Tag Archive for: Biovilág hírei

A svájci FiBL (Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet) által vezetett és a FAO (ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezete) megbízásból készült új kutatás eredményei szerint a szántóföldi állati takarmány termesztés mértékének csökkentése pozitív hatást gyakorolna az élelmiszertermelésre, valamint az olyan fontos környezeti indikátorokra, mint az üvegházhatású gázok kibocsátása és a nitrogén-többlet. Olvass tovább

Német és izraeli kutatók kitartanak amellett, hogy a nagyipari élelmiszer adalékanyagok növelhetik az autoimmun betegségek kialakulásának kockázatát. Ezt a megállapítást nem sokkal azután közölték, hogy a WHO (Egészségügyi Világszervezet) bejelentette, a túlzott mértékű feldolgozott élelmiszerfogyasztás növelheti a daganatos megbetegedések kockázatát.

Olvass tovább

2016. január közepén az IFOAM EU kiadott egy állásfoglalást az új géntechnológiai eljárásokról, megelőzve az Európai Bizottság 2016 márciusában várható jogi értelmezését. Olvass tovább

2016. február elején az Európai Parlament három genetikailag módosított szója EU-ba való behozatala ellen szavazott. A Bizottság által javasolt genetikailag módosított MON 87 705 × MON 89 788, FG72, valamint a MON 87 708 × MON 89 788 élelmiszernek és takarmánynak szánt szója engedélyeztetése nem összeegyeztethető az Uniós joggal, amelynek célja a magas szintű egészség- és környezetvédelem. Olvass tovább

A svájci gazdaságok száma ugyan csökken, ennek ellenére az ökológiai szektor népszerűnek tűnik. Napjainkban kilencből egy svájci gazdaságban folytatnak vegyszermentes termesztést. Olvass tovább

Az Európai Parlament (EP) a mezőgazdasági céllal tartott állatok klónozásának, a klónozott állatok utódaiból készült termékeknek és azok uniós importjának betiltása mellett foglalt állást szeptember elején. Az EP a jogszabályt minden tagállamban közvetlenül alkalmazandó rendeletté alakítaná. Olvass tovább

Németországban egy év alatt 10-10 százalékkal nőtt a biotermékeket importáló és a bioalapanyagokat behozó, majd feldolgozó cégek száma, pedig az ökológiai gazdálkodásba vont terület nagysága már eléri az 1 millió 50 ezer hektárt – a teljes mezőgazdasági terület 6,3%-át. Olvass tovább

Wales kész betiltani a GM növényeket

A nemzetgyűlés indítványára be fogják tiltani Walesben a genetikailag módosított növényeket. Amennyiben az új rendelet bevezetésre kerül, szigorú elveket alkalmaznak majd a szennyezés elkerülésére és felszámolják még a kísérleti ültetvényeket is. Az ügy támogatói közt van a Walesi Gazdaszövetség is, mint GM-mentes Szövetség tagja. A GM-mentes Szövetség környezetvédelmi és vidékfejlesztési szervezetek csoportja. Azt várják, hogy Skócia és Észak Írország is kövesse példájukat.

A Monsanto egyik szóvivője megjegyezte, hogy a javaslat összeegyeztethetetlen az EU koegzisztenciára vonatkozó irányelveivel, amelyek részletezik, hogy a tagállamok rendelkezéseinek tiszteletben kell tartaniuk mind a GM termesztő, mind a GM-mentes termesztést választó gazdák jogait. http://icwales.icnetwork.co.uk


Románia nemet mond a MON 810-es GM kukoricára

A román környezetvédelmi miniszter bejelentette, hogy országa csatlakozik Franciaországhoz, Magyarországhoz, Olaszországhoz, Ausztriához, Görögországhoz és Lengyelországhoz és április 15.-től moratóriumot léptet életbe a Monsanto MON 810 génmanipulált kukoricafajtája ellen. Az Európai Unióban ez a kukoricafajta az egyetlen génmódosított termény, melynek termesztése engedélyezett. Ezzel a döntéssel Európa egyik legnagyobb kukoricatermesztője GM-mentessé válik. Románia évi 3 millió hektáron termel kukoricát, melyből közel 3000 hektáron termeltek MON 810-es kukoricát. Kórodi Attila Románia környezetvédelmi minisztere azzal indokolta a döntést, hogy tudományos kutatások igazolják, hogy a kukoricamollyal szemben génsebészeti úton ellenállóvá tett kukoricafajta komoly környezeti kockázatot jelent a Kárpát-medence élővilágára, továbbá a szakértői vizsgálatok azt is bizonyították, hogy a kukoricamoly egyáltalán nem jelentős kártevő sem hazánkban, sem Romániában. www.alterglob.blog.hu, www.greenpeace.org


Világszerte növekszik a GMO termesztése

A genetikailag módosított növények termesztése az elmúlt évben világszerte jelenősen megnövekedett. A Biotechnológiai Alkalmazások Nemzetközi Szolgálatának (ISAAA) adatai szerint a gazdák a GMO teljes vetésterületét kb. 12%-kal 114 millió hektárra növelték. A GM kukorica termesztése esetén volt világszerte a legnagyobb plusz. A területe több mint 40%-kal nőtt 32,5 millió hektárra. A gyapot (15 millió ha) és a repce (5 millió ha) esetében is volt egy kisebb növekedés. Ezzel szemben a szójabab termesztése stagnál 58,6 millió hektárnál.

A legfontosabb termelőhelyeken a területek nem fejlődnek egységesen. Brazíliában a terület lényegesen nőtt, míg Argentínában és az USA-ban lecsökkentek a területek a kukorica javára. A GM növények területének nagyjából a fele van az USA-ban. Ezt követi Argentína, Brazília, Kanada, Kína, India. Összesen 23 országban történik termesztés, köztük EU tagállamban is. Először több mint 0,1 millió hektáron kezdték a termesztést. A legnagyobb termelők Európában Spanyolország és Franciaország*. www.zmp.de

A lektor megjegyzése: * 2008. januárjától Franciaország is moratóriumot hirdetett a MON 810 kukoricákra.


Németország módosítja a GM élelmiszer törvényt

2008 februárjában a német parlament alsóháza, a Bundestag új szabályokat fogadott el a GM mentes állati termék, valamint a genetikailag módosított kukorica jelöléséről. Az állatoktól származó élelmiszerek, mint a hús-, tej-, tojásfélék mindaddig „géntechnológia nélkül”-iként jelölhetők, amíg a takarmányuk nem tartalmaz GM terményt. Amennyiben a piacon nincsenek olyan alternatív adalékanyagok, amelyeknél nem alkalmaztak géntechnológiai eljárást, akkor megengedettek a génmódosított szervezetek segítségével előállított olyan takarmánykiegészítők, mint a vitaminok, enzimek vagy az aminosavak. A „géntechnológia nélkül” címke önkéntes alapon használható. A keresztbeporzás elkerülése érdekében, a konvencionális és ökológiai kukorica védelmében a Bundestag a GM és konvencionális kukorica közé minimum 150 méter, a GM és az ökológiai kukorica közé pedig 300 méter távolságot terjesztett elő.

Azoknak a gazdáknak, akik genetikailag módosított kukoricát kívánnak termeszteni, a vetés tervezett időpontja előtt három hónappal írásban kell értesíteni a szomszédos gazdálkodót. Közös megegyezéssel a minimum távolságon belül maradhatnak. Bármely ilyen megállapodást jelenteni kell az illetékes szövetségi hatóság felé, valamint be kell jegyeztetni a nemzeti területi nyilvántartásba. A nyilvános lista szerint közel 250 német gazdálkodó tervezi, hogy több mint 3600 hektárnyi genetikailag módosított kukoricát vet 2008-ban. A Német Gazdálkodók Szövetsége (DBV) valamint az élelmiszeripar rossznak minősítették az új jelölésre vonatkozó előírásokat továbbá félrevezető csomagnak nevezték.

Ugyanakkor a fogyasztók és a környezetvédelmi csoportok a GMO mentes jelölést üdvözölték, mivel megvan a lehetőség, hogy a fogyasztók maguk döntsék el, kívánnak-e génmódosított terméket választani. Másrészről, a jó mezőgazdasági gyakorlatra vonatkozó szabályokat túlságosan gyengének minősítették. A német parlament felső háza is jóváhagyta az új jelölési rendeletet. www.gmo-compass.org


Szermaradványokkal szennyezett európai borok

A Pesticide Action Network Europe nem-kormányzati osztrák, francia és német szervezetekkel közösen feltárta, hogy az Európai Unió kereskedelmi forgalmában lévő borok nagy számban tartalmazhatnak növényvédő szereket. 40 palack az EU-n belül vásárolt bort vizsgáltak be, melyek között világhírű szőlőültetvényekről származó borok is voltak. 34 konvencionális (10 francia, 10 német, 7 osztrák, 3 olasz, 1 portugál, 1 dél-afrikai, 1 ausztrál, 1 chilei) valamint 6 üveg ökológiai (3 francia, 3 osztrák) bor volt köztük. A tesztelt konvencionális borok mindegyikében találtak növényvédő szert, egyikben 10 félét is. Átlagban minden egyes minta több mint 4 féle növényvédő-szer maradékot tartalmazott.

A vizsgálat során összesen 24 féle szermaradék szennyeződést találtak, köztük 5 olyat, melyek karcinogénként, mutagénként, reprodukciós- vagy az endokrin rendszert károsító anyagként vannak számon tartva az EU-ban. A bormintákban felfedezett vegyszerek között 15 olyan volt, amely a szőlőből került a borba. A szőlő az egyik legszennyezettebb élelmiszer az EU piacán. A borokban jelenlevő peszticidek ezért jelentenek növekvő problémát.

Az ökológiai borok eredményei sokkal jobb képet festettek. A 6 közül 5 nem tartalmazott kimutatható szermaradékot. Ezek az eredmények egyértelműen azt az elvet igazolják, hogy a peszticidmentes borkészítés ott lehetséges, ahol nem alkalmaznak a szőlőtermesztés során szintetikus növényvédő szereket. Egy mintában találtak alacsony koncentrációjú pirimetanilt**, mely karcinogén lehet. www.pan-europe.info

** A szennyezett bor nem lehetett bio. A vegyszer eredete ismeretlen, vélhetőleg elsodródás, keveredés vagy csalás következménye. A bioborban nem lehet ilyen maradék!


Társaság az ökológiai takarmányozásért

A biotakarmány előállítása sokáig túlnyomórészt a konvencionális takarmánygyártók melléktevékenységeként zajlott. 2008 tavaszán a biotakarmánykeverékek gyártói Németországban saját egyesületet alapítottak. „Az ökológiai takarmányozásban magas követelmények vannak. Ennek megfelelni a jelenlegi szűkös nyersanyagpiac mellett csak közös fellépéssel és közös elvekkel lehet.” – állítja az újonnan megalakult társaság elnöke. Az alapszabályban a következő célokat tűzték ki: nyersanyag-biztosítás lehetőleg hazai termelésből, GM-mentes takarmánygyártás, hüvelyesek (szója, borsó, csillagfürt, bab) termesztésének támogatása a fenntartható fehérjeellátáshoz és a nyersanyag állandó nyomonkövethetősége egészen a szántóföldig.

Az alapítótagok (AHG, Curo, Kaisermühle, Merka, Handelsgesellschaft Gut Rosenkrautz, Meyerhof zu Bakum, Fa. Reudink) mától kb. 100 000 tonna biotápot fognak gyártani a legmagasabb minőségi követelményeknek megfelelően és ezzel a szektor legnagyobb részét képviselik. Minden alapító tag a Bioland Szövetséghez tartozik éppúgy, mint néhány német termelőszövetség és kizárólag elkülönített üzemben gyártják biotakarmányaikat. www.oekolandbau.de


Ökológiai gazdálkodás Izraelben

Az izraeli ökogazdálkodást 2007-ben jelentős növekedés jellemezte. Az izraeli ökológiai gazdálkodás társaságának (IBOAA) adatai szerint a biogazdák 1 milliárd sékel bevételt szereztek az ökogazdálkodásból, ez az előző évhez képest a belföldi forgalomban 30%-os, az exportban pedig 60%-os növekedést jelent. Az ökológiai gazdálkodás az összes izraeli agrártermelés 5%-át teszi ki. Izrael az elmúlt évben 70 ezer tonna biozöldséget exportált, ennek a fele burgonya volt. Ezen kívül 8000 tonna sárgarépa, 8000 tonna paprika és 8500 tonna gyümölcs, mindenek előtt avokádó és grapefruit ment exportra Izraelből. Az export 93%-a Európába érkezett, a maradék Ázsiába és az USA-ba. Az IBOAA vezérigazgatója szerint az előrejelzések az izraeli biotermékek nagy keresletére engednek következtetni, a piacnak pedig megvan a termék felvevő potenciálja. Erre alapozva több biotermék csomagoló üzem nyílt, melyekbe 3 millió sékelt invesztáltak. www.bio-markt.info


Még több biotojás Húsvétkor

A szövetségi statisztikai hivatal becslése szerint 2007 decemberében Németországban 1, 58 millió bio-tojótyúk volt. Ez a teljes tojótyúk állomány 5%-a. Az olyan üzemek adják az összállomány 43%-át, amelyek 30 ezer feletti tojólétszámmal rendelkeznek. A biotojás-termelés súlypontja az összállomány negyedével Mecklenburg-Előpomerániában és Alsó Szászországban található, aztán következik Brandenburg (19%) és Szászország-Anhalt (11%). Látható, hogy a német biotojás nagy része a keletnémet tartományokban termelődik. Mecklenburg-Előpomerániában a legmagasabb a bio tojóállomány aránya a teljes tojóállományhoz képest. www.zmp.de


Alig van előszerződés az új biogabona aratásra

A biogabona piacán az árak úgy tűnik fokozatosan elérték a csúcsot. Márciusban ugyan volt még áremelkedés, de forgalom már alig. A malmok az új gabonáig lényegében ellátottak és addig alig lesz szükségük újabb beszerzésre. A kereskedelem a meglévő szállítási szerződések teljesítésére korlátozódik.

A fehérje-termékek ajánlata szűkös. A bab és a takarmányborsó már csak a törzsvásárlóknak jut, szabad áru alig akad. A 2008-as betakarításkor alig számolhatnak területbővüléssel, mert a mostani piaci feltételeknél más kultúrák termesztése jobban megéri.

Az új betakarításra alig született előszerződés. A gazdák még nem fogadták el a malmok és a feldolgozók árajánlatait, és arra spekulálnak, hogy ez a mostani árszint az új betakarításig fennmarad.

Az orosz, román és magyar behozatal érezhetően gyarapodott 2008-ra és Ausztrália is újra feltűnt a beszállítók közt. Németországban egy normál aratás esetén szűkös piaci helyzetre számíthatnak. Azt ajánlják a gazdáknak, hogy az aratás egy részére fogadják el a kereskedők ajánlatát és ne várjanak őszig, amikor esetleg alacsonyabb is lehet az ajánlott ár. www.zmp.de


Válogatta és fordította:
Császár Alexandra,
Sárközy Adrienn

(Biokultúra 2008/3)