A biobúza termesztés sikeresen csak agrotechnikával nem oldható meg. Ehhez az eddig is szükséges agrotechnikai szabályok, a bioművelés fogásainak ismerete átlagos években elegendő, de járványok, extrém időjárási feltételek mellett már nem, és sokkal jobban oda kell figyelni a termőréteg vízátjárhatóságára, az új és hatékonyabb tápanyag visszapótlásra, valamint a növényvédelemben használható különböző mikrobiológiai termékekre, legyenek azok gombaölő, vagy rovarölő hatásúak. De egyik sem válthatja ki a fajta szerepét, amelynek igen sokoldalú kisugárzása van a teljes termelési folyamatra, meghatározza az agrotechnikát, növényvédelmet és a tápanyagutánpótlás minőségét is. Ezért a biotermesztést igen fontos szakmai kihívásnak tekintem, mert sok olyan megoldás innovatív alkalmazására van szükség, amelyek eddig a hagyományos művelésben kevesebb helyet kaptak, de jelentőségük ott is nő. Olvass tovább
A kukorica a búza és a rizs mellett az emberiség legjelentősebb gabonanövénye. A világon vetésterülete 140-160 millió hektár, Magyarországon pedig a legnagyobb területen termesztett kultúra, mely a búzával együtt szántóterületünk 50%-át teszi ki. A növény termesztéstechnológiája könnyű, növényvédelme kiforrott, ökonómiai oldalát tekintve pedig jól jövedelmező növény, így a legtöbb esetben a gazdák preferálják a monokultúrában történő termesztését. A kukoricatermesztés során a megfelelő agrotechnikai eljárások mellett (talajművelés, tápanyagellátás, vetett tőszám, gyomirtás) egyre nagyobb kihívást jelent az amerikai kukoricabogár (Diabrotica virgifera virgifera) elleni védekezés. A faj napjainkban az egyik legjelentősebb kukoricakártevővé vált, így nagy befolyással rendelkezik a kialakuló termés mennyiségére és minőségére egyaránt.
Az ökológiai gazdálkodásban a pillangósoknak kitüntetett szerep jut, hiszen termesztésük a talajok nitrogénben való gazdagításának talán legegyszerűbb módja. A vetésszerkezetben másodvetésű zöldtrágyaként is felbukkanhatnak, jellemzőbb azonban, hogy több évet töltenek egy adott táblán. Ilyenkor beszélünk évelő, vagy állókultúráról.
Magyarországon a dió igazi sikernövénnyé lépett elő, mivel termesztésének számos eleme egybecseng a jelenlegi kor követelményeivel. Egyrészt a dió termesztése során jól gépesíthető, így kevesebb kézi munkaerőt igényel a többi gyümölcsfajhoz képest. Ez különösen igaz a szüreti munkákra, mivel azok teljesen gépesíthetőek, a termések leszedésétől a poszt-harveszten keresztül egészen az értékesítésig. Másrészt igen nagy érdeklődés mutatkozik a dió iránt a piacon, ezért évről-évre jelentős mértékben emelkedik a termés mennyisége is szinte valamennyi országban. E jelentős kereslet növekedés hátterében azon orvosi kutatások is állnak, melyek alapján igen kedvező élettani hatásai vannak a rendszeres, kismértékű dióbél fogyasztásának az emberi szervezetre, különösen téli időszakban.
Egyes gyomirtó szer hatóanyagok forgalomból történő kivonása nagy kihívás elé állította a facéliavetőmag-termesztőket az elmúlt években. A konvencionális gazdálkodók körében jobbára kedvezőtlen visszhangot kiváltó ilyen jellegű rendeletek pozitív hozadéka, hogy még őket is a környezetbarát gyomszabályozási technológiák kipróbálására ösztönözheti. Így került sor a gyomfésű tesztelésére a Mosoni-síkságon, a hazai mézontófűtermesztés bölcsőjében. Cikkünkben bemutatjuk az eljárás gyomokat gyérítő hatékonyságát, abban bízva, hogy a gyomfésű egyre több facéliatermesztő eszköztárába is bekerül. Olvass tovább
… és ami hozzá tartozik
A biológiai almatermesztés alapjai
Új, rezisztens nyári fajta – Allegro
Az alma biológiai növényvédelmére nem lehet általános receptet adni, mert a növényvédelem – különösen az ökológiai növényvédelem – még csak lazán sem választható el az összes többi technológiai elemtől. A biológiai növényvédelem csak a biológiai szemlélet egy része és csak egységes keretben van értelme biológiai művelésről beszélni. Szemléletet átadni pedig meglehetősen nehéz. Erre a feladatra vállalkozunk az alábbi sorokban. Olvass tovább
A fekete bodza a hazai ültetvény telepítések terén nagyobb népszerűségnek örvend, mint az elmúlt évtizedekben, köszönhetően a növekvő élelmiszeripari igényeknek. Virágzatából szörp, gyümölcséből természetes élelmiszeripari színezék készülhet. Az európai országok közül Dánia, Ausztria, Szlovákia, Lengyelország, Németország, Románia és Magyarország termelői foglalkoznak bodza termesztéssel. Olvass tovább
A nyugati dióburok-fúrólégy (továbbiakban DBFL) eredetileg Észak Amerikában volt őshonos, majd Európába is behurcolták. A pontos időpont nem ismert, mert előkerült néhány példány a 80-as években is, de első komoly kártételét Észak Olaszországban észlelték a 90-es évek elején (C. Duso és G. Dal Lago, Ann. Soc. Entomol., 102:981-991, 2006). Ezután rohamosan terjedt egész Európában, a szomszédos országok közül Szlovénia, Horvátország, Ausztria rövid időn belül erősen fertőzött lett. Csak remélni lehetett, hogy Magyarországra minél később kerül. Olvass tovább
Bár első pillanatra nem agrotechnikai kérdés, mégis a fajtaproblémával kezdem az elemzést. Nem véletlenül, hiszen ez az összes további munka hatását és eredményességét nagymértékben befolyásolja. Olvass tovább
