A vöröshagyma a hazai gasztronómia kikerülhetetlen zöldségnövénye, termesztésének régi hagyománya van az ország déli-délkeleti megyéiben. Az egy- és kétéves termesztésű vöröshagyma tárolhatóságát többek között a kálium- és foszforellátottság is befolyásolja, melyre hatással van a növény mikorrhiza kapcsolata.
Az ökológiai (bio) gazdálkodás az európai mezőgazdaság dinamikusan fejlődő szegmense. Magyarországon másfél évtizedes stagnálás után 2016-ban vett lendületet a fejlődés – elősorban a növénytermesztés és kertészet területén. Négyrészes cikksorozatunkban arra vállalkozunk, hogy bemutassuk az ökológiai gazdálkodás helyzetét, értékeljük a hazai biogazdálkodás versenyképességét, és ebből eredően középtávú kilátásait. Munkánk szekunder adatbázisokra és – a hazai piaci szereplők körében végzett – primer kutatómunkára alapoz. Elemzésünk szárazon közgazdasági megközelítésű: a piacot, a hatékonyságot, a szervezettséget és a versenyképességet helyezi középpontba és nem foglalkozik az ökológiai gazdálkodás társadalmi és ökológiai hatásaival. Olvass tovább
E sorok írója éppen harminc éve lépett a biogazdálkodás ösvényére. Akkor, amikor a „minél többet, bármi áron” gazdálkodási filozófia uralta a feje tetejére állított marxista-materialista-szocialista világot. Akkortájt Magyarországon becsléseink szerint egy-két ezer hektáron folyt ilyen-olyan – értsd: eltérő előírásokat érvényesítő – áru-előállító biotermesztés. Nem keveset kockáztatott és a köznevetség tárgya volt, aki erre adta a fejét! Olvass tovább
Egyre több vizsgálati eredmény bizonyítja, hogy a mezőgazdaságban alkalmazott növényvédő szerek káros hatása nemcsak a célszervezeteket, hanem más élőlényeket is érinthet. A neonikotinoidok az egyik legszélesebb körben használt peszticid csoport, melyeket számos növénynél alkalmaznak a rovar kártevők elleni védekezésre, pl. az olajos növények, kukorica és az alma esetében. A kezelés hatása azonban a megcélzott kártevőkön kívül más rovarfajokra, például a méhekre, sőt, az utóbbi időben bebizonyosodott, hogy egyéb állatcsoportokra, köztük az énekesmadarakra is kiterjed. Nagyon keveset tudunk azonban a neonikotinoidok jelenlétéről a magasabb trofikus szinten levő vadállat fajok esetében. A cikk írói a darázsölyvet, egy hosszútávú vonuló, speciális táplálkozású ragadozó madarat vizsgáltak és ezek vérmintáiban neonikotinoidokat mutattak ki. Olvass tovább
Néha úgy tűnik a történelemben, mintha csak lennének hasonlatosságok és ismétlődések. A véletlen úgy szervezte, hogy Tolnay Gábor történész-levéltáros hatalmas munkája recenzálásra került a kezembe. A zseniális Bereczki Máté teljes levelezésének anyaga az e-könyv tárgya (Verseghy Könyvtár, Szolnok). Többek között olvasható lett számunkra az Erdélyi Gazda című lap 1888. évi 7. számában írottak (1888. április 1.). A szerkesztőségi cikk okkal aggódott Bereczki pomológiai kertje miatt. Minden erdélyi próbálkozás dacára, pár kilométerrel odébb kellett „átplántálni” a híres fajtagyűjteményt. A nemesember ezt is megtette, igaz belerokkant és eltemette az ország Kunágotán. Eltűnt a mintegy 3000 fajtás gyűjtemény, hiába mentette Unghváry László, Petrovay György és sokan mások. Megsemmisült, mint a kamaraerdői Erzsébet királyné kert… Olvass tovább
2019. január 19-20-án tartotta a Biodinamikus Közhasznú Egyesület az egyre szélesebb kört vonzó, így sokak által várt Biodinamikus Téli találkozóját. Idén is, mint eddig minden évben, Gödöllőn, a Szent István Egyetem kollégiumának Gorka termében került megrendezésre a két napos, ingyenes rendezvény. Olvass tovább
A világszerte széles körben használt gyomirtó, a glifozát a növényekben és bizonyos mikroorganizmusokban működő sikimisav útvonalban az EPSPS (3-enolpiruvil-sikimát-5-foszfát szintetáz) enzimhez kötődik, és annak működését gátolja meg (ezzel leállítja az aromás aminosavak, egészen pontosan a 3-enol-piruvil-sikimát-5-foszfát képződését). A glifozát hatással lehet a mezőgazdasági területek közelében élő állatok, többek között a méhek szimbionta baktériumaira is. A mézelő méh bélflórájában nyolc domináns baktériumfaj található, amelyek elősegítik a testtömeg gyarapodást és csökkentik a betegségekre való fogékonyságot. A kutatók vizsgálatukban igazolták, hogy a domináns bélbaktérium fajok relatív és abszolút gyakorisága csökken a környezetben mért koncentrációjú glifozátnak kitett méhekben. A glifozátnak kitett fiatal munkásméhek nagyobb arányban pusztultak el a kórokozó Serratia marcescens baktériumnak való expozíciót követően. A bélflóra egyes fajai a glifozátra eltérő mértékű érzékenységet mutattak, ami nagyban függött attól, hogy az I (glifozátra érzékeny), vagy a II (glifozátra nem érzékeny) EPSPS csoportba tartozó enzimet tartalmazzák. Az eltérő érzékenységet in-vitro vizsgálatokkal is igazolták, melynek során a méhek bélbaktériumából származó EPSPS gént Escherichia coli baktériumban klónozták. Olvass tovább
A mezőgazdaság fokozott vegyszerhasználata és a varroa atka elterjedése az utóbbi évtizedekben egyre nagyobb károkat okoz a méhcsaládok életében. A varroa atka ellen használt szerves savak szintén megterhelik a méheket. 2017-ben egy nyolc hónapig tartó kísérletben azt vizsgálták a kutatók, hogy az álskorpiók milyen módon vethetőek be a varroa atka ellen. Vizsgálták az atkahullás mértékét, és összehasonlították az álskorpiókkal betelepített fa és műanyag kaptárakban élő méheket. Az álskorpiókkal betelepített fa kaptárakban a lehullott atkák száma jóval alacsonyabb volt, mint az álskorpiók nélküli kaptárak esetében. Olvass tovább
Elérhetőség
CÍM: 1112 Budapest, Oroszvég lejtő 16.
LEVELEZÉSI CÍM: 1535 Budapest, Pf. 800
TEL: +36 (1) 336-1166
E-MAIL: info@biokontroll.hu
Kövessen minket Facebookon
Telefonos ügyfélfogadás:
H-P: 10-14 óra között
Telefonszám: +36 (1) 336-1166
Kérjük Tisztelt Partnereinket, hogy akár általános, akár konkrét kérdésben írott elektronikus leveleiket minden esetben az alábbi címre küldjék: info@biokontroll.hu
