amelyik hajnalban. Olyan faj is akad, amelyik nappal, de legtöbbjük éjszaka. Mindegyik fajnak más és más a belső órája. Olvass tovább

Előzmények

Hazánkban a vulkáni tevékenység során a riolittufa hulló hamuként rakódott le a magas vonulatokon a Zemplén hegységben. Kezdetben felhasználták lakóházak, pincék építéséhez, továbbá vakoló anyagként és padlásterek szigetelésére. Később a csempe ipar égetett burkolólapok gyártásához fontos alapanyagként itthon és külföldön egyaránt használta. A bodrog­keresztúri riolittufa őrlemény mezőgazdasági és környezetvédelmi felhasználásának vizsgálata 1984-ben kezdődött. Az ÉSZAKKÖ bányászati vállalat Tarcal 1986-ban kötött szerződést a DATE Termelésfejlesztési Intézetével riolittufa kísérletekre. Az intézet, dr. Köhler Mihály témafelelős vezetésével tizenkét kutató intézet, a mezőgazdasági nagyüzemek és magán termelők bevonásával kezdte meg a kisparcellás és üzemi kísérleteket Csongrád, Békés, Szolnok, Bács-Kiskun, Hajdú-Bihar, Szabolcs-Szatmár-Bereg és Borsod-Abaúj-Zemplén megyékben. Olvass tovább