Agrotechnika és nemesítés a fuzárium megelőzésére
Bár első pillanatra nem agrotechnikai kérdés, mégis a fajtaproblémával kezdem az elemzést. Nem véletlenül, hiszen ez az összes további munka hatását és eredményességét nagymértékben befolyásolja. tovább →
Paradicsomtermesztés öntözés és metszés nélkül, extenzív körülmények között
Napjainkban az intenzív paradicsom-termesztéstechnológia egyre precízebb és fejlettebb. A paradicsomok tőtávolsága csökken, emiatt a fitotechnikai műveletek időigénye és a kézimunkaerő-igény egyre nő, miközben kiemelt cél a korai termésérés. A négyzetméterenkénti termésmennyiséget csak ilyen módon lehet maximalizálni, de a lehetséges veszteségek is ebben a termesztési rendszerben a legnagyobbak. A korszerű fejlesztési irányokkal csak a tőkeerős gazdálkodók.. tovább →
Zöldtrágyázás szerepe az ökológiai gazdálkodásban
Az alternatív növénytermesztési rendszerekben a legnagyobb kihívást jelenti a talaj termékenységének és a növénytermesztés szintjének fenntartása. Különösen igaz ez, mivel az (érett) istállótrágya hozzáférhetősége az állatállományok létszámának csökkenéséből eredően erősen korlátozott. Bár nem helyettesíti az istállótrágyát, a szakszerűen végezett zöldtrágyázás segíti a talaj termékenységének fenntartását és fokozását. A zöldtrágya helyben megtermelt szerves trágyát jelent, kifejezetten.. tovább →
A bodrogkeresztúri riolittufa (vulkáni hamu) alkalmazása az ökológiai gazdálkodásban
Előzmények Hazánkban a vulkáni tevékenység során a riolittufa hulló hamuként rakódott le a magas vonulatokon a Zemplén hegységben. Kezdetben felhasználták lakóházak, pincék építéséhez, továbbá vakoló anyagként és padlásterek szigetelésére. Később a csempe ipar égetett burkolólapok gyártásához fontos alapanyagként itthon és külföldön egyaránt használta. A bodrogkeresztúri riolittufa őrlemény mezőgazdasági és környezetvédelmi felhasználásának vizsgálata 1984-ben kezdődött. Az ÉSZAKKÖ.. tovább →
Az antibiotikumok és maradványanyagaik hatása és akkumulálódása kertészeti növényekben
Az antibiotikum szennyezés veszélyei Az antibiotikumokat rendszerint a 20. század egyik legnagyobb jelentőségű felfedezésének tekintik. Valóban azok, de az igazi csoda mégis az antibiotikum-rezisztencia kialakulása, amelynek komoly problémájához, azok túlzott használata vezetett. tovább →
Mire jó a gyomfésű, hogyan használjuk?
A Szarvasi Agrár Zrt. már 2003 óta végez ellenőrzött ökológiai szántóföldi növénytermesztést különböző növények vetésével a jobb jövedelmezőség reményében. Kezdetben 670 ha-on, majd egy éve növeltük 406 ha-ral bio termőterületünket, melyek jelenleg átállásos területek. tovább →
Gabonanövények termeszthetősége az ökológiai gazdálkodásban
A hazai növénytermesztésben radikális változások történtek az elmúlt évtizedekben. Az 1970-80-90-es években széleskörűen elterjedt iparszerű növénytermesztés a kedvező hatások (a termésátlagok a legtöbb növénynél kétszeresére-háromszorosára nőttek, a technológiai feltételek és biológiai alapok világszínvonalúvá váltak stb.) mellett számos negatív következménnyel járt. Ezek közül elsősorban azokat a környezeti hatásokat kell kiemelni, amelyek a hatalmas indusztriális input felhasználás.. tovább →
Termésnövelés és károsítók elleni védekezés burgonyában szerves talajtakaró anyagokkal
Legtöbben egyetértenek abban, hogy a talajtakarás – legyen az bármilyen szervesanyaggal végzett – pozitívan hat a termés minőségére és mennyiségére. Kevésbé egybehangzóak azonban a vélemények a takarás növényvédelmi hatásairól, illetve az alkalmazható takaróanyagokról. Kísérletünkben a szalma, a dióavar, a diómentes vegyes avar és a települési eredetű komposzt hatását hasonlítottuk össze burgonyában, melynek során vizsgáltuk a.. tovább →
Az antibiotikumok és maradványanyagaik hatása és akkumulálódása kertészeti növényekben
Az antibiotikum szennyezés veszélyei Az antibiotikumokat rendszerint a 20. század egyik legnagyobb jelentőségű felfedezésének tekintik. Valóban azok, de az igazi csoda mégis az antibiotikum-rezisztencia kialakulása, amelynek komoly problémájához, azok túlzott használata vezetett. tovább →
A nem vegyszeres gazdálkodási tényezők hatása az olajtök gyomnövényzetére
Magyarország olajtöktermesztő régióiban az elmúlt két évben összesen 180 olajtökvetést vizsgáltunk meg, melyek közül 153 konvencionális, míg 27 ökológiai gazdaságból származott. A két gazdálkodási rendszer gyomnövényzete között nem sikerült szignifikáns különbségeket kimutatnunk. Ez elsősorban arra az okra vezethető vissza, hogy ennek a kultúrának a gyomszabályozásában az agrotechnika szerepe többnyire meghatározó jelentőségű a konvencionális gazdaságokban is… tovább →
