A nyugati dióburok-fúrólégy (továbbiakban DBFL) eredetileg Észak Amerikában volt őshonos, majd Európába is behurcolták. A pontos időpont nem ismert, mert előkerült néhány példány a 80-as években is, de első komoly kártételét Észak Olaszországban észlelték a 90-es évek elején (C. Duso és G. Dal Lago, Ann. Soc. Entomol., 102:981-991, 2006). Ezután rohamosan terjedt egész Európában, a szomszédos országok közül Szlovénia, Horvátország, Ausztria rövid időn belül erősen fertőzött lett. Csak remélni lehetett, hogy Magyarországra minél később kerül. Olvass tovább
Bár első pillanatra nem agrotechnikai kérdés, mégis a fajtaproblémával kezdem az elemzést. Nem véletlenül, hiszen ez az összes további munka hatását és eredményességét nagymértékben befolyásolja. Olvass tovább
Egyre keskenyebb az a képzeletbeli határvonal, ami elválasztja egymástól a konvencionális és az ökológiai növénytermesztést. Bizonyos tendenciák már jól (és régóta) ismertek, amelyek fokozzák a biológiai növényvédelem fontosságát: fokozódó fogyasztói- és társadalmi elvárások, növekvő rezisztencia problémák, csökkenő növényvédőszer kínálat, melegedő éghajlat. A helyzetet tovább fokozza, hogy bizonyos felvásárló áruházláncok kiemelkedően szigorú beszállítási feltételeket állítanak a termelők elé. Például az egyes hatóanyagokra nézve az engedélyezett határértékek harmadát-negyedét tekintik elfogadhatónak és 5-8 db-ban maximalizálják az egy termékben kimutatható hatóanyagok számát. Olvass tovább
Első ránézésre minden rendben van – mégsem terem a diófa. Ezt a jelenséget az esetek nagy többségében dióburok-fúrólégy okozza. A foltosszárnyú, jellegzetes megjelenésű légy az elmúlt tíz évben fokozatosan terjedt el hazánkban. A déli-, dél-nyugati országrész irányából az észak-keleti irányba haladt a fertőzés, napjainkban fokozódó kártételével minden évben lehet számolni. Olvass tovább
A gyapottok bagolylepke (Helicoverpa armigera) az éjjeli bagolylepkék (Noctuidae) közé tartozó generalista kártevő. Világszerte összesen több, mint 120 növényfaj tartozik tápnövényei közé, sok közülük gazdaságilag is igen jelentős (mint a kukorica, paradicsom, paprika, gyapot stb.). A gyapottok bagolylepke hernyója elsősorban a termés belsejébe rágja magát, ezzel súlyos gazdasági károkat okoz. Olvass tovább
A Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Kertészettudományi Intézetének Ceglédi Kutatóállomásnak és jogelődeinek több, mint 70 éves fennállása óta 17 kajszibarack fajtája kapott állami elismerést, amely a jelenleg minősített fajták több, mint 43%-a. A NÉBIH nyilvántartása szerint 2001-2014 között a Magyarországon előállított kajszibarack oltványok 62%-át adták ceglédi fajták. A hungarikumnak minősített kajszibarack ökológiai adaptációs képessége rendkívül alacsony, így a fajtaelőállítás és fajtahasználat rendkívüli módon meghatározza az ágazat sikerességét nemzetgazdasági szinten is. A hazai agrárkutatás szempontjából létfontosságú a megbízható eredetű és minőségű alapanyag biztosítása a fajtafenntartás és kutatás számára, amely hozzájárulhat a keresztezéses nemesítés sikerességéhez. Olvass tovább
Csurja Zsolt agrárstratégiai igazgató
A Baranya megyei Bicsérd körüli földterületeken gazdálkodik a Bicsérdi Aranymező Zrt. leányvállalata, a B-Aranykorona Kft. Fő feladata a szántóföldi növénytermesztés, amely minőségi takarmánnyal látja el a cégcsoport sertéstelepének 350 kocáját és a szaporulatot is, valamint kiszolgálja az anyacég tehenészeti telepének mintegy 1300 szarvasmarháját a borjúktól a tejelő tehenekig. A cégcsoport vezetője, Berki Gyula beszélt arról, milyen ötleteket és újdonságokat valósítottak meg a közel 1000 hektárnyi szántó gyomkezelésére és növényvédelmére.
(A cikket az AGRO NAPLÓ felkérésére Csurja Zsolt óvári precíziós mezőgazdasági szakmérnök készítette. Fotó: Borsiczky István, Tomelilla Kft.) Olvass tovább
A RELACS projekt rézkiváltást célzó kísérletének első eredményei a szőlő növényvédelmében
Az alábbi írás, az Agrofórum 2020 májusi számában Trugly Bence és Dr. Donkó Ádám azonos címmel megjelent cikkének változata. Olvass tovább
Első ránézésre minden rendben van – mégsem terem a diófa. Ezt a jelenséget az esetek nagy többségében dióburok-fúrólégy okozza. A foltosszárnyú, jellegzetes megjelenésű légy az elmúlt tíz évben fokozatosan terjedt el hazánkban. A déli-, dél-nyugati országrész irányából az észak-keleti irányba haladt a fertőzés, napjainkban fokozódó kártételével minden évben lehet számolni. Olvass tovább
