Az ökológia gazdálkodásban termesztett növények fajtái egyes becslések szerint 95%-ban konvencionális nemesítési programokból származnak, melyek szelekciója, nemesítése jelentősen más feltételek mellett történt, mint amilyen gazdálkodási feltételek mellett az ökológiai növénytermesztés folyik. A biogazdálkodás térnyerése azonban magával hozta a speciálisan ökológiai gazdálkodásra szánt fajták nemesítésének igényét is. A gabonanövényeknek nagy szerepe van az ökológiai gazdálkodásban, Magyarországon az elmúlt 5 évben átlagosan az ökológiai szántóterület 47%-án folyt gabonatermesztés (KSH), melyen belül a kalászosok részaránya meghatározó. Cikkünkben az ökológiai kalászos nemesítés folyamatát és az Agrártudományi Kutatóközpont Mezőgazdasági Intézetében (ATK MGI) folyó ökológiai nemesítési kutatásokat mutatjuk be.
A Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Kertészettudományi Intézetének Ceglédi Kutatóállomásnak és jogelődeinek több, mint 70 éves fennállása óta 17 kajszibarack fajtája kapott állami elismerést, amely a jelenleg minősített fajták több, mint 43%-a. A NÉBIH nyilvántartása szerint 2001-2014 között a Magyarországon előállított kajszibarack oltványok 62%-át adták ceglédi fajták. A hungarikumnak minősített kajszibarack ökológiai adaptációs képessége rendkívül alacsony, így a fajtaelőállítás és fajtahasználat rendkívüli módon meghatározza az ágazat sikerességét nemzetgazdasági szinten is. A hazai agrárkutatás szempontjából létfontosságú a megbízható eredetű és minőségű alapanyag biztosítása a fajtafenntartás és kutatás számára, amely hozzájárulhat a keresztezéses nemesítés sikerességéhez. Olvass tovább
Csurja Zsolt agrárstratégiai igazgató
A Baranya megyei Bicsérd körüli földterületeken gazdálkodik a Bicsérdi Aranymező Zrt. leányvállalata, a B-Aranykorona Kft. Fő feladata a szántóföldi növénytermesztés, amely minőségi takarmánnyal látja el a cégcsoport sertéstelepének 350 kocáját és a szaporulatot is, valamint kiszolgálja az anyacég tehenészeti telepének mintegy 1300 szarvasmarháját a borjúktól a tejelő tehenekig. A cégcsoport vezetője, Berki Gyula beszélt arról, milyen ötleteket és újdonságokat valósítottak meg a közel 1000 hektárnyi szántó gyomkezelésére és növényvédelmére.
(A cikket az AGRO NAPLÓ felkérésére Csurja Zsolt óvári precíziós mezőgazdasági szakmérnök készítette. Fotó: Borsiczky István, Tomelilla Kft.) Olvass tovább
Interjú Dr. Rusvai Miklós virológussal
Kovács Levente a Tolna megyei Szakály községben él és gazdálkodik családjával. A gazdálkodás szeretetét nagyszüleitől vette át már kora gyermekkorában. Tanulmányait is mezőgazdasági vonalon végezte.
Továbbra is szigorúan szabályozni és jelölni kell az „új” génmódosított élelmiszereket!
A vegyipari és vetőmagipari óriáscégek „új” génmódosított szervezeteket („új GMO-kat”) akarnak piacra dobni, úgy kényszerítve ránk őket, hogy még csak ne is tudhassunk arról, hogy génmódosított élelmiszereket fogyasztunk.
Ezek az óriáscégek évek óta lobbiznak az Európai Bizottságnál, hogy az „új GMO-kat” kivonják az európai GMO-szabályozás hatálya alól: megalapozatlan állításokat tesznek e termékek állítólagos fenntarthatóságáról, valamint arról, hogy azok csökkentik a növényvédőszer-felhasználást, és hogy szerepük lehet az éghajlatváltozás elleni küzdelemben is. Mindeközben ezen óriáscégek szabadalommal rendelkeznek az új génmódosítási technikákkal előállított vetőmagokra, és tényleges motivációjuk továbbra is az, hogy még jobban növeljék saját profitjukat. Az tehát, hogy így az agrobiznisz kezébe került a vetőmagjaink feletti ellenőrzés, súlyosan veszélyezteti a gazdák vetőmag-önrendelkezését és a mezőgazdasági biodiverzitást.
Most az Európai Bizottság azt tervezi, hogy kivonja az „új GMO-kat” – amelyeket ők „új génkezelési technikáknak” neveznek – a meglévő uniós GMO-szabályozás hatálya alól. A jelenlegi szabályok szerint a régi és az új GMO-knak egyaránt át kell esniük egy uniós engedélyezési folyamaton, amely magába foglalja a környezeti és az egészségügyi hatások vizsgálatát, átláthatóságot biztosít a termelők és a gazdák számára, és előírja a génmódosított termékek jelölési kötelezettségét a fogyasztók tájékoztatása érdekében. Az „új GMO-k” kivonása az európai GMO-szabályozás alól megakadályozná a gazdákat, élelmiszer-termelőket, kereskedőket és fogyasztókat abban, hogy a GMO-mentes termékeket válasszák. Jogunk van hozzá, hogy eldöntsük, mit eszünk, és mit akarunk termelni földjeinken!
Ha az Európai Unió zöld utat biztosítana az „új GMO-knak”, az a fejlődő országoknak azt jelezné, hogy már az EU sem áll ellen a géntechnológiai iparnak, aminek következtében valószínűleg rövid időn belül a fejlődő országokban is teret hódítanának az „új GMO-k”, ellehetetlenítve ezen országok élelem-önrendelkezését.
- Az „új GMO-kat” és mindenféle génmódosított szervezetet az elővigyázatosság elvének megfelelően szabályozni kell. Minden génmódosított szervezetet szigorú biztonsági hatásvizsgálatnak kell alávetni, és jelölni kell a termékeken, hogy azok génmódosítottak, így biztosítva az átláthatóságot a fogyasztók és a gazdák számára az ellátási lánc teljes egészében.
- Még több kutatást kell végezni az „új GMO-k” környezeti, ökológiai, egészségügyi kockázataival, a gazdákat és az élelmiszer-rendszert érintő társadalmi-gazdasági hatásaival, továbbá az új génmódosítási technikákkal előállított szervezetek kimutathatóságával
- A Kormány és az EU döntéshozói támogassák a már bizonyított, fenntartható és az éghajlatváltozással szemben ellenálló mezőgazdasági módszereket – mint például az agroökológiai technikákat és az ökológiai gazdálkodást –, és védjék meg a fajtanemesítők szabadságát, hogy úgy tudjanak tevékenykedni, hogy ne korlátozzák őket az „új génmódosítási technikákkal” előállított vetőmagokra vonatkozó szabadalmak.
Fő követelésünk: azt kérjük a kormánytól, az agrárminisztertől és az európai uniós döntéshozóktól, hogy határozottan álljanak ellen minden olyan próbálkozásnak, amelyek ki akarnák vonni az „új GMO-kat” a jelenlegi európai GMO-szabályozás hatálya alól, és tartsák fenn a biztonsági hatásvizsgálati, átláthatósági és jelölési kötelezettséget minden génmódosított szervezetre, garantálva ezáltal élelmünk biztonságosságát, a természet és a környezet védelmét, valamint a választás szabadságát.
Az ökológiai gazdálkodást gyakran emlegetik a szokványos gazdálkodás magasabb szintű alternatívájaként. A gyakorlatban az ökológiai és a szokványos gazdálkodás két lényeges szempontból különbözik: egyrészt az ökológiai gazdaságokban a feldolgozott, könnyen oldható műtrágyákat pillangós növényekkel, illetve kevésbé feldolgozott, nehezen oldható trágyázó szerekkel helyettesítik, másrészt a szokványos gazdaságokban engedélyezett kémiai növényvédő szerek helyett az ökológiai gazdaságokban ezek „természetesnek” tartott alternatíváit alkalmazzák. Olvass tovább
Cikkünk az Agrárágazat szaklapban megjelent „A talajbaktériumok által termelt anyagok szerepe, fontossága” c. cikk utánközlése. Olvass tovább
