Magyarországon a dió igazi sikernövénnyé lépett elő, mivel termesztésének számos eleme egybecseng a jelenlegi kor követelményeivel. Egyrészt a dió termesztése során jól gépesíthető, így kevesebb kézi munkaerőt igényel a többi gyümölcsfajhoz képest. Ez különösen igaz a szüreti munkákra, mivel azok teljesen gépesíthetőek, a termések leszedésétől a poszt-harveszten keresztül egészen az értékesítésig. Másrészt igen nagy érdeklődés mutatkozik a dió iránt a piacon, ezért évről-évre jelentős mértékben emelkedik a termés mennyisége is szinte valamennyi országban. E jelentős kereslet növekedés hátterében azon orvosi kutatások is állnak, melyek alapján igen kedvező élettani hatásai vannak a rendszeres, kismértékű dióbél fogyasztásának az emberi szervezetre, különösen téli időszakban.
Egyes gyomirtó szer hatóanyagok forgalomból történő kivonása nagy kihívás elé állította a facéliavetőmag-termesztőket az elmúlt években. A konvencionális gazdálkodók körében jobbára kedvezőtlen visszhangot kiváltó ilyen jellegű rendeletek pozitív hozadéka, hogy még őket is a környezetbarát gyomszabályozási technológiák kipróbálására ösztönözheti. Így került sor a gyomfésű tesztelésére a Mosoni-síkságon, a hazai mézontófűtermesztés bölcsőjében. Cikkünkben bemutatjuk az eljárás gyomokat gyérítő hatékonyságát, abban bízva, hogy a gyomfésű egyre több facéliatermesztő eszköztárába is bekerül. Olvass tovább
… és ami hozzá tartozik
A biológiai almatermesztés alapjai
Új, rezisztens nyári fajta – Allegro
Az alma biológiai növényvédelmére nem lehet általános receptet adni, mert a növényvédelem – különösen az ökológiai növényvédelem – még csak lazán sem választható el az összes többi technológiai elemtől. A biológiai növényvédelem csak a biológiai szemlélet egy része és csak egységes keretben van értelme biológiai művelésről beszélni. Szemléletet átadni pedig meglehetősen nehéz. Erre a feladatra vállalkozunk az alábbi sorokban. Olvass tovább
A fekete bodza a hazai ültetvény telepítések terén nagyobb népszerűségnek örvend, mint az elmúlt évtizedekben, köszönhetően a növekvő élelmiszeripari igényeknek. Virágzatából szörp, gyümölcséből természetes élelmiszeripari színezék készülhet. Az európai országok közül Dánia, Ausztria, Szlovákia, Lengyelország, Németország, Románia és Magyarország termelői foglalkoznak bodza termesztéssel. Olvass tovább
A nyugati dióburok-fúrólégy (továbbiakban DBFL) eredetileg Észak Amerikában volt őshonos, majd Európába is behurcolták. A pontos időpont nem ismert, mert előkerült néhány példány a 80-as években is, de első komoly kártételét Észak Olaszországban észlelték a 90-es évek elején (C. Duso és G. Dal Lago, Ann. Soc. Entomol., 102:981-991, 2006). Ezután rohamosan terjedt egész Európában, a szomszédos országok közül Szlovénia, Horvátország, Ausztria rövid időn belül erősen fertőzött lett. Csak remélni lehetett, hogy Magyarországra minél később kerül. Olvass tovább
Bár első pillanatra nem agrotechnikai kérdés, mégis a fajtaproblémával kezdem az elemzést. Nem véletlenül, hiszen ez az összes további munka hatását és eredményességét nagymértékben befolyásolja. Olvass tovább
Egyre keskenyebb az a képzeletbeli határvonal, ami elválasztja egymástól a konvencionális és az ökológiai növénytermesztést. Bizonyos tendenciák már jól (és régóta) ismertek, amelyek fokozzák a biológiai növényvédelem fontosságát: fokozódó fogyasztói- és társadalmi elvárások, növekvő rezisztencia problémák, csökkenő növényvédőszer kínálat, melegedő éghajlat. A helyzetet tovább fokozza, hogy bizonyos felvásárló áruházláncok kiemelkedően szigorú beszállítási feltételeket állítanak a termelők elé. Például az egyes hatóanyagokra nézve az engedélyezett határértékek harmadát-negyedét tekintik elfogadhatónak és 5-8 db-ban maximalizálják az egy termékben kimutatható hatóanyagok számát. Olvass tovább
Első ránézésre minden rendben van – mégsem terem a diófa. Ezt a jelenséget az esetek nagy többségében dióburok-fúrólégy okozza. A foltosszárnyú, jellegzetes megjelenésű légy az elmúlt tíz évben fokozatosan terjedt el hazánkban. A déli-, dél-nyugati országrész irányából az észak-keleti irányba haladt a fertőzés, napjainkban fokozódó kártételével minden évben lehet számolni. Olvass tovább
A gyapottok bagolylepke (Helicoverpa armigera) az éjjeli bagolylepkék (Noctuidae) közé tartozó generalista kártevő. Világszerte összesen több, mint 120 növényfaj tartozik tápnövényei közé, sok közülük gazdaságilag is igen jelentős (mint a kukorica, paradicsom, paprika, gyapot stb.). A gyapottok bagolylepke hernyója elsősorban a termés belsejébe rágja magát, ezzel súlyos gazdasági károkat okoz. Olvass tovább
