Atkákkal a meztelen csigák ellen?

A különféle hazai vagy újonnan megjelenő meztelencsigák hatalmas étvágyukkal jelentős károkat tudnak okozni a kiskertekben vagy a nagyobb mezőgazdasági területeken. Rágásuk mellett az általuk termelt nyállal és ürülékkel a megmaradó növényeket is szennyezik, így a kár mellett még sok bosszúságot okoznak a kiskert tulajdonosoknak és a termelőknek. read more →

A burgonyabogár elleni védekezés lehetőségei az ökológiai gazdaságban

Az ökológiai gazdálkodásban is a talajlakó kártevők és a levéltetvek mellett a burgonyabogár (Leptinotarsa decem­lineata) a burgonya legjelentősebb állati kártevője. A lap olvasói előtt jól ismert a károsító, és bőségesen állnak rendelkezésre szakkönyvek, szakcikkek, amelyek részletesen ismertetik a károsító rendszertani besorolását, alaktanát, biológiáját, ezért ezek ismertetésétől eltekintünk. read more →

A Stratiolaelaps scimitus atkafaj, mint a biológiai védekezés eszköze

Jelen ismereteink szerint ma a világon megközelítőleg 55 000 atkafajt ismerünk, azonban intenzív kutatásoknak köszönhetően ez a szám pár évtizeden belül akár meg is duplázódhat. A legtöbb atkafaj az emberek számára teljesen közömbös, létezésükről tudomást sem szerzünk, azonban számos olyan fajuk ismert, amely közvetlenül (például az ember vérét szívó parazita atkák és kullancsok), vagy közvetetten.. read more →

A dió kártevői

A hazánkban honos közönséges diót értékes faanyagáért és keresett, magas piaci értékű gyümölcséért termesztjük. A dióbél kalóriában, olajban és B-vitaminban gazdag. A héjas termésű gyümölcsök között a diónak van legnagyobb termőterülete az országban. Fája közepesen sűrű és kemény, rendkívül szívós és rugalmas, jól formálható, szegelhető, faragható. A szép rajzolatú diórönköket a bútoriparban, a parkettagyártásnál, a.. read more →

Alternatív növényvédő szerek

Az illóolajok alkalmazásának lehetőségei és nehézségei Mivel napjaink növényvédelemét elsősorban a mesterségesen előállított vegyszerek használata jellemzi, ezért az utóbbi években egyre több figyelmet kap a természetes eredetű hatóanyagok növényvédelmi felhasználása. Egyre növekszik azon tudományos bizonyítékok sora, amik szerint a gyógy- és aromanövényekből kinyert illóolajok ígéretes hatóanyagoknak bizonyulnak. Jelen összefoglaló munkával ebbe a problémakörbe szeretnénk rövid.. read more →

Növényi kivonatok hatásának in vitro vizsgálata Botrytis cinerea Pers. esetében

A szürkepenészes rothadás számos növényi kultúrában megjelenik, jelentős anyagi veszteséget okozva a gazdák számára világszerte. Hazánkban is ismert gyógynövények kivonatai alternatívát jelenthetnek a betegség kórokozója elleni védekezésben. read more →

Védekezés a levéltetvek ellen az ökológiai gazdaságban

Természetesen a levéltetvek kártétele ugyanúgy jelentkezik az ökológiai, mint a szokványos gazdálkodásban, vagyis a közvetlen kártétel, a növények szívogatása mellett másodlagos károsításukkal, a vírusok terjesztésével is számolnunk kell. read more →

A kaolin részecske film technológia hatékonysága a bimbólikasztó bogár (Anthonomus pomorum L.) elleni védekezésben

Európában az elmúlt évtizedben az ökológiai almatermesztés aránya jelentősen növekedett. Emellett az integrált termesztésben is a széles hatásspektrumú inszekticidek egyre inkább háttérbe szorulnak, ezáltal egyes, eddig csak másodlagosnak tartott kártevők, köztük a bimbólikasztó bogár (Anthonomus pomorum L.) előtérbe került. read more →

Válaszkeresés a biogazdálkodásban a kártevőirtás hiányosságaira

A kártevőirtás múltja A peszticidek használata nem új keletű. Mezopotámiában a sumérok már 4500 évvel ezelőtt használták az első ismert rovarirtó anyagot, az elemi ként. A növényi eredetű rovarölő szerek közül a legrégebben ismertek egyike az ókori rómaiak által használt dalmát krizantém virágainak szárított őrleménye. Hatóanyaga az idegméregként ismert piretrin. A tizenötödik századra már több.. read more →

Környezetkímélő védekezési módok kártevők ellen: feromoncsapdák

A feromoncsapdák egyre szélesebb körben kerülnek alkalmazásra a biogazdaságokban is. Maguk a feromonok nem mérgező vegyületek, hanem az élővilágban az üzenetek „hírvivői”. Legismertebb csoportjuk, az ún. szexferomonok illatjeleit ez egyik ivarú egyed (legtöbbször a nőstény, de ellenkezőjére is van számos példa) termeli és bocsátja ki, és az ellenkező ivarú egyedek ezeknek az illatjeleknek a segítségével.. read more →