Zöld út újabb hat GMO-nak
Az Európai Bizottság nem tétlenkedett az év végi ünnepek időszakában sem: hat újabb genetikailag módosított élelmiszer és takarmány engedélyt adott ki, közöttük olyan szójára is, amely három különböző totális gyomirtó szerrel szemben is ellenáll. tovább →
Hátsó ajtó az új génmódosított szervezeteknek?
Az Európai Bíróság 2018 januárjában jelzést adott arra vonatkozóan, hogy miként fog tekinteni egyes új génmódosítási technológiákkal előállított élelmiszereket és haszonnövényeket. tovább →
Az IFOAM arra hívta fel a döntéshozókat, hogy GMO-kat eredményező módszerként szabályozzák az új génmódosítási technikákat
BONN és BRÜSSZEL 2017. november 12.-én az IFOAM (International Federation of Organic Agricultural Movements, Ökológiai Mezőgazdasági Mozgalmak Nemzetközi Szövetsége) közgyűlése New Delhiben, Indiában egységes álláspontot fogadott el arról, hogy sem az ökológiai gazdálkodásban, sem pedig a bio élelmiszerekben nincs helyük azoknak a GMO-knak, melyeket az új génmódosítási technikák felhasználásával állítottak elő. tovább →
GM növények, ökológiai mezőgazdaság és nemesítés a fenntarthatóságért
A génmódosított növények mezőgazdasági felhasználásával kapcsolatos viták többnyire az élelmiszer-biztonság és a genetikai szennyeződés körül forogtak. A GM növények termesztésének célja legtöbbször a betegségek, rovarkártevők és gyomok okozta terméskiesés problémájának ellensúlyozása, azonban a kutatók bebizonyították, hogy a jelenleg használt génmódosított növények nem nyújtanak biztos megoldást, ugyanis ezek olyan erőteljes szelekciós nyomást gyakorolnak, hogy a kártevők.. tovább →
A gyomirtó és génmódosított kukorica toxikus hatása
Két évig tartó, patkányokon végzett kísérletekkel vizsgálták a Roundup-rezisztens génmódosított kukorica (Roundup gyomirtószerrel és anélkül termesztett), továbbá maga a Roundup herbicid egészségre gyakorolt hatását. Nőstény patkányoknál valamennyi kísérleti csoport esetében a kontroll csoportokénál 2-3-szor nagyobb halálozási arányt tapasztaltak és mindez sokkal rövidebb időn belül következett be. tovább →
Fejezetek a környezet állapotának kutatási eredményeiből, az ökogazdálkodás megalapozása érdekében
Az emberiséget egyre inkább aggasztja környezetének, a levegőnek, víznek, talajnak, valamint az élő szervezeteknek elszennyeződése. Civilizációnk nem kis mértékben a kémiai elemek (növényi tápelemek, fémek) felhasználásán alapul. A növekvő népességgel párhuzamosan olyan gazdasági rendszert működtetünk, mely a termelés és a fogyasztás fajlagos növelésére ösztönöz. Ebből adódóan a környezet igénybevétele (kizsákmányolása) hatványozottan jelentkezik. Az ásványi nyersanyagok.. tovább →
Növénynemesítés és génmódosítás
Az a tény, hogy ötven éve vagyok a pályán, mint növénynemesítő, és ezalatt az időszak alatt a vezetésemmel működő team több mint 60 búzafajtát állított elő és már negyedszázada a magyar nép ebből a búzából eszi a kenyerét és 18 évig voltam a Magyar Növénynemesítők Egyesületének az elnöke, jelenleg tiszteletbeli elnöke ad némi alapot, hogy.. tovább →
A koegzisztencia lehetetlensége
Nem az emberi civilizációt kell a „félkész” GM-fajtákhoz igazítani, hanem olyan GM-fajtákat kell előállítani, melyek megfelelnek a 21. század társadalmi elvárásainak! (Heszky 2008, Az Európai Élelmiszerlánc Parlament, Visegrád, 2008. november 23-27.). tovább →
Marad a magyar moratórium!
Beszélgetés Darvas Béla címzetes egyetemi tanárral, a Géntechnológiai Eljárásokat Véleményező Bizottság elnökével Hazánkban újrakezdődött a GM-növényekkel kapcsolatos vita, hiszen az Európai Bizottság ismételten fel akarja oldatni Magyarországgal a MON 810-es kukoricafajták köztermesztésére vonatkozó tilalmát. Magyarország viszont elszánt a moratórium fenntartása mellett. Hogyan áll most ez az ügy, mire számíthatunk a közeljövőben? – A magyar lakosság.. tovább →
Kutatói szabadság?
A biotechnológiai ipar, a kormány tudománypolitikája és a kutatók A világon a tudományt, illetve a génmódosítást (GM technikát) tekintve megoszlik az ipar, a független kutatók és a politikusok véleménye. A tudományt a világot és önmagunkat megismerni vágyás és a természetes kíváncsiság vezérelte – és kellene, hogy ma is vezérelje? tovább →
