– Mióta foglalkozik biogazdálkodással és hogyan kezdtek hozzá?

– A történet az 1980 körüli években kezdődik. A mostanra már külön ökogazdálkodó fiaink – akiknek már lassan felnőtt gyerekeik lesznek – a nyakamban lovagoltak a BNV területén egy mezőgazdasági vásáron. Ekkor még létezett és szemet gyönyörködtető volt a Biokultúra Egyesület bemutatókertje, ahová betértünk. Megfogott az ott szorgoskodó, a látogatókat felvilágosító, útba igazító emberek kedvessége és szemlélete.

Ez a szemlélet ott és akkor megfertőzött. Akkor az élet teljesen más területén dolgoztam, viszont a fertőzés annyira súlyos volt, hogy elkezdtem gyűjteni azokat a vékony kis füzetkéket és a biogazdálkodással kapcsolatosan megjelent irodalmat, ami akkor a polcon még körülbelül 7-8 centiméteren elfért. Ma már mindenki tudja, hogy a könyvtárakban több méterre rúg a Magyarországon fellelhető ökológiai gazdálkodással kapcsolatos irodalom. Aztán az élet úgy hozta, hogy hobbikertünk lett, amit akkor ugyan még nem bioként műveltünk. Talán mert kicsi és kevés volt a tudás és akkor talán nem is volt annyira ismert, elismert a biogazdálkodás. Aztán 1998-ról 99-re Szécsényiné Erzsike egy biotanfolyamot szervezett Kunszállás-Fülöpjakabon, amit azóta – ha jól tudom – egyetlen tanfolyam múlt felül, mert ez alkalommal 135-en levizsgáztak. A tanfolyam hallgatói közül mintegy 10% még ma is Kiskunfélegyháza környékén biogazdálkodást folytat. Azóta gyarapodtunk is, mert a családból mind a két fiam, a családjával együtt organikus termelést folytat.

– Mekkora a gazdaság, hányan dolgoznak benne?

– Inkább azt mondanám a gazdaságról, hogy mekkora kiterjedésű Fülöpjakabon az az ökológiai módon kezelt terület, amelyet ma megművelünk. Körülbelül 100 ha van a falu határában, ez majdnem 10%-a a kicsi falunak, tehát jelentős mennyiségű földterület van ökológiai művelés alatt, és szerencsére a közelünkben nagyobb erdőterületek is vannak. Nekünk mintegy 22 ha földünk van, ennek egy részét ugaroltatjuk. A földek nagyon alacsony aranykorona értékűek és csak öntözéssel művelhetőek. Ezeknek a területeknek a humusztartalmát zöldtrágyázással szeretnénk gazdagítani. A humusztartalom el kell, hogy érje azt a szintet, hogy ott eredményesen lehessen termelni. Ha megfelelő a humusztartalom, akkor ki lehet építeni az öntözőrendszert, és meg kell keresni azokat a növényeket, amelyek ezen körülmények között jól érzik magukat, és bár lehet, egy picit több munkával, de megfelelő gazdasági hasznot is hoznak, és eközben nem zsaroljuk, nem szegényítjük a talajt.

– A faluban mások is elkezdtek biogazdálkodni?

– Az akkori tanfolyamnak a hallgatói közül a polgármesterünk, Csáki Pál, azóta már a családba került Polyák Mária, illetve Csányiné Margitka, aki már 70 fölé került, azóta is biogazdálkodik. Azután bővült a létszám, mert amikor a Gábor fiaméknál megszületett az első unokánk, akkor a menyem azt mondta, innentől kezdve mi is biogazdálkodást folytatunk. És talán már másnap be is jelentkeztek a Biokontroll Hungária Nonprofit Kft.-hez az ökogazdálkodók közé. Valamiért, talán a baba születése kapcsán, olyan indíttatást kapott, hogy neki is tisztán kell a családot táplálni és úgy érezte, hogy a környezetét is megfelelően kell kezelni. 2015-ben adták át a falu határában egy ökológiai gyógynövény bemutatókertet. A bemutatókertet az Éminence Hungary Kft. tulajdonosai, a Koronczay szülők és gyermekeik hozták létre. A két Koronczay testvér a kecskeméti Biola Biokozmetikai Kft. termékeit importálja Kanadába. A kozmetikumokhoz használt alapanyagok egy része a falu biogazdálkodóitól, a mi kertünkből és a bemutatókertből származik.

– Milyen terveik vannak Fülöpjakabon?

– A biogazdálkodásunk során egykor Szécsényi Sándorné Erzsike olyan óhajt fogalmazott meg, hogy épüljön Fülöpjakabon egy feldolgozó üzem, de ezt sajnos már nem élhette meg. Most eljutottunk odáig, hogy a Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Területfejlesztési Operatív Programjában 5 ilyen feldolgozóüzem felépítését tervezik, ezek közül az egyik nagy valószínűséggel Fülöpjakabon lesz. Szándékaink szerint ez PI-technológiával termelt alapanyagokat és biozöldségeket fog feldolgozni. Reméljük, hogy ez a környék biogazdálkodásának is újabb lendületet ad. Az, hogy mit fog az üzem feldolgozni, attól függ, hogy a mostani és jövendőbeli kollégáink mit lesznek képesek kitartó munkával megtermelni. Én úgy szeretném, hogy azok a gazdák is érdekeltté legyenek téve ennek az üzemnek az eredményes működésében, akik az alapanyagot megtermelik. A tervet megfogalmazóknak feltett szándéka, hogy az innen kikerülő termékekre a fair trade jel felkerüljön.

– A biopiacon könnyű megtalálni Nemes Mátyást, ő kínálja talán a legtöbb fajta friss szezonális zöldségfélét és mindig sorok állnak a stand előtt. Mi jót kínál most a piaclátogatóknak?

– Nagyon sokféle zöldségünk van, minden szezonnak megvan a sajátja. Télen és kora tavasszal azokat a zöldségeket kell, vagy lehet árulni, amelyek a nyáron megfelelően begyűjtötték az energiát. Ezeket a tároló helyen, pincében, kamrában eltároltuk. Természetesen megjelenik a klasszikus sárgarépa, petrezselyem, zeller, pasztinák, cékla, a fekete retek és a burgonya, aztán ez a sor már bővült a Dioscorea batataval, a fénygyökérrel, továbbá idéntől fél ha földimandulával, illetve nagyobb területen termelünk még csicsókát, sütőtököt. Polarizálódik a dolog, mert az ember idővel nagyon sok mindent megtanul. Másik kérdés, hogy véletlenek nincsenek, időközben az egyik fiam, aki táplálkozástannal foglalkozik, elvégzett egy kétéves természetgyógyász kurzust és így jelen van az a tudás is, ami a gyógyszerek nélküli táplálkozás által történő egészségmegőrzést szolgálja.

– Ezekben a téli hónapokban mit javasol, mit fogyasszunk ilyenkor, mi az, ami segít átvészelni ezt a fényszegény időszakot?

– Az előbb említettem, hogy azok a gyökérzöldségek, amelyek adott esetben tárolásra kerültek, rendelkezésre állnak. Ezen kívül a globális felmelegedésnek van egy kis pozitív hatása is. Vannak fóliáink, és a nyáron, vagy ősszel, a jó energia és fényviszonyok között megnevelt zöldségek, így a hidegtűrőek, mint a spenót, a távol-keleti levélzöldségek, a tat soi, pak choi, a kínai kel, a megnevelt fehérretek, rendelkezésre állnak, ezeket a fóliákból ilyenkor is lehet szedni. Pusztán azzal, hogy a külső behatásoktól valamilyen szinten minimális munkával megvédjük, a fóliák friss zöldségeket biztosítanak szinte egész télen keresztül.

– 2015-ben elnyerte az Év biogazdája címet. A sok éves tapasztalattal a háta mögött mit üzen azoknak a fiatal gazdáknak, akik most vágnak bele a biogazdálkodásba? Milyen jó tanácsot tudna nekik adni?

– Három dolgot. Ez úgy hangzik, hogy tanulni, tanulni, tanulni, aztán még hármat, tapasztalni, tapasztalni, tapasztalni. És hogy a 3×3 meglegyen, keményen dolgozni, dolgozni és dolgozni, és ha valaki ezt a 3×3-at igen keményen, legalább 3 esztendeig betartotta, akkor utána már nincs más dolga, mint hogy további kemény, szívós munkával eredményre vigye a saját gazdálkodását és természetesen a legfontosabb az, hogy az utódainknak őrizzük meg a Földanya egészségét.

És még egy utolsó gondolat: tiszteletet az égieknek, szeretetet az embereknek, fogadd el önmagad, és szolgáld a Földanya élőlényeit. A szolgálatért cserébe kapsz tiszta táplálékot, a tiszta tápláléktól tiszta gondolatot. Mert elfogadod önmagad, cserébe kapsz testi és lelki egészséget. Embertársaidtól szeretetért szeretetet, s az égiektől a tiszteletért bölcsességet. Sok ember láthatja a célt, de csak a bölcs ember találja meg a hozzá vezető utat. Minden ökogazda társamnak sikerekben gazdag boldog új esztendőt, és eredményes gazdálkodást kívánok 2016-ra!

Nagy Judit
(Biokultúra 2015/6)