Az ERWIPHAGE FORTE az Enviroinvest Zrt. által kifejlesztett első magyar bakteriofág alapú biológiai készítmény, mely a tűzelhalás ellen preventív jelleggel sikeresen alkalmazható. A készítmény 2012 óta 120 napos szükséghelyzeti felhasználási engedéllyel rendelkezik minden év március 15-től július 15-ig terjedő időszakra. Ebben az időszakban a 2. forgalmi kategóriás növényvédő szer a www.erwiphage.com weboldalról megrendelhető. A készítmény ökológiai gazdálkodásban is alkalmazható. Olvass tovább
A gombakártevők elleni védekezés megvalósítása napjainkban főként kémiai úton, gombaölő vegyszerek (fungicidek) alkalmazásával történik. Az ilyen szerek használata azonban magas költségekkel jár, terheli a környezetet, a szermaradványok pedig bekerülnek élelmiszereinkbe. Ráadásul a növénykórokozó gombákban ellenállóképesség (rezisztencia) alakulhat ki a kémiai fungicidekkel szemben, ezáltal szűkül az eredményesen felhasználható növényvédőszerek köre. Ezért – különösen a biotermesztéssel foglalkozó gazdák részéről – egyre növekvő igény mutatkozik a hatékony, biológiai védekezési módszerek alkalmazása iránt. A növénykórokozó gombák elleni biológiai védekezés céljaira különösen ígéretesek a Trichoderma fonalasgomba-nemzetség képviselői, melyek számos biofungicid és növénykondícionáló készítmény alapját képezik.
Kitesszük a feromoncsapdát és várjuk, hogy befogja a kártevőt. De mikor is, melyik napszakban repülnek bele a molyok? Lepkéje válogatja. Van amelyik szürkületkor és van amelyik hajnalban. Olyan faj is akad, amelyik nappal, de legtöbbjük éjszaka. Mindegyik fajnak más és más a belső órája. Olvass tovább
Hazánkban az ökológiai termesztés követelményrendszerében a szántóföldeken megtermelt őszi kalászosok döntő hányada – a konvencionális termesztéshez hasonlóan – aestivum, azaz kenyérbúza. A konvencionális termesztéstől eltérően a bio durum búza részaránya relatíve alacsonyabb, ugyanakkor a tönkölybúza egyértelműen az ökológiai termesztés feltételei mellett nagyon jelentős részarányt képvisel. Olvass tovább
Prof. Dr. Kövics György a tavalyi XXIX. Biokultúra Tudományos Napon elhangzott előadását közöljük le. Olvass tovább
Gyümölcstermő növényeink egyik leggyakoribb betegségtünete a levél- vagy termésfoltosodás. Sokszor még gyakorlott szakembereknek is nehéz meghatározni pontosan, hogy milyen kórokozó áll az adott tünet hátterében, különösen akkor, ha olyan betegség kerül látóterünkbe, ami addig még nem fordult elő. Jelen írással egy ilyen, Magyarországon újonnan fellépő baktériumos betegségre, a csonthéjasok Xanthomonas arboricola pv. pruni okozta gyümölcs- és levélfoltosodásra szeretnénk felhívni a figyelmet.
Az üvegszárnyú almafalepkét, más néven almafaszitkárt sokáig csak másodlagos kártevőnek vélték. Úgy gondolták, hogy az egészséges és ép kérgű fák teljes mértékben mentesek tőle. Napjainkra azonban jelentős kártevővé vált, elszaporodását és helyenként jelentős kártételét a megváltozott termesztéstechnológiában látják.
Honnan jöttünk, hol vagyunk, hová megyünk?
Az almát számos ízeltlábú és gerinces állatfaj károsíthatja, melyek növényvédelmi beavatkozások nélkül a termésben akár 80–90%-os kárt is okozhatnak. Ezért nem meglepő, hogy a kártevők szabályozása mindig is kulcsszerepet játszott az almatermesztésben. Az 1950-es évektől kezdődően napjainkig a kártevők elleni védekezés döntően szintetikus inszekticideken alapul. Bár a környezetkímélő integrált növényvédelem fejlődésével, új növényvédőszer-hatóanyagok megjelenésével az elmúlt évtizedekben jelentős előrelépés történt, az almaültetvények, szemben a fogyasztók elvárásaival, továbbra is a legnagyobb növényvédőszer-terhelésnek kitett mezőgazdasági kultúrák közé tartoznak. Lehetséges radikálisan más növényvédelem? Az ökológiai almatermesztés, a konvencionális és integrált növényvédelem kihívójaként, erre a kérdésre keresi a választ. Olvass tovább
Legtöbben egyetértenek abban, hogy a talajtakarás – legyen az bármilyen szervesanyaggal végzett – pozitívan hat a termés minőségére és mennyiségére. Kevésbé egybehangzóak azonban a vélemények a takarás növényvédelmi hatásairól, illetve az alkalmazható takaróanyagokról. Kísérletünkben a szalma, a dióavar, a diómentes vegyes avar és a települési eredetű komposzt hatását hasonlítottuk össze burgonyában, melynek során vizsgáltuk a gumóhozamra, illetve a talajlakó kártevőkre és kórokozókra gyakorolt hatásukat. Olvass tovább
Elérhetőség
CÍM: 1112 Budapest, Oroszvég lejtő 16.
LEVELEZÉSI CÍM: 1535 Budapest, Pf. 800
TEL: +36 (1) 336-1166
E-MAIL: info@biokontroll.hu
Kövessen minket Facebookon
Telefonos ügyfélfogadás:
H-P: 10-14 óra között
Telefonszám: +36 (1) 336-1166
Kérjük Tisztelt Partnereinket, hogy akár általános, akár konkrét kérdésben írott elektronikus leveleiket minden esetben az alábbi címre küldjék: info@biokontroll.hu
